Koncertsorozattal és tematikus tárlatvezetésekkel ünnepli alapítását a Magyar Nemzeti Múzeum november 15. és 17. között.
Az intézmény közleménye szerint Purcell, Händel, Scarlatti és Vivaldi művei is megszólalnak a november 15-i nyitókoncerten, amelyen Anneke Boeke régizenész és az Ensemble Cantilene lép fel. A Budapesti Kamarazenei Műhely másnapi koncertjén Telemann műveit hallhatja a közönség, a november 17-i zárókoncerten a Budapest Sound Collectiv Rameau, Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart alkotásait adja elő Dubóczky Gergely, a zenekar alapítója vezényletével.
Az érdeklődők a hangversenyre váltott jeggyel 17 órától megtekinthetik a Magyarország történetét 1703-tól 1990-ig bemutató állandó kiállítást is. A koncertsorozathoz szombaton 17 órától és vasárnap 11.30-tól tematikus tárlatvezetés kapcsolódik, vasárnap a Haydn Barytontrio Budapest közreműködésével.
Széchényi Ferenc 1802. november 25-én fordult engedélyért I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt tekintik a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási dátumának.
A dátumhoz kapcsolódva a múzeum 2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította el a koncertsorozatot, amelynek művészeti vezetője Dubóczky Gergely karmester.
A világhírű mexikói-amerikai gitáros új turnéján Supernatural című albuma huszadik, az Abraxas ötvenedik évfordulóját ünnepli, és 2020. március 19-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel.
A tízszeres Grammy-díjas, háromszoros latin Grammy-díjas rocklegenda, a Rock and Roll Hírességek Csarnoka tagja jövő évi világkörüli koncertsorozatának címe Miraculous 2020, a tavaszi európai turné március 14-én Bolognában indul – közölte a szervező Live Nation hétfőn az MTI-vel.
Santana zenekarával ellátogat Németországba, az Egyesült Királyságba, Skandináviába, Svájcba, Lengyelországba, Ausztriába, Belgiumba, Írországba és Hollandiába is. A csapat (amelynek tagja a gitáros felesége, a dobos Cindy Blackman Santana is) a két évfordulós lemez, az Abraxas és a Supernatural, valamint az 1969-es woodstocki fesztivál sikerei mellett legújabb, idén nyáron megjelent Africa Speaks című albumáról is játszik dalokat.
„Úgy érzem, mintha újra húszéves lennék, amikor ezzel a bandával játszom, minden dalt megtöltünk energiával. Amikor felmegyünk a színpadra, tudjuk, hogy meg fogjuk érinteni a lelked, megtáncoltatunk, énekelni, üvölteni és nevetni fogsz, elhagyva a mindennapi terheket” – fogalmazott Santana a turné kapcsán.
Santana egyesítette az amerikai gitárzenét a latin és a karibi zenei motívumokkal, de stílusában jelen van az afro-pop, az afro-beat, a blues, a folk, a soul, a dzsessz és sok más is. Pályafutása során több mint 90 millió lemezt adott el.
Zenekara 1966-ban alakult, bemutatkozó albumuk Santana címmel 1969-ben jelent meg, játszottak a woodstocki fesztiválon, az egy évvel később kiadott Abraxas című munka pedig már a világhírt is meghozta: a korongon szerepelt az Oye Como Va és a Black Magic Woman is, ezekkel tizenhat héten át vezette a slágerlistát és a lemez több millió példányban kelt el világszerte. A Santana III (1971) hasonlóan sikeres volt.
Immár több mint félévszázados karrierje alatt csaknem ugyanennyi sorlemezt adott ki, olyan klasszikus számok fűződnek a nevéhez, mint az Europa, az Evil Ways, a Samba Pa Ti, az Everybody’s Everything, a No One To Depend On vagy a Maria Maria. Pályafutása során játszott együtt John McLaughlinnal, Herbie Hancockkal, Eric Claptonnal, Jack DeJohnette-tel, Alice Coltrane-nel, John Lee Hookerrel, Wayne Shorterrel és Aretha Franklinnel is. A szakma az első három album mellett az újabb időszak három egymást követő munkáját, a Supenaturalt (1999), a Shamant (2002) és az All That I Am-et (2005) kezeli kiemelten.
Carlos Santana eddig tizenegy alkalommal járt Magyarországon, először 1983 májusában. A Budapest Sportcsarnokban tartott koncertjének ráadásszünetében tudta meg, hogy fia született: másfél óra varázslat következett. 2004-ben az „újszülött” apja zenekarának billentyűseként járt Budapesten. 2008-ban az 56-osok terén rendezett Kapcsolat koncerten több mint 300 ezer ember előtt játszott. 2011-ben a Budapest Arénában tartott koncertjén azt javasolta a közönségnek, hogy a főváros állítson szobrot mesterének, Szabó Gábornak, aki megtanította őt bluest játszani.
Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak – számolt be egy új kutatás eredményéről a BBC News.
A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals(olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott múmiáját végül megtalálták.
Fotó: MH
A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, s perceken belül elvérzett.
A testét a gleccser mumifikálta. A test körül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, s ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye. A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba.
„Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat – a mohákat és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól” – mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója.
A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához – magyarázta a tudós.
A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal).
Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták.
A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.
Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított.
A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste. A Kr. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin.
Stephen Morris hegedűművész kerékpárjával és 250 ezer fontot érő hegedűjével utazott London és Penge körzet között, amikor kiszállva a szerelvényben hagyta a hangszert – olvasható a BBC hírportálján.
Ez egyike azon ritka hegedűknek, melyeket David Tecchler hangszerkészítő 1709-ben készített.
Morrisnak a hétvégén a Királyi Filharmonikus Zenekar vezető hegedűseként kellett volna játszania Andrea Boccelli két koncertjén. A fellépéseihez végül kölcsönkért egy hegedűt feleségétől, Sarah Sextontól, aki maga is hegedűművész.
Morris, aki közreműködött többek között A gyűrűk ura és a James Bond-filmek filmzenéjében és együtt játszott David Bowie-val és Stevie Wonderrel, az esetet jelentette a brit közlekedésügyi rendészet talált tárgyak osztályán.
Morris arra kérte a hegedű megtalálóját, juttassa vissza neki a „történelemnek ezen darabját”, amelyet 2003-ban vásárolt. „Lesújtó érzés elveszíteni, ráadásul az értékétől eltekintve ez jelenti az én megélhetésemet” – mondta.
Hozzátette: „valójában én csak a hangszer megőrzője vagyok, egyike azoknak, akik játszottak rajta. Azt reméltem, hogy egyszer majd továbbadhatom egy másik hegedűsnek”.
David Tecchler a híres 17. századi római hegedűkészítő iskola tagja volt, az intézmény vezető hegedű- és csellókészítő mestereként tartották számon.
A Morris által birtokolt hangszert nemrég újították fel, egy fehér tokban hagyta el tulajdonosa a vonaton. A hegedűt a Tecchler név is díszíti.
Megkezdődött a téli időszámítás, hajnali 3 órakor 2 órára kellett visszaállítani az órákat. Az átállás érinti a MÁV és a BKK egyes járatait is.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint évtizedek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait, az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig csaknem 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Az óraátállítás haszna ugyanakkor a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár.
A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik – olvasható a közleményben.
Bár a hagyományosan négynapos hétvégékkel teli október most kevesebb szabadnappal kecsegtet, az iskolai szünetek miatt nagyon sokan időzítik ekkorra utazásaikat – legyen szó csak pár napról vagy egy teljes hétről, belföldön vagy akár külföldön. A Bónusz Brigád egyik fő profilja az utazások értékesítése – adataik szerint idén a legtöbben a Balatont választották pár napos kikapcsolódásra október legvégén.
Külföld vagy
belföld?
A belföldi eladási toplista élén az első két helyen ugyanaz a helyszín szerepel: egy siófoki romantikus és egy szintén siófoki wellness-program, 3 napra, 2 főnek. Ezeket az őszi utazásokat szerették idén legjobban a Bónusz Brigád vásárlói. Siófok ezzel a három éve listavezető Lillafüredet taszította le idén a trónjáról: 2016 óta volt a legnépszerűbb hosszú hétvégére szóló úti cél a Bükk bájos települése. Idén a második legnépszerűbb úti cél a Szépasszony-völgyébe vezeti az őszi szünetben az utazni vágyókat, ők 3 napos luxust élvezhetnek Egerben. Kedvelt még Makó, Gyula és Herceghalom is, de Cserkeszőlő és Miskolctapolca is az első tíz között végzett.
Ami a legkedveltebb külföldi úti célokat illeti, idén a Plitvicei-tavak állnak nyerésre: ide 1 napra mennek az utazni vágyók, egy buszos kirándulás keretében. A korábbi években ősszel legtöbben Velencét és Prágát választották az utazásuk céljául. A második helyen a külföldi őszi utak népszerűségi listáján egy adriai kirándulás áll, de sokan vettek utazási bónuszt az ausztriai Medve-szurdokba, illetve prágai városnézésre is. Jellemzően tehát a közeli úti célok, a busszal megközelíthető helyek népszerűek a pár napos őszi kiruccanás idejére.
Sokan a külföldi utazásokat egy programélmény beiktatásával kívánják még felejthetetlenebbé tenni: az ausztriai Lindt-csokigyár látogatása és egy boszniai raftingolás is a TOP10-be került. A belföldi pihenések esetében inkább a wellnessprogramok keresése a jellemző, a legnépszerűbb 10 utazás fele ebbe a kategóriába tartozik.
Hány napra?
Bár az őszi iskolai szünet egy hét, a legtöbben belföldön kétéjszakás pihenést választottak az október végi, november eleji időszakban – a hosszú hétvégére szóló pihenésekből adják el a legtöbbet a Bónusz Brigád oldalain.
Külföldre leginkább a
kirándulásokat, az egy napos utakat keresik a felhasználók ebben az időszakban,
a legtöbben a pár napos szabadságot nem használják ennél messzebbi célok
felfedezésére.
Mennyiért utazunk
ősszel?
A belföldi utak ára is fontos szempont egy vásárlói döntés előtt: míg 2016-ban egy két fős, három napos belföldi kikapcsolódásra átlagosan a Bónusz Brigádon utazást keresők 26.800 forintot költöttek, 2018-ban 29.500 forintot szántak egy hasonló időszak, hasonló szállására. Idén 29.100 forint volt az az átlagár, ami a legtöbb utazó elképzeléseihez illeszkedett.
Az utazások széles választékában
mindenki megtalálja a Bónusz Brigádon a neki valót, legyen szó késő őszi, téli,
síelős, karácsonyi családos vagy épp szilveszteri utazásról, kikapcsolódásról.
A Mikulás és segítői, a krampuszok december 6-7-8-án ismét birtokba veszik a Gyermekvasutat, hogy együtt vonatozzanak a gyerekekkel. Közös énekléssel, játékokkal várják a kicsiket, akik személyesen találkozhatnak a Mikulással, aki kis csomaggal ajándékoz meg minden gyereket.
Idén éppen 23 éve, hogy a Mikulás és segítői együtt vonatoznak az utasokkal december első hétvégéjén, így azok a gyerekek, akik rajta voltak a legelső Mikulásvonaton, mára bizonyosan a saját gyermekeikkel vesznek részt ezen a népszerű családi programon.
A hagyományőrző program évről évre növekvő
népszerűségnek örvend a város egyik legszebb kerületében. A vonatok
hagyományosan a Hűvösvölgy állomásról indulnak, ahova az érkezőket a krampuszok
gyermekprogramokkal, közös tánccal, játékokkal és finomságokkal várják.
Az előzetes jegyfoglalások alapján már a megnyitó előtt hatalmas közönségsikernek ígérkezik a párizsi Louvre Leonardo da Vinci-kiállítása, amelyet az olasz polihisztor halálának ötszázadik évfordulója alkalmából rendez a világ egyik legjelentősebb múzeuma.
A csütörtöktől látogatható nagyszabású tárlaton – amelyet tíz évig tartó előkészítés előzött meg -, 162 festményt, rajzot, kéziratot, szobrot és egyéb műtárgyat állít ki a Louvre.
A mester mintegy húsz festményéből csak 11 látható a kiállításon, de mindegyiket kiemeli a köré elhelyezett többi alkotás, amelyek rá is világítanak a nagy művek keletkezésének történetére.
„Leonardo semmit nem publikált, nagyon keveset festett, a festményei befejezetlenek. Az emberek mégis el voltak bűvölve. Az élete is ilyen volt” – mondta a francia hírügynökségnek Vincent Delieuvin, a kiállítás egyik kurátora.
A 2020. február 24-ig megtekinthető tárlatra eddig 180 ezer jegy kelt el, és a Tutanhamon egyiptomi fáraó sírkamrájából származó kincsekből összeállított, szeptemberben bezárt vándorkiállítás után – ami 1,42 millióval új rekordot jelent a franciaországi időszaki tárlatok látogatottságában – az év legjelentősebb múzeumi eseményének ígérkezik Párizsban.
A Mona Lisa, Leonardo da Vinci leghíresebb műve és a Louvre egyik legemblematikusabb műkincse nem látható a kiállításon, de a látogatók a tárlattól néhány lépésre megtekinthetik a múzeum leglátogatottabb termében (Salle des États).
Az életmű-kiállítás egy pedagógiai és szórakoztató forgatókönyv alapján épül fel: az uralkodók által védelmezett és ünnepelt itáliai mester sokrétű, és saját korában is sokat kommentált személyiségén keresztül invitálja utazásra a látogatót, aki megismerkedhet mindazzal a sok legendával és könyvvel, amelyek Leonardo da Vincit az életében övezték. Nemcsak a mester alkotásai, hanem számos egyéb korabeli rajz és dokumentum, a reneszánsz más alkotóinak Leonardo da Vincihez kapcsolódó remekművei is láthatók a tárlaton, amely egy virágzó korszakot idéz meg több mint félévszázaddal ezelőtt Firenzében, Milánóban, Mantovában, Velencében, Rómában és végül Franciaországban, ahol Leonardo da Vinci élete végét töltötte.
A kiállítás egyik különlegessége, ahogy infravörös reflektorok segítségével bemutatja a festmények alkotásának különböző szakaszait. Leonardo ugyanis egy-egy témáján 15 évig is dolgozott és aztán befejezetlenül hagyta őket. Mindegyik festmény egy-egy utalásokban, szimbólumokban, művészi válságok nyomaiban gazdag önálló történet, amelyben minden gesztus vagy akár egy ujj ábrázolása is külön jelentéssel bír.
A Louvre egyik célja bemutatni, hogy a festészet az egyik legjelentősebb, nem pedig másodlagos kifejezési forma volt Leonardo da Vinci számára: a tudományos kutatásainak vizuális megjelenítése, nem pedig fordítva. Zseniális és utópisztikus tudósként mindenre kíváncsi reneszánsz ember volt, és arra kereste a választ, hogy mi is az élet. Ennek a kutatásnak a lehető legpontosabb megjelenítését adta a rajzaiban és a festészetében a kiállítás szervezői szerint.
A tárlatot egyébként diplomáciai konfliktus előzte meg Franciaország és Olaszország között. A Rómában augusztusig hivatalban lévő populista kormány elutasította ugyanis a korábbi kormány egyezségét, amely szerint az évforduló alkalmából engedélyezik Leonardo da Vinci leghíresebb rajzának, a Vitruvius-tanulmánynak kölcsönadását Franciaországnak. Az új kormány végül békülékenyebb hangnemet ütött meg Franciaországgal, és a velencei Galleria dell”Accademia féltve őrzött kincse megérkezett Párizsba. A tárlatra egyébként más olasz múzeumok, brit gyűjtemények, köztük a királyi gyűjtemény, valamint a szentpétervári Ermitázs és a New York-i Metropolitan Múzeum is kölcsönadott műveket, de a lengyel kormány nem engedélyezte a Hölgy hermelinnel című híres festmény Párizsba szállítását a Krakkói Nemzeti Múzeumból.
Először állítják ki Nagy-Britanniában Rembrandt Engedjétek hozzám a gyermekeket című alkotását, amelyet tavaly azonosítottak a németalföldi mester műveként – adta hírül a BBC News.
A festményt 2014-ben egy kölni árverésen Holland iskola, a 17. század közepe címmel jegyezték. Jan Six amszterdami műkereskedő, történész Rembrandt (1606-1669), a 17. századi holland aranykor leghíresebb művészének keze munkáját vélte felismerni benne, ezért egy meg nem nevezett befektetővel együtt 1,5 millió euróért (494 millió forint) megvásárolta az alkotást.
Six közvetlen leszármazottja Rembrandt egy barátjának, akit szintén Jan Sixnek hívtak és a mester 1654-ben le is festette.
A festmény vizsgálata kiderítette, hogy a vásznat jórészt átfestették a 17. században.
Több szakértő, köztük az oxfordi Ashmolean múzeum tudósa, Christopher Brown is igazolta a festmény eredetiségét. A kép felső részére – fehér ruhában – saját magát festette meg a művész.
Noha a festmény nem viseli magán azokat a stílusjegyeket és technikai jellemzőket, amelyeket általában az ifjú Rembrandthoz kötnek, több más bizonyíték támasztja alá, hogy ő a mű alkotója.
Krisztus arca szinte teljesen megegyezik azzal, amit egy 1626-os alkotáson látni, a mű a Krisztus kiűzi a pénzváltókat a templomból címet viseli.
Az újonnan azonosított képen szereplő három nő egyikének keleti stílusú fejkendője nagyon hasonlít egy másik 1626-ban készült festmény, A zene allegóriája egyik nőalakjának kendőjére.
Azt továbbra sem tudni, hogy Rembrandt műhelyében festették-e át a képet.
A művet az oxfordi Ashmolean Fiatal Rembrandt című kiállítása keretében lehet megtekinteni februártól. Ez lesz az első jelentős nagy-britanniai tárlat, amelyik a holland mester korai korszakát, az 1624-1634 közötti évek műveit mutatja be. Kiállítják a legkorábbi ismert Rembrandt-képet, az 1624-ben festett Szemüvegkereskedőt is.
Tavaly májusban Six azzal keltett nagy feltűnést, hogy Rembrandt műveként azonosította a Fiatal férfi portréja című festményt. Rendkívül ritka, hogy a művésznek ismeretlen alkotása kerül elő.
Azt továbbra sem tudni, hogy Rembrandt műhelyében festették-e át a képet.
A művet az oxfordi Ashmolean Fiatal Rembrandt című kiállítása keretében lehet megtekinteni februártól. Ez lesz az első jelentős nagy-britanniai tárlat, amelyik a holland mester korai korszakát, az 1624-1634 közötti évek műveit mutatja be. Kiállítják a legkorábbi ismert Rembrandt-képet, az 1624-ben festett Szemüvegkereskedőt is.
Tavaly májusban Six azzal keltett nagy feltűnést, hogy Rembrandt műveként azonosította a Fiatal férfi portréja című festményt. Rendkívül ritka, hogy a művésznek ismeretlen alkotása kerül elő.
Befejeződött Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története című alkotás 57 napos forgatása, a több hónapos utómunka első fázisaként megkezdődött a film vágása.
Április 8-án Hamburgban kezdődött a munka, ahol 11 napot forgatott a stáb. Nyáron Budapesten és a Filmalap MAFILM Igazgatóság fóti stúdiójában rögzítettek jeleneteket 37 napon át, ősszel pedig 9 napig Máltán dolgozott a stáb. Itt vették fel az utolsó jeleneteket – közölte a film kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel hétfőn.
A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője pedig a világhírű Léa Seydoux francia színésznő.
A féltékenység természetrajzát ábrázoló romantikus film gyártását a Filmalap 1,15 milliárd forinttal támogatta. Az Inforg-M&M Film vezetésével német, olasz és francia koprodukcióban, a német-francia Arte, az olasz RAI, az RTL Klub, az Eurimages és a Kreatív Európa Média támogatásával készülő alkotás a tervek szerint 2020 őszén kerül a mozikba a Mozinet forgalmazásában.
Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett A feleségem története című regénye az alapja az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének, Enyedi Ildikó forgatókönyvének, ami egy új médium számára igyekszik minél pontosabban és gazdagabban közvetíteni nemcsak a történetet, de Füst Milán szellemét, gondolatait is. A forgatás utolsó szakaszában Máltán a tengeri jeleneteket rögzítették. Különösen izgalmas volt az elemeknek kiszolgáltatva forgatni, megismerni a tengerész élet máig változatlan fogásait – írják a közleményben.
„Nagy élmény volt látni, ahogy a komoly nemzetközi produkciókban edződött magyar stáb kétszer is, a forgatás elején és végén, Hamburgban és Máltán, néhány hét alatt bevonta, fellelkesítette és a csapat részévé forrasztotta a német, olasz, máltai munkatársakat. Feszültségek és súrlódások helyett szép emberi találkozások és harmonikus, vidám munka volt ennek az eredménye. Ehhez kellett a mi szakembereink erős, tiszteletet kiváltó szakmai színvonala mellett az emberileg nagyvonalú, érett, az újra, másra, idegenre nyitott szemléletük is. Jó volt együtt dolgozni” – idézi a közlemény Enyedi Ildikó filmrendezőt.
A magyar Inforg-M&M Film – Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, Muhi András -, a német Komplizen Film, az olasz Moliwood és a francia Pyramide koprodukciójában készülő film forgatókönyvét Enyedi Ildikó írta, az operatőr Rév Marcell, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Flesch Andrea, a VFX Supervisor Klingl Béla, a zeneszerző az olasz Teho Teardo – olvasható a közleményben.
