Főoldal Blog oldal 215

Jimmy Wales a Facebook és a Twitter riválisának szánt közösségi portált indított

Jimmy Wales, a Wikipédia nevű internetes lexikon társalapítója hosszú hónapok tervezgetése után megindította a Facebook és a Twitter riválisának szánt internetes közösségi portált.

Wales szinte titokban, már pár héttel ezelőtt megindította a WT:Social nevű portált, de csak szerdán számolt be róla a nyilvánosság előtt.

Az 53 éves internetes vállalkozó újságíróknak elmondta: a Facebook és a Twitter felületessége késztette egy új fórum beindítására, s azt reméli, hogy az új portál „legyőzi” majd a szerinte kattintásvadász és félrevezető hírekkel megtűzdelt Facebookot. Úgy fogalmazott: az emberek „torkig vannak az ócska hírekkel és az álhírekkel”.  

Az új szolgáltatás lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy cikkekhez, elemzésekhez, információkhoz vezető linkeket osszanak meg, beszélgetéseket és vitákat nyissanak. A politikától a műszaki újdonságokig és a méhészetig mindenről lehet szólni, és mindenhez lehet hozzászólni. A hírek áramlása a Facebookon megjelenő hírfolyamhoz hasonló, de csak formailag. Míg például a Facebookon azok a bejegyzések kerülnek az élre, amelyet a legtöbben osztanak meg vagy kommentálnak, a WT:Social a legfrissebb híreket helyezi az élre. A tervek szerint nemsokára bővülnek is a szolgáltatások: egy gomb megnyomásával a felhasználók javasolhatnak majd értékes, minőségi tartalmakat.

Az új közösségi média működtetésére Wales új céget hozott létre, amelynek semmiféle kapcsolata nincs a Wikipédiával. Az üzleti modell azonban az internetes lexikontól származik: a WT:Social a felhasználók adományaira épít annak érdekében, hogy elkerülje hirdetések közzétételét. Jimmy Wales meggyőződése szerint ugyanis a tartalmak minőségi romlásáért és a közösségi média vitatható vagy egyenesen rossz irányaiért a reklámok a felelősek. „A közösségi médiát működtető vállalatok üzleti modellje a reklámok miatt eléggé problematikus” – fogalmazott Wales szerdán.         

Alapítója szerint a WT:Social nem lesz különösebben jövedelmező, de fenntartható marad. A működtető csapat kis létszámú: kevés adminisztrátorból és néhány fejlesztőből áll.     

Az október óta működő új közösségi médiának eddig csak mintegy 50 ezer látogatója van, szemben a Facebook kétmilliárdos táborával. Wales szerint a cél utolérni és meghaladni a Facebook látogatottságát.

Forrás: MTI

Több mint kétszázharmincezer dollárért kelt el a néhai Anthony Bourdain sztárséf kedvenc konyhakése

Több mint kétszázharmincezer dollárért kelt el a néhai Anthony Bourdain amerikai szárséf kedvenc konyhakése azon az online aukción, amelyen az amerikai sztárséf több mint 200 személyes tárgyát árverezték el.

Az aukció szervezői mintegy 200-400 ezer dollár összbevételt vártak, amely végül meghaladta az 1,8 millió dollárt. A bevétel 60 százalékából a tavaly öngyilkosságot elkövetett Bourdain felesége és gyermeke részesül, 40 százalékát az Amerikai Konyhaművészeti Akadémia új Anthony Bourdain ösztöndíjára fordítják.

Az aukció legdrágább tétele lett a 2016-ban Bourdain számára acélból és meteoritból készített különleges kés, amelynek értékét négy-hatezer dollárra becsülték a szakértők. 231 250 dollártért kelt el 55 licit megtétele után – olvasható a The Independent című brit napilap honlapján.

Kelendőnek bizonyult Bourdain nevével ellátott haditengerészeti zubbonya is, amelyért 171 150 dollárt fizetett egy gyűjtő.

Anthony Bourdain 2018 júniusában strasbourgi hotelszobájában akasztotta fel magát. A sztárséf, aki a CNN népszerű gasztronómia sorozata, A nem séfnek való vidék házigazdája volt, a sorozat új epizódját forgatta a francia városban. A tévés személyiségnek több bestsellere is megjelent. Házigazdája volt a Food Network A bolygó amerikai, valamint a Travel Channel Anthony Bourdain – fenntartások nélkül című Emmy-díjas műsorának is.

Forrás: MTI

Változékony, enyhe lesz az időjárás a héten

Ezen a héten is változékony lesz az időjárás, többször várható eső. Ezzel együtt marad az enyhe idő, a maximumok 10 fok körül alakulnak, de helyenként 20 fok is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.

Hétfőn délelőtt a ködfoltok feloszlanak, és általában több órára kisüt a nap. Északkeleten délelőtt még előfordulhat helyenként gyenge eső, szitálás. A leghidegebb órákban mínusz 1 és plusz 5 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben 8-14 fokig melegszik a levegő.

Kedden egyre többfelé várható eső, zápor. Kelet felé haladva csökken a csapadék valószínűsége. A minimumhőmérséklet 1-7, a maximumhőmérséklet 8-18 fok között alakul, délkeleten lesz az enyhébb idő.

Szerdán csak rövid napos időszakok lehetnek. Több helyen várható eső, zápor. Az Alföldön erős, a Dunántúlon viharos lehet a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 5-12, a legmagasabb 9-20 fok között alakul, keleten lesz enyhébb idő.

Csütörtökön szórványosan alakul ki eső, zápor. A leghidegebb órákban 2-10 fok lesz. Napközben 8-18 fokig melegszik a levegő.

Péntekre virradóra a pára, köd feloszlását követően közepesen felhős lesz az ég. Számottevő csapadék nem valószínű, de szitálás előfordulhat. A szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb hőmérséklet 3-9, a legmagasabb hőmérséklet 12-17 fok között alakul.

Szombaton és vasárnap hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, csapadék nem valószínű. Szombaton viszont nagy területen, vasárnap helyenként megerősödik a szél. A minimumhőmérséklet mindkét nap 4-10, a maximumhőmérséklet 12-19 fok között alakul – olvasható az előrejelzésben.

Újabb nő vádolta meg szexuális erőszakkal Roman Polanskit

Egy francia nő azzal vádolta meg pénteken Roman Polanskit, hogy megerőszakolta őt 1975-ben Svájcban. Az elmúlt években több nő is azt állította, hogy a francia-lengyel filmrendező – aki ellen egy 13 éves lány megerőszakolásáért elfogatóparancs van érvényben az Egyesült Államokban – szexuálisan bántalmazta.

A Le Parisien című napilap internetes oldalán közzétett interjúban Valentine Monnier fotós azt állította, hogy 18 éves korában, amikor az eset történt, nem tett feljelentést az azóta elévült szexuális erőszak miatt, de a filmrendező legújabb filmjének, a francia Dreyfus-ügyről készült J’accuse (Vádolom) franciaországi bemutatója előtt néhány nappal szükségesnek tartotta nyilvánosságra hozni, hogy mi történt vele.

„Semmilyen kapcsolatban nem álltam vele, sem személyes, sem szakmai viszonyunk nem volt, alig ismertem” – mondta a Le Parisiennek a korábban New Yorkban manökenként, majd az 1980-as években Franciaországban színésznőként dolgozó Valentine Monnier.

„Az egész nagyon erőszakos volt, egy síelés után, a (svájci) Gstaadban található házában történt. Megütött, addig vert, amíg meg nem adtam magam neki, és akkor mindenféle borzalomnak vetett alá” – mondta a nő a lapnak.

Hervé Temime, a filmrendező ügyvédje a Le Parisiennek azt mondta, hogy Polanski „határozottan vitatja az erőszakról szóló vádat”, és azt is jelezte, hogy a 44 évvel ezelőttre datált tényekről „a hatóságoknak soha nem volt tudomásuk”.

Polanski ellen az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta elfogató parancs van érvényben, mert a rendezőt 1977-ben elítélték egy 13 éves lány megerőszakolásáért. A filmrendezőt először kábítószer hatása alatt lévő kiskorú megerőszakolásával vádolták, de a bíróval kötött alku nyomán tiltott szexuális kapcsolat létesítéséért ítélték el, amit a filmrendező el is ismert. Három hónapos börtönbüntetésre ítélték, de 42 nap után szabadon engedték. Ekkor viszont a bíró elrendelte újbóli elzárását, ami elől Polanski Franciaországba szökött, és máig ott él.

Az utóbbi időben több nő is megvádolta a filmrendezőt. A 2010-es cannes-i fesztiválon Charlotte Lewis brit színésznő azt állította, hogy 16 éves korában, 1983-ban egy szereplőválogatáson Polanski szexuálisan zaklatta. Egy másik, Robin néven nyilatkozó nő 2017-ben azzal vádolta meg a rendezőt, hogy 16 éves korában, 1973-ban szexuálisan bántalmazta, míg szintén 2017-ben Renate Langer színésznő feljelentést tett azért, mert Polanski 1972-ben, amikor a nő alig 15 éves volt, a gstaadi házában bántalmazta. A svájci igazságszolgáltatás akkor elévülésre hivatkozva nem indított eljárást, míg Polanski ügyvédje alaptalannak nevezte mindhárom nő állításait.

A szexuális zaklatások elleni mozgalom nyomán az amerikai filmakadémia kizárta tagjai közül az Oscar-díjas rendezőt.

Forrás: MTI

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-Magyar Természettudományi Múzeum (MTM)- Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport egyik tagja szombaton az M1 aktuális csatornán.

Prondvai Edina elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont.

A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha megtalálnák a dinoszauruszokban a chondroid csontot. Az eddigi csontszöveti vizsgálatokból ugyanis látszik, hogy nagyon gyorsan nőttek, ezzel pedig válasz születne arra, hogyan voltak erre képesek – tette hozzá.

Tudatta, a kutatás során Tyrannosaurus rex és más dinoszauruszok csontjait is vizsgálják majd, az eredményeket pedig összevetik a madármintákkal.

Hozzátette: a dinoszauruszcsontokat az Egyesült Államokban vizsgálják meg.

Forrás: MTI

Érdekességek a merlot világnapja alkalmából

A merlot kékszőlő világnapját, november 7-ét immár kilencedik éve ünnepeljük. A Magyarországon is kiemelt népszerűségnek örvendő gyümölcsös ízvilágú ínycsiklandó ital kapcsán sok borkedvelő csak a gyümölcsösségét és lágy karakterét emeli ki, pedig sok érdekesség is kapcsolódik a fajtához.

Íme, a Bognár Pincészet kisokosa a nemzetközi Merlot Day apropóján! 

Igazi kaméleonként viselkedik

A merlot szőlőt sokan kaméleonnak nevezik, mert kiválóan alkalmazkodik a különböző éghajlati jellemzőkhöz, mind a helyszíni adottságok, mind a borkészítési technikák tekintetében. A fajta hazájának egyébként a francia Bordeaux borvidéket tekintjük, innen terjedt el a világ minden területére.

Sajátos ízvilágot képvisel a hazai merlot

A Magyarországon érlelődő kékszőlőből jellegzetes, leginkább az argentin vagy a chilei merlothoz hasonló bor készül. A hatvanas években jelent meg itthon, ekkor kezdődött el a nagymértékű telepítése, azóta már minden borvidékünkön elterjedt. A legkiválóbb minőséget a villányi, a szekszárdi és az egri területek adják.

Árulkodó szilvás zamatáról könnyen felismerhető

A vakkóstolók segítsége lehet az az információ, hogy a merlot szőlőnek jellegzetes szilva (adott esetben aszalt szilva) aromája van. Ha ilyen íz- és illatvilággal rendelkező bort kóstolsz, biztos lehetsz benne, hogy merlot van a kezedben.

Jóformán bármilyen húsos vagy tésztaétellel kombinálható

Egy gyümölcsös, könnyen fogyasztható merlot tökéletes kiegészítője lehet a csirke-, pulyka- és sertéshúsos fogásoknak., valamint az egyszerűbb tésztaételeknek. A teltebb, érettebb, magasabb alkoholtartalmú változatát inkább a vörös húsra épülő fogások mellé ajánlott fogyasztani. A kulcs minden esetben abban rejlik, hogy a bor súlyát és ízintenzitását összehangoljuk az ételével.

+ 1 Merlot-ajánló

Kóstoltad már a Bognár Pincészet különleges fekete címkés 2015-ös Merlot válogatását, mely nemrégiben bekerült a Winelovers 100 legjobb magyar borai közé? Illata visszafogott és elegáns, ízében pedig a sötét jegyek uralkodnak: csokoládé, szeder és aszalt szilva kombinációjában.

További információk:  https://bognarpinceszet.hu/ & https://www.facebook.com/bognarpinceszet/

Ella Fitzgerald életéről készült zenés dokumentumfilm a mozikban

A dzsessz történetének egyik legnagyobb dívája hat évtizedes pályafutását mutatja be az Ella Fitzgerald: Just One of Those Things című zenés dokumentumfilm, amelyet csütörtöktől játszanak a hazai mozik.

Az elmúlt években politikai témájú dokumentumfilmeket készített, immár 82 éves brit Leslie Woodhead rendezése eddig soha nem látott archív felvételek és személyes hangvételű interjúk segítségével idézi meg az 1996-ban elhunyt Ella Fitzgerald életét és zenei pályáját. A címadó dal, Cole Porter szerzeménye az amerikai énekesnő egyik leghíresebb száma volt.

A film a karrier indulásával kezdődik, amikor 1934-ben Ella Fitzgerald 15 évesen, szinte utcagyerekként nyerte meg a harlemi Apollo Theater tehetségkutató versenyét. Az esemény egyik szemtanúja idézi fel az akkor történteket: a későbbi táncos-koreográfus, Norma Miller nem sokkal a forgatás után, májusban hunyt el.

Ella Fitzgerald szólókarrierje mellett olyan dzsesszlegendákkal énekelt együtt, mint Bill Kelly, Louis Jordan, Count Basie vagy Duke Ellington. Louis Armstrong mellett az elsők között fejlesztette ki a scatelő technikát, amely a jelentés nélküli, gyors ritmusban improvizált, fúvós hangszereket utánzó énekhangokkal merész és forradalmi újításnak számított a vokális dzsesszben.

Lemezei közül kiemelkednek a songbook típusú albumai, amelyeken ismert amerikai szerzők dalait dolgozta fel, köztük George Gershwin, Cole Porter éd Duke Ellington szerzeményeit. Virtuóz énekhangját és páratlan zeneiségét pályafutása során tizennégy Grammy-díjjal ismerték el. Két alkalommal is járt Magyarországon: 1968-ban és 1970-ben az Erkel Színházban adott nagy sikerű teltházas koncertet; utóbbiról Ella Fitzgerald in Budapest címmel lemez is megjelent 1999-ben.

A dokumentumfilm bemutatja Ella Fitzgerald vagány és humoros személyiségét, az afroamerikai nőt, aki az ijesztő mértéket öltő rasszizmus ellenében is képes volt felépíteni karrierjét. A mozi bepillantást enged konfliktusaiba, küzdelmeibe az elismerésért és a rajongókért, majd idővel az otthon nyugalmáért, a férjével és fiával töltött időért. Megszólalnak Ella Fitzgerald pályatársai, így Tony Bennett, Johnny Mathis, Smokey Robinson, a szintén idén elhunyt André Previn, barátai, napjaink énekes sztárjai, köztük Jamie Cullum és Ella Fitzgerald fia, Ray Brown Jr is.

Az Ella Fitzgerald: Just One of Those Things címmel, magyar felirattal mozikba kerülő zenés portréfilm már szerda estétől látható Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, emellett Szolnokon, Jászberényben, Szentendrén és Miskolcon is bemutatják a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Forrás: MTI

Hatalmas ókori fellegvárat tártak fel Görögországban

Hatalmas ókori fellegvárat tártak fel a közép-görögországi Boiótiában, a mükénéi civilizáció idejében virágzó Gla városában.

A görög kulturális minisztérium keddi bejelentése szerint Gla hajdani akropolisza hétszer akkora volt, mint maga Mükéné.

A Kr.e. 13. századi település akropolisza egy természetes hegytetőn emelkedett. Miután megerősítették, a lábainál elterülő termékeny síkságot művelő lakosság védvára lett.

A terület a mükénéi civilizáció csatorna- és öntözőrendszerével összefüggő árvízvédelmi központként is szolgált, a rendszert a hajdani Kopaiszi-tó látta el vízzel. A tó vizét a csatornák a tengerbe vezették, ezzel gátolták meg, hogy elöntse a termékeny földeket.

A fellegvár 202 ezer négyzetméteres területét vastag kőfal vette körül három kilométer hosszan, mely máig fennmaradt.

A kulturális minisztérium közleménye szerint a két éve tartó ásatások legújabb szakaszában hat szimmetrikus kőtömböt tártak fel, melyeket az építkezéskor használtak.

Számos tárolóedény, korsók és amforák, serlegek és konyhai eszközök, díszítőfreskók és kis szobrok is előkerültek, melyek a mükénéi hódítás korának művészi hagyományait képviselik.

A Gla akropoliszát tűzész pusztította el valamivel Kr.e. 1200 előtt, ezután lakatlan maradt.

A hegyet körülvevő síkság lenyűgözően kialakított öntöző- és csatornarendszerét is sorsára hagyták, a tó újra elöntötte a földeket.

Forrás: MTI

Százötvenmillió éves tengeri ragadozó fosszíliájára bukkantak Lengyelországban

Százötvenmillió éves tengeri ragadozó megkövesedett maradványára bukkantak paleontológusok Lengyelországban, ez az első uszonyos őshüllő fosszília, amelyet az ország területén találtak.

Daniel Tyborowski és Blazej Blazejowski, a Lengyel Tudományos Akadémia paleontológusai a Proceedings of the Geologists’ Association című folyóiratban megjelent tanulmányukban mutatták be az őshüllőmaradványt, amely az északkelet-lengyelországi Krzyżanowice falu közelében egy kukoricaföldből került elő. A maradvány mintegy 10 méter hosszú, a korát mintegy 143-165 millió évre becsülik.

A pliosaurusok koruk csúcsragadozói voltak, egyes egyedek kétszer olyan nagyra nőttek, mint a mai gyilkos bálnák, és súlyuk többtucat tonna volt. Hosszú, keskeny törzsük volt, pofájuk a krokodiléhoz hasonlított, uszonyaik voltak és nagy fogaik. Minden élőlényt megettek, amelyet a tengerben találtak, de még szárazföldi élőlényeket is, ha azok a lagúnák vízébe tévedtek. Olyan nagyok voltak, hogy képesek lehettek akár a T. Rex megölésére és megevésére is – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Korábbi tanulmányok szerint a pliosaurus állkapcsa akár két és fél méter hosszú is lehetett, harapása négy és félszer erőteljesebb volt a T. Rex harapásánál.

A pliosaurus-maradvány közelében más őshüllők fosszíliáit is megtalálták a kutatók. A térség akkoron a trópusokhoz tartozott.

Forrás: MTI

Kannibálként maradtak életben a hangyák egy lengyel atombunkerben

Atomfegyverek bunkerében rekedt erdei vöröshangyák túlélését tanulmányozták Lengyelországban, a rovarok elhullott társaik tetemét felfalva maradtak életben.

A Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál írása szerint a Wojciech Czechowski vezette kutatócsoport egy nukleáris fegyvereket tároló lengyelországi bunkerben fedezte fel 2013-ban a vöröshangyákat (Formica rufa), amikor az ugyanott hibernáló denevérek éves számlálása folyt, tanulmányuk akkor a Journal of Hymenoptera Research című szaklapban jelent meg.

Akkor sok százra, akár egymillióra is becsülték a csak dolgozókból álló, hiányos hangyakolónia nagyságát. Úgy kerültek a bunkerbe, hogy a szellőzőcsövön át folyamatosan hullottak alá a tetőn lévő fészkükből, ahova nem tudtak visszatérni.

Évekkel később a kolónia még mindig létezett, noha a csapdában, ahová estek, se fény, se fűtés, se nyilvánvaló élelemforrás nem volt.

Az új kutatásban a varsói Lengyel Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete és Múzeuma kutatói, köztük Maák István zoológus is részt vett, tanulmányuk ismét a Journal of Hymenoptera Researchben jelent meg.

Az új kutatás során azt keresték, hogy más táplálék hiányában a vöröshangyák megeszik-e fajtársaik tetemeit, melyek a bunkerpadlón gyűltek.

A természetben nem ritka az ilyen viselkedés, különösen a fehérjeszegény tavaszi időszakban. Ezek az úgynevezett hangyaháborúk, amelyek kijelölik a szomszédos kolóniák területeinek határait, miközben a számos áldozat teteme élelemül is szolgál.

Az új kutatás azt is megmutatta, hogy az erdei vöröshangyák esetében a tetemevés gyakoribb, mint korábban gondolták, és a saját kolóniabeli társ teteme is lehet táplálék, ha más nem áll rendelkezésre.

A bunkerban, ahol gyakorlatilag nem volt más élőlény, amely elfogyasztotta volna a tetemeket, a kannibalizmus egyértelmű jeleire bukkantak, így nagy bizonyossággal következtettek arra, hogy a bunkerkolónia főként elhullott társaikat fogyasztva maradt életben.

„Az eset arra világít rá, milyen kitűnő a hangyák alkalmazkodási képessége a szélsőséges viszonyokhoz, ami kétségtelen evolúciós sikertörténetük kulcsa” – magyarázták a kutatók.

2016 nyarán a tudósok elhatározták, hogy kiszabadítják a csapdába esett hangyákat. Először egy száztagú csoportot engedtek el a fészek környékén, hogy megállapítsák, a két, részben elszigetelt közösség, a lenti és a fenti kapcsolatban áll-e.

A várakozásoknak megfelelően nem tapasztaltak agresszivitást.

Szeptemberben egy három méter hosszú, függőleges „utat” alakítottak ki, melynek egyik végét a bunkerkolónia építette halomhoz, a másikat a szellőzőcsőbe helyezték.

Egy-egy hangya hamarosan elindult felfedezni az új utat. 2017 februárjára szinte teljesen kiürült az atombunker.

Eközben az építmény szellőzőcsöve mellett továbbra is fészkel egy hangyakolónia, a rovarok le is esnek a bunkerba, mint korábban, viszont már könnyedén tudnak oda-vissza menetelni.

„Így a jövőben is meglephetnek bennünket izgalmas fordulatokkal” – fűzték hozzá a kutatók.

Forrás: MTI