Csaknem 40 újabb építmény maradványait fedezték fel kutatók az írországi Brú na Bóinne neolitikus lelőhelyen.
Az új leletek az újkőkorszak (i.e. 4000), a bronzkor (i.e. 2500) és a kora középkor idejéről származnak – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Egy most felfedezett, a téli napfordulóhoz igazított építmény nagyjából 200-300 évvel lehet fiatalabb a leletegyüttes legjelentősebb megalitikus síremlékénél, a feltehetőleg i.e. 3200-ban épült Newgrange folyosós halomsírnál, amelytől csupán néhány méterre helyezkedik el.
Az újonnan feltárt maradványok között korai neolitikus házak, fából épült, elkerített területek, bronzkori síremlékek és kora középkori tanyák is vannak.
A University College Dublin kutatói egyebek között műholdalapú távérzékelést, drónokat és légi lézeres szkennelést alkalmazva tanulmányozták a Meath megyében található, a Boyne folyó kanyarulatától közrezárt Brú na Bóinne területet, amely a világ néhány legjelentősebb prehisztorikus leletének ad otthont. A legfontosabbak ezek közül a Knowth, Newgrange és Dowth megalitikus folyosós kamrasírok, amelyek mintegy 90 másik neolitikus építménnyel osztoznak a területen.
A Brú na Bóinne-i komplexum 1993 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Árpád-kori templom maradványait tárták fel régészek a Tolna megyei Kisszékelyben, az épület érdekessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és a magyar hívek a 19. század elejéig megőrizték.
A napokban lezárult, kéthetes ásatáson, amelyet a Kisszékelyi Kulturális Egyesület kezdeményezésére végeztek a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai, a templom három építési periódusát tárták fel – mondta K. Németh András, a múzeum ásatást vezető régésze.
Ismertetése szerint a Szent György tiszteletére emelt templomot először a pápai tizedjegyzék említette az 1330-as években, és papja szerepelt 16. századi török összeírásokban is. A 18. század elején, a török kiűzése után keletkezett kamarai és egyházi források romos kőtemplomként írták le, amelynek déli oldalán kapu, északi oldalán sekrestye, belül tágas karzat volt.
A mostani kutatáson feltárták az Árpád-kori alapokat, és kevés falmaradvány is felszínre került. Eszerint a korban szokásos méretű, belül mintegy 25 négyzetméteres, 12 méter hosszú templom állt a faluhoz közeli magaslaton, masszív, 110-120 centiméter vastag falakkal. A keleti tájolástól kissé déli irányban eltérő épületen nem volt torony, volt viszont karzata, amelynek az alapozását szintén fellelték a régészek. A szentély és a hajó találkozásánál vörösre és sárgára festett vakolatdarabokat találtak, ennek alapján feltételezhető, hogy részben színesek voltak a belső falak.
A régész elmondta: a templomot az Árpád-kor végén, a 13. században építhették, amire a szentély félkörívzáródása is utal. Az épület területén Zsigmond korától Mária Terézia uralkodásának idejéig bezáróan találtak érmeket, a templom körüli területről pedig III. Béla korabeli és a 13. század második feléből származó, szlavón érmék, dénárok kerültek elő.
A templomhoz a késő középkorban sekrestyét építettek, majd 1741-ben nyugati oldalán u-alakban kibővítették. Az épület melletti sírkert négy sírját tárták fel, ahol késő középkori gyűrűket, csatokat, valószínűleg övekhez, pártákhoz használt, virágszirmokat mintázó, préselt rézlemezeket találtak. Viszonylag sok 17-18. századi kegyérme is felszínre került, köztük több mariazelli darab, ami azt mutatja, hogy a korabeli kisszékelyiek szívesen látogatták a mariazelli kegytemplomot.
Az épületet 1823-ig használták a hívek, ekkor a községet birtokló Styrum-Limburg család adományából felépült az új, ma is álló templom.
K. Németh András megemlítette, hogy Kisszékely azon kevés Tolna megyei település közé tartozik, ahol a török hódoltság ideje alatt is megmaradt a magyar népesség, és gyakorolták katolikus vallásukat. Több középkori földrajzi név – Babaszó, Barátok tava – máig fennmaradt, 18. századi források pedig tartalmaznak a középkorból is ismert családneveket.
Ugyanebből a korból származó forrás említi, hogy a török uralom alatt a hívek templomukat a saját költségükön zsindellyel újra lefedték, egy jezsuita szerzetes 1701-es útinaplójából pedig azt lehet tudni, hogy a helyiek hálásak voltak az andocsi jezsuitáknak, akiknek köszönhetően a hódoltság alatt is megélhették hitüket – mondta a régész.
A következő napokban sok lesz a napsütés, a hét első felében legfeljebb északon lehetnek zivatarok. Jellemzően 30 fok körül alakulnak a maximumok a héten – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.
Hétfőn, kedden és szerdán napos idő várható, de hétfőn és szerdán az ország északi felében, kedden északkeleten, északon néhány helyen záporeső, egy-egy zivatar is kialakulhat. Hétfőn a legalacsonyabb hőmérséklet 9-15, kedden 12-18, szerdán 15-21 fok között alakul. A nappali maximumok hétfőn 26-29, kedden 27-32, szerdán 29-34 fok között lehetnek.
Csütörtökön a több-kevesebb napsütés mellett több helyen kell záporra, zivatarra számítani. A szél megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharossá is fokozódik. A minimumhőmérséklet 17-22, a maximum általában 29-35 fok között várható, de északnyugaton kissé hűvösebb lehet.
Pénteken napos idő várható helyenként záporral, egy-egy zivatarral. A legalacsonyabb hőmérséklet 15-21, a legmagasabb hőmérséklet 25-30 fok között alakul.
Szombaton és vasárnap sok napsütés várható, csapadék nem valószínű. Szombaton a leghidegebb órákban 12-17, vasárnap 13-18 fok lesz. A nappali maximumok szombaton 27-32, vasárnap 28-33 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.
A férfiaknál Csere Gáspár, a nőknél pedig az ukrán Ganna Volkova nyerte a félmaratont a Generali Night Run Budapest elnevezésű éjszakai versenyen, amelyen hatezer futó állt rajthoz.
A kivilágított fővárosban hatodszor bonyolították le a viadalt, amely idén helyet kapott a Budapest 2019 Európa Sportfővárosa rendezvénysorozatban.
A résztvevők három táv – 6, 9 és 21 kilométer – közül választhattak, a félmaratoni távra pedig a váltóban is lehetett nevezni. Az idei verseny legnagyobb újítása az volt, hogy a Budai Várnegyed és a Váralagút után a mezőny átment a Lánchídon is.
Sűrűbben közlekednek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egyes járatai a jövő héten kezdődő Sziget fesztivál ideje alatt: a szentendrei HÉV-en kívül a nagykörúti járatok, valamint a 901-es és 918-as éjszakai buszok is gyakrabban indulnak a megszokottnál.
A BKK pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint augusztus 5. és 14. között transzferbuszok járnak a Liszt Ferenc-repülőtér és az Óbudai-sziget között, ezek „beköltözéskor” csak Óbuda felé, a fesztivál zárásakor pedig csak a repülőtér felé visznek utasokat.
A fesztivál idején a szentendrei (5-ös) HÉV sűrűbben, hosszabb szerelvényekkel és éjszaka is közlekedik. A nagykörúti villamosok és villamospótló buszok, valamint a Hungária körúti éjszakai 901-es és 918-as buszok szintén nagyobb kapacitással járnak.
A BKK emellett – mint korábban is – hajójáratot indít a Jászai Mari tér és az Óbudai-sziget között.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a fesztivál miatt a közúti közlekedés rendje is megváltozik: tilos lesz megállni egyebek mellett a Reményi Ede utca, a Benedek Elek utca, a Mozaik utca, a Leányfalu utca és az Óbudai rakpart egy-egy szakaszán.
A rendezvényre Sziget-Budapest Citypass karszalag vásárolható, amellyel – a 100E busz kivételével – korlátlanul lehet használni a BKK teljes hálózatát, valamint a transzferbuszokat, és – mint az a sziget.hu oldalon olvasható – más, nem közlekedési kedvezményeket is igénybe vehetnek viselői.
Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a kapcsolatot a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák között.
A Cell Metabolism című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Brit Columbia Egyetem kutatói csökkentették az inzulinszintet olyan egereknél, amelyeket hajlamossá tettek hasnyálmirigyrák kialakulására, és azt találták, hogy ez az alacsonyabb szint megvédte az egereket a betegség kialakulásától.
Felfedezésük elvezethet a hasnyálmirigyrák korai felismeréséhez és megelőzéséhez emberekben – olvasható a medicalxpres.com orvostudományi hírportálon.
„A hasnyálmirigyrákot nehéz felismerni és túl gyakran nagyon későn diagnosztizálják, ez az egyik legmagasabb halálozással járó daganatos betegség, a betegek kevesebb mint 5 százaléka él öt évig és az elhízás növekedésével a betegség gyakorisága egyre nő” – idézte az egyetem közleménye James Johnson professzort, a tanulmány társszerzőjét.
Egyre gyakoribb a hiperinzulinémia, amikor a hasnyálmirigy több inzulint termel, mint amire szükség van ahhoz, hogy a vérből a sejtekbe szállítsa a cukrot. Ez az elhízott emberek több mint egyharmadánál fennáll, de étrenddel és megfelelő életmóddal kezelni lehet.
A hiperinzulinémia és számos ráktípus, köztük a mellrák között már kimutatták a kapcsolatot tudósok, de a hasnyálmirigyrák esetében a legerősebb a kapcsolat. Tanulmányunk az első, amely ezt a feltételezést próbára tette állatkísérletekben – magyarázta Janel Kopp adjunktus, társszerző.
Tanulmányukban a kutatók kereszteztek hasnyálmirigyrákra hajlamossá tett egereket olyan egerekkel, amelyek genetikailag képtelenek növelni az inzulintermelést. Ezeket az egereket és a kontrollcsoportot egy éven át olyan étrenden tartották, amelyekről köztudott, hogy növeli az inzulinszintet és elősegíti a hasnyálmirigyrák kialakulását. A csökkentett inzulin szintű egereknél egy év után kimutatták, hogy védettek a hasnyálmirigyrák kifejlődésének kezdetétől.
A kevesebb inzulint azt jelenti, hogy csökkent a hasnyálmirigyrák kifejlődésének lehetősége – mondta Johnson.
„Nem látunk okot arra, hogy ezt ne lehessen általánosítani más daganatos betegségek esetében – mondta Kopp, megjegyezve, hogy az egerek esetében ugyanazt a mutációt használtak, mint amely a hasnyálmirigyrákos emberek 90 százalékánál előfordul. „Egérkísérleteink igen helytállóak emberekre” – hangsúlyozta.
A jövőben a kutatók meg akarják vizsgálni, hogy a túlzott inzulin termeléscsökkentésével képesek-e hatékonyan befolyásolni a hasnyálmirigyi rák későbbi stádiumait.
Egy szomszédos törpecsillag körül keringő három új bolygót fedezett fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája.
A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) által felfedezett TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Forrás: NASA
A Nature Astronomy című folyóirat online kiadásában elérhető tanulmány szerint a kisebb bolygó az úgynevezett lakható zónában található – ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén -, maga a TOI-270 csillag pedig olyan közel van a Földhöz, hogy sokkal fényesebbnek látszik, mint a hasonló rendszerek gazdacsillagai.
A halvány, hideg törpecsillag méretét és tömegét tekintve is nagyjából 40 százalékkal kisebb a Napnál, felszíni hőmérséklete pedig csaknem egyharmaddal hűvösebb a központi csillagunkénál. Emellett „csendes” is, ami azt jelenti, hogy ritkán jelentkezik flerjelenség, így a kutatók könnyebben megfigyelhetik a csillagot és a körülötte keringő bolygókat.
„Nagyon kevés ilyen planétát találtunk eddig lakható zónában, és ezek közül is csak néhányat egy csendes csillag körül, szóval ez egy ritka felfedezés” – mondta Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem riverside-i campusának munkatársa. Hozzátette: „a Naprendszerünkben nincsen ehhez hasonló bolygó”.
„A TOI-270 lehetővé teszi számunkra a Föld-típusú bolygók és a gázok dominálta mini-Neptunuszok közötti +hiányzó láncszem+ tanulmányozását, mivel ebben a rendszerben mindegyik előbb említett típus megtalálható” – magyarázta Maximilian Günther, a Massachusettsi Műszaki Egyetem Kavli Asztrofizikai és Űrkutatási Intézetének kutatója.
„Alaposabb megfigyelések révén hamarosan képesek leszünk meghatározni ezeknek a bolygóknak az összetételét, továbbá azt, hogy van-e légkörük és azt milyen gázok alkotják” – fejtette ki Günther.
Kane szerint a tervezett megfigyelések révén meg lehet mondani, hogy egy bolygón volt-e valaha folyékony halmazállapotú víz, és, hogy a planéták valamelyikén alkalmasak-e a körülmények a földi értelemben vett élet támogatására.
A csillagrendszer a Földtől nagyjából 73 fényévre található a Festő (Pictor) csillagképben, ami csillagászati léptékkel közelinek számít, ám a gyakorlatban olyan messze van, hogy élő ember valószínűleg soha nem fog eljutni oda.
Günther szerint a TESS-t egyébként kifejezetten az ilyen rendszerek, vagyis az inaktív gazdacsillag előtt elhaladó kisméretű bolygók felkutatására tervezték. A TESS az úgynevezett tranzitmódszerrel vizsgálja az égboltot. A fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át.
Vörös téglából és mészkőből épült, hatalmas görög-római kori épületet tárt fel egy egyiptomi régészcsoport a Sinai-félsziget északi részén.
„Az épületet minden bizonnyal a félsziget északi részén elterült ókori városok egyike, Pelusium szenátusának főhadiszállásaként használták” – közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács főtitkára.
A lelet tanulmányozásából az derül ki, hogy a Ptolemaioszok és a rómaiak uralkodása idején a város életéről fontos döntéseket hozó képviselők találkozóira használták az épületet – tette hozzá.
Ajmán Asmavi, a régészeti minisztérium ókori osztályának illetékese elmondta, hogy a 2500 négyzetméteres négyszögletes alakú épülethez körteraszokat is építettek, a főbejáratot pedig a keleti oldalon helyezték el.
Az épület belsejében találtak három hatvan centiméter vastag kerek padot, amelyeket vörös téglából építettek és márvánnyal borítottak be.
A régészcsoport feltárta Pelusium város főutcáját is – közölte Asmavi.
Elmondta, hogy később, az 5-6. században az épületet kőfejtőként használták.
Változékony idő várható a héten, napsütésre, de záporokra, zivatarokra is készülni kell. A hétvégén egy hidegfront hatására több fokkal lehűl a levegő – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttatott el az MTI-nek.
Ma a nap első részéig sok felhőre, újabb záporra, zivatarra van kilátás, majd kora délutántól egyre több helyen és hosszabb időre süt ki a nap, csökken a csapadék valószínűsége. A leghidegebb órákban 15-21 fok lesz. Napközben 25-32 fokig melegszik a levegő, északkeleten lesz a melegebb.
Keddre virradó éjszaka kevés helyen, napközben – főként délután – elszórtan lehetnek záporok, zivatarok, északkelet felé növekvő eséllyel, ott akár felhőszakadás is lehet. A minimumhőmérséklet 16-22, a maximumhőmérséklet 27-32 fok között alakul.
Szerdán napos idő várható, de az Északi-középhegységben és az Alföld középső részein nagy valószínűséggel alakulnak majd ki záporok, zivatarok, a Dunántúl nagyobb részén kicsi a csapadék esélye. A legalacsonyabb hőmérséklet 16-22, a legmagasabb hőmérséklet 26-32 fok között alakul.
Csütörtökön, augusztus elsején több órás napsütés várható. Napközben a Dunától keletre már nagyobb eséllyel kell számítani záporra, zivatarra. A minimumhőmérséklet 15-22, a maximumhőmérséklet 26-31 fok között alakul.
Pénteken egy hidegfront érkezése miatt a korábbi napoknál felhősebb idő várható, a legtöbb napsütés keleten, északkeleten lehet. A nap folyamán egyre nő az esélye záporok, zivatarok kialakulásának, akár heves zivatar is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet 16-20, a legmagasabb hőmérséklet 23-30 fok között alakul.
Szombaton napközben keleten néhány, nyugaton több órás napsütés valószínű. A nap első felében még a front hatására keleten, délkeleten lehetnek kiterjedtebb záporos, zivataros gócok, később azonban már inkább csak rövidebb csapadékos periódusok, futó záporok várhatók. A minimumhőmérséklet 15-19, a maximumhőmérséklet 23-29 fok között alakul.
Vasárnap sok lesz a napsütés, legfeljebb jelentéktelen záporok lehetnek. A leghidegebb órákban 12-18 fok lesz. Napközben 24-28 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.
Újcirkuszi előadások is várják a látogatókat a Sziget fesztiválon augusztus 8-tól; a Cirque du Sziget cirkuszi sátrába a magyarországi művészek mellett Kanadából, Etiópiából, Franciaországból, Indiából, Finnországból, Dél-Koreából, Németországból és Argentínából is hívtak fellépőket.
A szervezők közlése szerint a 900 fő befogadására alkalmas cirkuszi sátor a fesztivál végéig várja nézőit 14 órától egészen az utolsó előadás kezdetéig, 23 óráig.
A sátor műsorát minden nap a francia Cirque Inextremiste előadása nyitja, ahol egy mozgássérült akrobata egy markológép segítségével válik a társulat legerősebb tagjává, majd az első, csak etióp művészekből álló cirkusztársulat, a Circus Abyssinia mutatja be az artistává válás folyamatát két kisgyerek szemszögéből.
A kanadai Cirque Alfonse társulat, amely két évvel ezelőtt is fellépett a fesztiválon, ezúttal egy még őrültebb darabbal feszegeti a lehetőségek határait egy rendhagyó templomi szertartás során – áll a közleményben. Mint írják, a napi program zárásaként egy másik kanadai társulat, a Flip Fabrique előadása látható, amely egy nyaralóban játszódik, ahol hat barát hosszú idő után újra találkozik.
A sátorban játszott darabok közti szünetekben a szabadtéri színpadon mutatnak be produkciókat. Elsőként a Sisus finn társulat tagjai, öt lány lép színpadra, akik lélegzetelállító trükkjeik egy részét egy 10 méter magas szerkezet tetején hajtják végre. Őket az argentin Papito követi varázsbőröndjével, továbbá itt lép fel a Spot The Drop német duó is, amely zsonglőrtudását mutatja be.
Ezt követően a francia Le Grand Jeté! két tagja mutatja meg, milyen trükköket lehet végrehajtani egy folyamatosan mozgásban lévő karikán – akár bekötött szemmel is. Őket egy koreai előadás követi, amely tradicionális élőzenével kísérve a városi élet sajátosságaira fókuszál. A BONGnJOULE darabját követően egy akrobatikus műsorszám látható a MallakhambIndia előadásában, amely a birkózás, az akrobatika és a légi jóga elemeit ötvözve enged bepillantást a mallakhamb nevű ősi sportba.
A szabadtéri színpad programját az idén is minden nap tűzzsonglőr-show zárja. Az idén a nemzetközi zsonglőrökből álló társaság különleges műsorral készül: a pár éve tragikus hirtelenséggel elhunyt társukra, a magyar tűzzsonglőr Farkas Lindára emlékeznek, és bemutatják az általa tervezett egyedi tűzjelmezeket és tüzes kiegészítőket.
