Főoldal Blog oldal 240

Újabb nő vádolta meg szexuális erőszakkal Roman Polanskit

Egy francia nő azzal vádolta meg pénteken Roman Polanskit, hogy megerőszakolta őt 1975-ben Svájcban. Az elmúlt években több nő is azt állította, hogy a francia-lengyel filmrendező – aki ellen egy 13 éves lány megerőszakolásáért elfogatóparancs van érvényben az Egyesült Államokban – szexuálisan bántalmazta.

A Le Parisien című napilap internetes oldalán közzétett interjúban Valentine Monnier fotós azt állította, hogy 18 éves korában, amikor az eset történt, nem tett feljelentést az azóta elévült szexuális erőszak miatt, de a filmrendező legújabb filmjének, a francia Dreyfus-ügyről készült J’accuse (Vádolom) franciaországi bemutatója előtt néhány nappal szükségesnek tartotta nyilvánosságra hozni, hogy mi történt vele.

„Semmilyen kapcsolatban nem álltam vele, sem személyes, sem szakmai viszonyunk nem volt, alig ismertem” – mondta a Le Parisiennek a korábban New Yorkban manökenként, majd az 1980-as években Franciaországban színésznőként dolgozó Valentine Monnier.

„Az egész nagyon erőszakos volt, egy síelés után, a (svájci) Gstaadban található házában történt. Megütött, addig vert, amíg meg nem adtam magam neki, és akkor mindenféle borzalomnak vetett alá” – mondta a nő a lapnak.

Hervé Temime, a filmrendező ügyvédje a Le Parisiennek azt mondta, hogy Polanski „határozottan vitatja az erőszakról szóló vádat”, és azt is jelezte, hogy a 44 évvel ezelőttre datált tényekről „a hatóságoknak soha nem volt tudomásuk”.

Polanski ellen az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta elfogató parancs van érvényben, mert a rendezőt 1977-ben elítélték egy 13 éves lány megerőszakolásáért. A filmrendezőt először kábítószer hatása alatt lévő kiskorú megerőszakolásával vádolták, de a bíróval kötött alku nyomán tiltott szexuális kapcsolat létesítéséért ítélték el, amit a filmrendező el is ismert. Három hónapos börtönbüntetésre ítélték, de 42 nap után szabadon engedték. Ekkor viszont a bíró elrendelte újbóli elzárását, ami elől Polanski Franciaországba szökött, és máig ott él.

Az utóbbi időben több nő is megvádolta a filmrendezőt. A 2010-es cannes-i fesztiválon Charlotte Lewis brit színésznő azt állította, hogy 16 éves korában, 1983-ban egy szereplőválogatáson Polanski szexuálisan zaklatta. Egy másik, Robin néven nyilatkozó nő 2017-ben azzal vádolta meg a rendezőt, hogy 16 éves korában, 1973-ban szexuálisan bántalmazta, míg szintén 2017-ben Renate Langer színésznő feljelentést tett azért, mert Polanski 1972-ben, amikor a nő alig 15 éves volt, a gstaadi házában bántalmazta. A svájci igazságszolgáltatás akkor elévülésre hivatkozva nem indított eljárást, míg Polanski ügyvédje alaptalannak nevezte mindhárom nő állításait.

A szexuális zaklatások elleni mozgalom nyomán az amerikai filmakadémia kizárta tagjai közül az Oscar-díjas rendezőt.

Forrás: MTI

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)-Magyar Természettudományi Múzeum (MTM)- Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport egyik tagja szombaton az M1 aktuális csatornán.

Prondvai Edina elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont.

A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha megtalálnák a dinoszauruszokban a chondroid csontot. Az eddigi csontszöveti vizsgálatokból ugyanis látszik, hogy nagyon gyorsan nőttek, ezzel pedig válasz születne arra, hogyan voltak erre képesek – tette hozzá.

Tudatta, a kutatás során Tyrannosaurus rex és más dinoszauruszok csontjait is vizsgálják majd, az eredményeket pedig összevetik a madármintákkal.

Hozzátette: a dinoszauruszcsontokat az Egyesült Államokban vizsgálják meg.

Forrás: MTI

Érdekességek a merlot világnapja alkalmából

A merlot kékszőlő világnapját, november 7-ét immár kilencedik éve ünnepeljük. A Magyarországon is kiemelt népszerűségnek örvendő gyümölcsös ízvilágú ínycsiklandó ital kapcsán sok borkedvelő csak a gyümölcsösségét és lágy karakterét emeli ki, pedig sok érdekesség is kapcsolódik a fajtához.

Íme, a Bognár Pincészet kisokosa a nemzetközi Merlot Day apropóján! 

Igazi kaméleonként viselkedik

A merlot szőlőt sokan kaméleonnak nevezik, mert kiválóan alkalmazkodik a különböző éghajlati jellemzőkhöz, mind a helyszíni adottságok, mind a borkészítési technikák tekintetében. A fajta hazájának egyébként a francia Bordeaux borvidéket tekintjük, innen terjedt el a világ minden területére.

Sajátos ízvilágot képvisel a hazai merlot

A Magyarországon érlelődő kékszőlőből jellegzetes, leginkább az argentin vagy a chilei merlothoz hasonló bor készül. A hatvanas években jelent meg itthon, ekkor kezdődött el a nagymértékű telepítése, azóta már minden borvidékünkön elterjedt. A legkiválóbb minőséget a villányi, a szekszárdi és az egri területek adják.

Árulkodó szilvás zamatáról könnyen felismerhető

A vakkóstolók segítsége lehet az az információ, hogy a merlot szőlőnek jellegzetes szilva (adott esetben aszalt szilva) aromája van. Ha ilyen íz- és illatvilággal rendelkező bort kóstolsz, biztos lehetsz benne, hogy merlot van a kezedben.

Jóformán bármilyen húsos vagy tésztaétellel kombinálható

Egy gyümölcsös, könnyen fogyasztható merlot tökéletes kiegészítője lehet a csirke-, pulyka- és sertéshúsos fogásoknak., valamint az egyszerűbb tésztaételeknek. A teltebb, érettebb, magasabb alkoholtartalmú változatát inkább a vörös húsra épülő fogások mellé ajánlott fogyasztani. A kulcs minden esetben abban rejlik, hogy a bor súlyát és ízintenzitását összehangoljuk az ételével.

+ 1 Merlot-ajánló

Kóstoltad már a Bognár Pincészet különleges fekete címkés 2015-ös Merlot válogatását, mely nemrégiben bekerült a Winelovers 100 legjobb magyar borai közé? Illata visszafogott és elegáns, ízében pedig a sötét jegyek uralkodnak: csokoládé, szeder és aszalt szilva kombinációjában.

További információk:  https://bognarpinceszet.hu/ & https://www.facebook.com/bognarpinceszet/

Ella Fitzgerald életéről készült zenés dokumentumfilm a mozikban

A dzsessz történetének egyik legnagyobb dívája hat évtizedes pályafutását mutatja be az Ella Fitzgerald: Just One of Those Things című zenés dokumentumfilm, amelyet csütörtöktől játszanak a hazai mozik.

Az elmúlt években politikai témájú dokumentumfilmeket készített, immár 82 éves brit Leslie Woodhead rendezése eddig soha nem látott archív felvételek és személyes hangvételű interjúk segítségével idézi meg az 1996-ban elhunyt Ella Fitzgerald életét és zenei pályáját. A címadó dal, Cole Porter szerzeménye az amerikai énekesnő egyik leghíresebb száma volt.

A film a karrier indulásával kezdődik, amikor 1934-ben Ella Fitzgerald 15 évesen, szinte utcagyerekként nyerte meg a harlemi Apollo Theater tehetségkutató versenyét. Az esemény egyik szemtanúja idézi fel az akkor történteket: a későbbi táncos-koreográfus, Norma Miller nem sokkal a forgatás után, májusban hunyt el.

Ella Fitzgerald szólókarrierje mellett olyan dzsesszlegendákkal énekelt együtt, mint Bill Kelly, Louis Jordan, Count Basie vagy Duke Ellington. Louis Armstrong mellett az elsők között fejlesztette ki a scatelő technikát, amely a jelentés nélküli, gyors ritmusban improvizált, fúvós hangszereket utánzó énekhangokkal merész és forradalmi újításnak számított a vokális dzsesszben.

Lemezei közül kiemelkednek a songbook típusú albumai, amelyeken ismert amerikai szerzők dalait dolgozta fel, köztük George Gershwin, Cole Porter éd Duke Ellington szerzeményeit. Virtuóz énekhangját és páratlan zeneiségét pályafutása során tizennégy Grammy-díjjal ismerték el. Két alkalommal is járt Magyarországon: 1968-ban és 1970-ben az Erkel Színházban adott nagy sikerű teltházas koncertet; utóbbiról Ella Fitzgerald in Budapest címmel lemez is megjelent 1999-ben.

A dokumentumfilm bemutatja Ella Fitzgerald vagány és humoros személyiségét, az afroamerikai nőt, aki az ijesztő mértéket öltő rasszizmus ellenében is képes volt felépíteni karrierjét. A mozi bepillantást enged konfliktusaiba, küzdelmeibe az elismerésért és a rajongókért, majd idővel az otthon nyugalmáért, a férjével és fiával töltött időért. Megszólalnak Ella Fitzgerald pályatársai, így Tony Bennett, Johnny Mathis, Smokey Robinson, a szintén idén elhunyt André Previn, barátai, napjaink énekes sztárjai, köztük Jamie Cullum és Ella Fitzgerald fia, Ray Brown Jr is.

Az Ella Fitzgerald: Just One of Those Things címmel, magyar felirattal mozikba kerülő zenés portréfilm már szerda estétől látható Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban, emellett Szolnokon, Jászberényben, Szentendrén és Miskolcon is bemutatják a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

Forrás: MTI

Hatalmas ókori fellegvárat tártak fel Görögországban

Hatalmas ókori fellegvárat tártak fel a közép-görögországi Boiótiában, a mükénéi civilizáció idejében virágzó Gla városában.

A görög kulturális minisztérium keddi bejelentése szerint Gla hajdani akropolisza hétszer akkora volt, mint maga Mükéné.

A Kr.e. 13. századi település akropolisza egy természetes hegytetőn emelkedett. Miután megerősítették, a lábainál elterülő termékeny síkságot művelő lakosság védvára lett.

A terület a mükénéi civilizáció csatorna- és öntözőrendszerével összefüggő árvízvédelmi központként is szolgált, a rendszert a hajdani Kopaiszi-tó látta el vízzel. A tó vizét a csatornák a tengerbe vezették, ezzel gátolták meg, hogy elöntse a termékeny földeket.

A fellegvár 202 ezer négyzetméteres területét vastag kőfal vette körül három kilométer hosszan, mely máig fennmaradt.

A kulturális minisztérium közleménye szerint a két éve tartó ásatások legújabb szakaszában hat szimmetrikus kőtömböt tártak fel, melyeket az építkezéskor használtak.

Számos tárolóedény, korsók és amforák, serlegek és konyhai eszközök, díszítőfreskók és kis szobrok is előkerültek, melyek a mükénéi hódítás korának művészi hagyományait képviselik.

A Gla akropoliszát tűzész pusztította el valamivel Kr.e. 1200 előtt, ezután lakatlan maradt.

A hegyet körülvevő síkság lenyűgözően kialakított öntöző- és csatornarendszerét is sorsára hagyták, a tó újra elöntötte a földeket.

Forrás: MTI

Százötvenmillió éves tengeri ragadozó fosszíliájára bukkantak Lengyelországban

Százötvenmillió éves tengeri ragadozó megkövesedett maradványára bukkantak paleontológusok Lengyelországban, ez az első uszonyos őshüllő fosszília, amelyet az ország területén találtak.

Daniel Tyborowski és Blazej Blazejowski, a Lengyel Tudományos Akadémia paleontológusai a Proceedings of the Geologists’ Association című folyóiratban megjelent tanulmányukban mutatták be az őshüllőmaradványt, amely az északkelet-lengyelországi Krzyżanowice falu közelében egy kukoricaföldből került elő. A maradvány mintegy 10 méter hosszú, a korát mintegy 143-165 millió évre becsülik.

A pliosaurusok koruk csúcsragadozói voltak, egyes egyedek kétszer olyan nagyra nőttek, mint a mai gyilkos bálnák, és súlyuk többtucat tonna volt. Hosszú, keskeny törzsük volt, pofájuk a krokodiléhoz hasonlított, uszonyaik voltak és nagy fogaik. Minden élőlényt megettek, amelyet a tengerben találtak, de még szárazföldi élőlényeket is, ha azok a lagúnák vízébe tévedtek. Olyan nagyok voltak, hogy képesek lehettek akár a T. Rex megölésére és megevésére is – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Korábbi tanulmányok szerint a pliosaurus állkapcsa akár két és fél méter hosszú is lehetett, harapása négy és félszer erőteljesebb volt a T. Rex harapásánál.

A pliosaurus-maradvány közelében más őshüllők fosszíliáit is megtalálták a kutatók. A térség akkoron a trópusokhoz tartozott.

Forrás: MTI

Kannibálként maradtak életben a hangyák egy lengyel atombunkerben

Atomfegyverek bunkerében rekedt erdei vöröshangyák túlélését tanulmányozták Lengyelországban, a rovarok elhullott társaik tetemét felfalva maradtak életben.

A Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál írása szerint a Wojciech Czechowski vezette kutatócsoport egy nukleáris fegyvereket tároló lengyelországi bunkerben fedezte fel 2013-ban a vöröshangyákat (Formica rufa), amikor az ugyanott hibernáló denevérek éves számlálása folyt, tanulmányuk akkor a Journal of Hymenoptera Research című szaklapban jelent meg.

Akkor sok százra, akár egymillióra is becsülték a csak dolgozókból álló, hiányos hangyakolónia nagyságát. Úgy kerültek a bunkerbe, hogy a szellőzőcsövön át folyamatosan hullottak alá a tetőn lévő fészkükből, ahova nem tudtak visszatérni.

Évekkel később a kolónia még mindig létezett, noha a csapdában, ahová estek, se fény, se fűtés, se nyilvánvaló élelemforrás nem volt.

Az új kutatásban a varsói Lengyel Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete és Múzeuma kutatói, köztük Maák István zoológus is részt vett, tanulmányuk ismét a Journal of Hymenoptera Researchben jelent meg.

Az új kutatás során azt keresték, hogy más táplálék hiányában a vöröshangyák megeszik-e fajtársaik tetemeit, melyek a bunkerpadlón gyűltek.

A természetben nem ritka az ilyen viselkedés, különösen a fehérjeszegény tavaszi időszakban. Ezek az úgynevezett hangyaháborúk, amelyek kijelölik a szomszédos kolóniák területeinek határait, miközben a számos áldozat teteme élelemül is szolgál.

Az új kutatás azt is megmutatta, hogy az erdei vöröshangyák esetében a tetemevés gyakoribb, mint korábban gondolták, és a saját kolóniabeli társ teteme is lehet táplálék, ha más nem áll rendelkezésre.

A bunkerban, ahol gyakorlatilag nem volt más élőlény, amely elfogyasztotta volna a tetemeket, a kannibalizmus egyértelmű jeleire bukkantak, így nagy bizonyossággal következtettek arra, hogy a bunkerkolónia főként elhullott társaikat fogyasztva maradt életben.

„Az eset arra világít rá, milyen kitűnő a hangyák alkalmazkodási képessége a szélsőséges viszonyokhoz, ami kétségtelen evolúciós sikertörténetük kulcsa” – magyarázták a kutatók.

2016 nyarán a tudósok elhatározták, hogy kiszabadítják a csapdába esett hangyákat. Először egy száztagú csoportot engedtek el a fészek környékén, hogy megállapítsák, a két, részben elszigetelt közösség, a lenti és a fenti kapcsolatban áll-e.

A várakozásoknak megfelelően nem tapasztaltak agresszivitást.

Szeptemberben egy három méter hosszú, függőleges „utat” alakítottak ki, melynek egyik végét a bunkerkolónia építette halomhoz, a másikat a szellőzőcsőbe helyezték.

Egy-egy hangya hamarosan elindult felfedezni az új utat. 2017 februárjára szinte teljesen kiürült az atombunker.

Eközben az építmény szellőzőcsöve mellett továbbra is fészkel egy hangyakolónia, a rovarok le is esnek a bunkerba, mint korábban, viszont már könnyedén tudnak oda-vissza menetelni.

„Így a jövőben is meglephetnek bennünket izgalmas fordulatokkal” – fűzték hozzá a kutatók.

Forrás: MTI

Koncertsorozattal ünnepel a Magyar Nemzeti Múzeum

Koncertsorozattal és tematikus tárlatvezetésekkel ünnepli alapítását a Magyar Nemzeti Múzeum november 15. és 17. között.

Az intézmény közleménye szerint Purcell, Händel, Scarlatti és Vivaldi művei is megszólalnak a november 15-i nyitókoncerten, amelyen Anneke Boeke régizenész és az Ensemble Cantilene lép fel. A Budapesti Kamarazenei Műhely másnapi koncertjén Telemann műveit hallhatja a közönség, a november 17-i zárókoncerten a Budapest Sound Collectiv Rameau, Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart alkotásait adja elő Dubóczky Gergely, a zenekar alapítója vezényletével.

Az érdeklődők a hangversenyre váltott jeggyel 17 órától megtekinthetik a Magyarország történetét 1703-tól 1990-ig bemutató állandó kiállítást is. A koncertsorozathoz szombaton 17 órától és vasárnap 11.30-tól tematikus tárlatvezetés kapcsolódik, vasárnap a Haydn Barytontrio Budapest közreműködésével.

Széchényi Ferenc 1802. november 25-én fordult engedélyért I. Ferenc császárhoz, hogy tudományos gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt tekintik a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási dátumának.

A dátumhoz kapcsolódva a múzeum 2017-ben hagyományteremtő szándékkal indította el a koncertsorozatot, amelynek művészeti vezetője Dubóczky Gergely karmester.

Forrás: MTI

Carlos Santana koncert lesz jövő tavasszal Budapesten

A világhírű mexikói-amerikai gitáros új turnéján Supernatural című albuma huszadik, az Abraxas ötvenedik évfordulóját ünnepli, és 2020. március 19-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel.

A tízszeres Grammy-díjas, háromszoros latin Grammy-díjas rocklegenda, a Rock and Roll Hírességek Csarnoka tagja jövő évi világkörüli koncertsorozatának címe Miraculous 2020, a tavaszi európai turné március 14-én Bolognában indul – közölte a szervező Live Nation hétfőn az MTI-vel.

Santana zenekarával ellátogat Németországba, az Egyesült Királyságba, Skandináviába, Svájcba, Lengyelországba, Ausztriába, Belgiumba, Írországba és Hollandiába is. A csapat (amelynek tagja a gitáros felesége, a dobos Cindy Blackman Santana is) a két évfordulós lemez, az Abraxas és a Supernatural, valamint az 1969-es woodstocki fesztivál sikerei mellett legújabb, idén nyáron megjelent Africa Speaks című albumáról is játszik dalokat.

„Úgy érzem, mintha újra húszéves lennék, amikor ezzel a bandával játszom, minden dalt megtöltünk energiával. Amikor felmegyünk a színpadra, tudjuk, hogy meg fogjuk érinteni a lelked, megtáncoltatunk, énekelni, üvölteni és nevetni fogsz, elhagyva a mindennapi terheket” – fogalmazott Santana a turné kapcsán.

Santana egyesítette az amerikai gitárzenét a latin és a karibi zenei motívumokkal, de stílusában jelen van az afro-pop, az afro-beat, a blues, a folk, a soul, a dzsessz és sok más is. Pályafutása során több mint 90 millió lemezt adott el.

Zenekara 1966-ban alakult, bemutatkozó albumuk Santana címmel 1969-ben jelent meg, játszottak a woodstocki fesztiválon, az egy évvel később kiadott Abraxas című munka pedig már a világhírt is meghozta: a korongon szerepelt az Oye Como Va és a Black Magic Woman is, ezekkel tizenhat héten át vezette a slágerlistát és a lemez több millió példányban kelt el világszerte. A Santana III (1971) hasonlóan sikeres volt.

Immár több mint félévszázados karrierje alatt csaknem ugyanennyi sorlemezt adott ki, olyan klasszikus számok fűződnek a nevéhez, mint az Europa, az Evil Ways, a Samba Pa Ti, az Everybody’s Everything, a No One To Depend On vagy a Maria Maria. Pályafutása során játszott együtt John McLaughlinnal, Herbie Hancockkal, Eric Claptonnal, Jack DeJohnette-tel, Alice Coltrane-nel, John Lee Hookerrel, Wayne Shorterrel és Aretha Franklinnel is. A szakma az első három album mellett az újabb időszak három egymást követő munkáját, a Supenaturalt (1999), a Shamant (2002) és az All That I Am-et (2005) kezeli kiemelten.

Carlos Santana eddig tizenegy alkalommal járt Magyarországon, először 1983 májusában. A Budapest Sportcsarnokban tartott koncertjének ráadásszünetében tudta meg, hogy fia született: másfél óra varázslat következett. 2004-ben az „újszülött” apja zenekarának billentyűseként járt Budapesten. 2008-ban az 56-osok terén rendezett Kapcsolat koncerten több mint 300 ezer ember előtt játszott. 2011-ben a Budapest Arénában tartott koncertjén azt javasolta a közönségnek, hogy a főváros állítson szobrot mesterének, Szabó Gábornak, aki megtanította őt bluest játszani.

Kiderült, hogy merre vezetett Ötzi, az ősember utolsó útja

Ötzi, az 5300 éves gleccsermúmia utolsó útjáról a körülötte talált fagyott mohák és növények árulkodnak – számolt be egy új kutatás eredményéről a BBC News.

A Glasgow-i Egyetem kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy Ötzi a dél-tiroli Schnals(olaszul: Senales)-völgyön keresztül érkezett a hegyvidékre, ahol megfagyott múmiáját végül megtalálták.

Fotó: MH

A múmiát 1991 szeptemberében fedezték fel jégbe fagyva egy gleccseren az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. Az ősembert egy nyíl terítette le, amely eltalálta egy fő artériáját, s perceken belül elvérzett.

A testét a gleccser mumifikálta. A test körül a feltáráskor fagyott gombák és növények maradványait is megtalálták a tudósok. A kutatás során sok ezernyi fennmaradt moha és májmoha maradványt azonosítottak a gyomrából és a ruházatából. Legalább 75 növényfajt sikerült elkülöníteniük, s ezeknek mindössze 30 százaléka volt a helyszín jellemző növénye. A többi 70 százalék nyomán vissza lehetett következtetni, hogy Ötzi honnan érkezett a mai dél-tiroli régióba.

„Az emberek többsége nem nagyon ismeri a briofitákat – a mohákat és a májmohákat. Mi azonban nem kevesebb, mint 75 faját találtuk meg ezeknek a fontos nyomoknak, amikor Ötzi előkerült a jég alól” – mutatott rá Jim Dickson, a Glasgow-i Egyetem Biodiverzitás Intézetének kutatója.

A növénymaradványokat az Ötzi testét körülvevő jégből, a ruházatából, a felszereléséből és tápcsatornájából azonosították. Ezek a mohák fontos információkkal szolgáltak utolsó útjának meghatározásához – magyarázta a tudós.

A vizsgálatból kiderült, hogy az azonosított mohák közül számos ma is él a Schnals-völgyben (Schnalstal).

Egy briofita, a Flat Neckera, egy erdei faj nyomait a ruházatán és mikroszkopikus darabokban a beleiben is megtalálták.

A kutatók szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a rézkori ősember délről észak felé haladt a Schnalstal felé.

Ötzi 157 centiméter magas volt, és mintegy 50 kilós lehetett. Sötét, középhosszú hajat viselt, szeme barna volt és valószínűleg szakálla is volt. Halálakor 45 éves lehetett, ami akkoriban elég magas kornak számított.

A gleccsermúmia a világ legrégebbi, teljesen épségben megmaradt emberi holtteste. A Kr. e. 3. századtól 1750-ig viszonylag enyhe időjárás uralkodott a térségben. A gleccserek időnként visszahúzódtak, így az emberek át tudtak kelni nyáron a magashegységek hágóin.

Forrás: MTI