A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez indul tudományos expedíció

Írta:

-

2019. február 5. kedd 13:20

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten – írta a BBC hírportálja.

Az 5800 négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább 120 ezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket. (A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg.)

A német tudósok vezette expedíció azt akarja megvizsgálni, milyen az élővilága az elsodródott jéghegy alatti területnek.

A célba érkezéshez szerencsére is szükségük van, mert a helyszín, a Weddell-tenger vastag úszó jegéről hírhedt, ami útjába állhat hajójuknak, a Polarsternnek. Ha azonban sikerül megérkezniük, rengeteg új fajt fedezhetnek fel – mondta el a BBC-nek Huw Griffiths, brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) munkatársa.

„Elég régóta tanulmányozzuk a Dél-sarkvidéket, ám még a jól feltártnak tartott területekről is kiderül, hogy a tengerfenéken talált élőlények nagyjából egytizede új a tudomány számára. Úgy gondolom, olyan vidéken, ahol soha senki nem járt eddig, még több új fajra bukkannak” – magyarázta.

A jégself alatti fajok fény nélkül élnek, más organizmusokkal vagy az áramlatokkal a jégpáncél alá sodródott anyagtörmelékkel táplálkozhatnak.

A Polarstern biológusai azt remélik, férgek, tengericsillagok, tengeri uborkák és rákok új fajait fedezik fel.

Az idő azonban fogy, mert ahogy a jéghegy északabbra sodródik, a Weddell-tenger más élőlényei is ellephetik a szabaddá vált tengerfeneket, vagyis nem sokáig marad érintetlen az ökoszisztéma.

A Polarstern tudósai az élővilágon kívül a Larsen-selfjeget is tanulmányozzák, fúrásmintákat vesznek belőle, valamint feltérképezik a tengerfeneket.

Forrás: MTI

Rendhagyó történelemórák diákoknak a Terror Házában

Írta:

napimagazin

-

2019. február 4. hétfő 09:50

Rendhagyó történelemórákkal várja az érdeklődő diákokat a Terror Háza Múzeum február 19. és 22. között a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából – közölte az intézmény az MTI-vel.

A múzeum történészeinek – Balogh Gábor, Farkas Sebestyén Lőrinc, B. Varga Judit, Szabó Ákos és Békés Márton – előadásai többek között Lenin és az 1917-es „nagy októberi szocialista forradalom” történetével, a bolsevik hatalomátvétellel, a szovjet koncentrációs táborok és a politikai terror világával ismertetik meg a közönséget az Elmondjuk, hogy tudd! sorozat részeként.

Az előadások tematikája Az akció fedőneve: Lenin – német pénzzel Oroszország ellen című időszaki kiállításhoz kapcsolódik, amelyet február 28-ig lehet megtekinteni a múzeumban. A részvétel az előadásokon ingyenes, és előzetes regisztrációhoz kötött – írja a közlemény.

A jövő héten szárazabb idő várható

Írta:

napimagazin

-

2019. február 3. vasárnap 14:26

A jövő héten szárazabb idő, a következő napokban kisebb lehűlés várható, néhol csak 2-3 fokig melegszik a levegő, de vasárnap ismét lehet 10 fokos meleg – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.

Hétfőn számottevő csapadék nem valószínű, de többfelé lesz erős, néhol viharos a szél, majd késő délutántól mérséklődik a légmozgás. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 2 és plusz 3, a legmagasabb hőmérséklet plusz 3-8 fok között valószínű.

Kedden többnyire erősen felhős lesz az ég, de északnyugaton már hosszabb napos időszakok is lesznek. A keleti országrészben szórványosan előfordulhat kisebb eső. A leghidegebb órákban mínusz 5 és plusz 2, napközben plusz 2-7 fok között alakul a hőmérséklet.

Szerdán és csütörtökön az ország túlnyomó részén napos, gyengén felhős idő várható csapadék nélkül. A minimumhőmérséklet mindkét nap mínusz 7 és 0 fok között valószínű, a nappali maximumok plusz 3-8 fok között alakulnak.

Pénteken, szombaton és vasárnap sem valószínű számottevő csapadék, de többnyire felhős lesz az ég. Pénteken és szombaton a minimumok mínusz 5 és 0, a maximumok plusz 2-7 fok között alakulnak. Vasárnap a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet 5 és 10 fok között alakul – olvasható az előrejelzésben.

Vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában

Írta:

napimagazin

-

2019. február 1. péntek 10:03

Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban.

Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.

Lara González archeobotanikus elmondta, munkája olyan volt, mint amikor tűt keresünk egy szénakazalban. „Amikor ezeket a maradványokat vizsgáltam, tudtam, hogy valami különlegeset vizsgálok. Ezen maradványok mikroszerkezete egyértelműen megváltozott az erjesztési folyamatban és az őrléskor és forráskor tipikus légbuborékok keletkeztek” – magyarázta.

Gonzalez elmondta, hogy a Kr.e. negyedik századból származó maradványok eredetileg kenyérhez hasonlónak tűntek, de a mikroszkopikus vizsgálat más eredményeket hozott. „Lehet látni, hogy sörkészítés folyamatából valók, mivel az erjesztés bizonyítékát mutatják nekünk és nagyobb darab összezúzott gabonát és korpát tartalmaz, azonban semmiféle liszt nincs benne” – tette hozzá.

Az útépítéskor régészeti leletek tömege került felszínre, köztük középkori angolszász falvak, 342 sír, római kori ékszerek, csontfurulya, 13 ezer éves gyapjasmamut maradványai.

Roger Protz, több mint 20 sörről írt szakkönyv szerzője elmondta, hogy Kelet-Anglia mindig sörkészítési központnak számított, mivel nagyon jó minőségű árpa terem földjein. Amikor a rómaiak meghódították a Brit-szigeteket, azt találták, hogy a helyi törzsek sört főznek.

Protz szerint ez a sör valószínűleg gabonából készült, mivel a komlót egészen a 15. századig nem használták Britanniában, és ízét gyógynövényekkel, fűszerekkel gazdagították.

Forrás: MTI

Melegszik az idő február első napjaiban

Írta:

napimagazin

-

2019. február 1. péntek 07:09

Melegszik az idő február első napjaiban, néhol 15 fok körüli meleg is lehet. Emellett változékony idő várható, napsütésre, esőre, havazásra is készülni kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.

Ma főként az északkeleti megyékben borult, párás maradhat az idő. A reggeli órákban néhol átmeneti ónos eső, fagyott eső is lehet. Eleinte az Északi-középhegység és az Észak-Alföld tágabb környezetében valószínű havazás, havas eső, majd ott, illetve késő délutántól már nyugaton is eső várható.

A szél egyre nagyobb területen megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 5 és plusz 1 fok között alakul, de az átmenetileg derült tájakon jobban lehűlhet a levegő. A legmagasabb hőmérséklet többnyire 4 és 9 fok között várható, de északkeleten pár fokkal hidegebb is lehet.

Szombaton szórványosan alakul ki eső, zápor. Nagy területen lesz erős a szél. A leghidegebb órákban plusz 1-7, napközben 10-16 fok valószínű.

Vasárnap többfelé várható eső, zápor, keleten csak délután. A szél élénk, helyenként erős lesz. A legalacsonyabb hőmérséklet 2-9, a legmagasabb hőmérséklet általában 8-13 fok között alakul, sőt az Alföld keleti részén 14, 15 fok is lehet – olvasható az előrejelzésben.

Peter Jackson a Beatlesről készít dokumentumfilmet

Írta:

napimagazin

-

2019. január 31. csütörtök 09:03

Az Oscar-díjas Peter Jackson a Beatles együttes Let It Be című albumának stúdiófelvételéről készít dokumentumfilmet az eredeti filmanyagok felhasználásával – írta meg szerdán a The Hollywood Reporter.

A dokumentumfilmhez a Beatles stúdiófelvételeiből 55 órányi, korábban nem publikált anyagot dolgoz fel az új-zélandi filmes, aki a közelmúltban az első világháborús archív felvételekből készített dokumentumfilmet. A háborús visszaemlékezéshez kifejlesztett restaurációs technológiát alkalmazza majd a brit együttes archív filmjeinek felfrissítéséhez.

Az egészestés dokumentumfilm a Let It Be című, 1970 májusában megjelent album stúdiófelvételeiről szól. A produkción Jackson WingNut Films cége és az Apple Corps dolgozik, de az alkotók megszerezték a Beatles még élő tagjainak – Paul McCartney, Ringo Starr – és az elhunyt tagok özvegyeinek – Yoko Ono és Olivia Harrison – támogatását is.

A Beatles 1969-ben vonult stúdióba a lemez felvételéhez. A pályája csúcsán lévő banda lemezfelvételét először filmezték teljes terjedelmében. Eredetileg azért, hogy majd egy külön adást vágjanak belőle a tévé számára, de közben változott a terv, és dokumentumfilm született belőle.

Az eredeti dokumentumfilm azért vált különösen izgalmassá a Beatles-rajongók számára, mert abban kerestek magyarázatot arra, miért bomlott fel a banda röviddel a felvétel után. Jackson szerint a forrásanyagból ennél sokkal dinamikusabb portré bontakozik ki. Mint hangsúlyozta, maga is meglepődött, mennyire eltér a valóság a körülötte kialakult mítosztól.

A rendező elmondta, hogy a Michael Lindsay-Hogg által a banda szétszéledése előtt 18 hónappal készített dokumentumfilm felvételei és hanganyaga olyan, mintha kincsekre bukkant volna. „Persze voltak drámai pillanatok, de korántsem olyan ellentétek, mint ami elterjedt. Ahogy az ember Johnt, Pault, George-ot és Ringót látja együtt dolgozni, a ma már klasszikusnak számító számokat alkotni, az nemcsak magával ragadó, de mulatságos, felemelő és meglepően bensőséges” – fogalmazott.

Peter Jackson első világháborús dokumentumfilmje, a They Shall Not Grow Old (Nem öregednek meg) tavaly ősszel a BFI Londoni Filmfesztiválon mutatkozott be a közönségnek. Jackson a filmhez az Imperial War Museum gyűjteményének eredeti archív felvételeit és a BBC archív hang- és képfelvételeit is felhasználta. Az alkotásban veteránok szólalnak meg, az archív filmek pedig színes és 3D-s formátumban mutatják be a Nagy Háborút, ahogy azt soha korábban.

A rendező elmondta, hogy a Beatles-filmhez a háborús dokumentumfilmjéhez kifejlesztett technikát használja.

„A film olyan élményt nyújt majd a rajongóknak, amiről régóta álmodoztak. Mintha egy időgép visszarepítene 1969-be, és beülhetnénk a stúdióba, hogy megnézzük, hogyan csinált együtt nagyszerű zenét ez a négy barát” – ígérte Jackson.

A nyelven élő baktériumok segíthetik a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát

Írta:

napimagazin

-

2019. január 31. csütörtök 08:04

A nyelven élő baktériumok elemzése segítheti a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát egy új tanulmány szerint.

A hasnyálmirigyrák korai stádiumában lévő ember nyelvén élő mikrobák összetétele eltér az egészséges emberétől, mert a betegnél egyes baktériumok elszaporodnak, mások elpusztulnak – állapította meg a Journal of Oral Microbiology című szaklap friss számában megjelent tanulmány.

A szervezet más szöveteinek mikrobiomjában – vagyis a testben élő mikroorganizmusok populációjában – megfigyelték már a változást a hasnyálmirigyrákos pácienseknél, a nyelv esetében azonban most bizonyították először – olvasható a tanulmányt ismertető ScienceDaily tudományos hírportálon.

Ha az eredményt nagyobb léptékű kutatások is megerősítik, az a súlyos betegség új, életmentő, korai diagnózisához vezethet.

Évente majdnem tízezer embernél állapítanak meg hasnyálmirigyrákot Nagy-Britanniában, kevesebb mint egy százalékuk marad életben a diagnózis utáni tíz éven túl.

A korai diagnózis jelentősen növeli a kezelés sikerének esélyét, azonban a betegség nagy kihívást jelent, mivel gyakran kevés tünetet okoz továbbterjedése előtt. A legtöbb betegnél ezért már előrehaladott stádiumban van a rák, amikor orvosi segítséget kér.

A kutatók olyan biológiai változásokat keresnek, amelyek pontosan jelzik a betegséget a korai szakaszban, és amelyek alapján új szűrővizsgálatokat lehet kidolgozni.

Az új kutatáshoz 30 olyan pácienst kértek fel, akik a betegség korai szakaszában voltak, valamint egészséges emberek egy 25 fős csoportját. Mindannyian 45-65 évesek voltak, se más betegségük, se szájhigiénés problémáik nem voltak.

A kutatócsoport bonyolult génszekvenálási technológiával vizsgálta meg a résztvevők nyelvlepedékének mintáiban található mikrobákat. Azt találták, hogy a hasnyálmirigyrákos páciensek nyelvén jelentősen eltért a mikrobaösszetétel az egészségesek mintáihoz képest.

Különösen két baktériumfajta, a hemofilusz és a porphyromonas kis mennyisége, valamint a leptotrichia and fusobaktérium nagy mennyisége különböztette meg a betegek mintáit az egészségesekétől.

Lancsuan Li, a kutatás vezetője, a Csengcsiangi Egyetem tudósa és csapata feltételezi, hogy a hasnyálmirigyrák és a nyelv mikrobiomjának megváltozása közötti kapcsolatot az immunrendszer jelenti. Lehetséges, hogy a növekvő daganat úgy befolyásolja a védekező rendszert, hogy az némely baktériumfajták szaporodását, mások pusztulását okozza.

Megkezdte második körét a Nap körül a Parker amerikai űrszonda

Írta:

napimagazin

-

2019. január 29. kedd 12:20

A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája – olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.

A NASA hétfőn jelentette be, hogy a Parker január 19-én, fellövése után 161 nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját.

Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül.

Január elsején az űrszonda teljes műszerkészlete munkába állt, adatokat küld a Földre. Az adatokat a NASA Deep Space Network nevű űrkommunikációs hálózatán keresztül továbbítja, eddig több mint 17 gigabit tudományos információt töltöttek le a küldeményekből.

Nap körüli első útjának teljes adatkészletét áprilisra töltik le a kutatók.

„Lenyűgöző volt az első Napkör, sokat tanultunk belőle arról, hogyan működik az űrszonda, hogyan reagál a Nap körüli környezeti viszonyokra” – idézte a blog Andy Driesmant, a Parker-missziót tervező és irányító Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa.

A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz, hasonlóan az első, novemberi perihelionhoz, ami alig több mint fele a korábbi rekordnak, melyet a Helios 2 állított fel 1976-ban.

A Parker sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt.

Az autóméretű űreszközt augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag „felszíne”. Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget.

A Parker Solar Probe csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni.

A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.)

A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.

Forrás: MTI

Shackleton elsüllyedt hajóját keresi az Antarktiszt kutató nemzetközi expedíció

Írta:

napimagazin

-

2019. január 28. hétfő 09:26

Ernest Shackleton angol-ír felfedező 1914-15-ös antarktiszi expedícióján elsüllyedt hajója, az Endurance maradványait keresi a Weddell-tengeri nemzetközi expedíció, amelynek sikerült elérnie a Larsen C jégselfet – számolt be róla a hétvégén a BBC News.

Shackleton expedíciója 1914 nyarán indult útnak azzal a céllal, hogy a Déli-sark érintésével átszelje a kontinenst. Az Endurance-t azonban a Weddell-tengeren körülzárta és összeroppantotta a jég, és a hajó elsüllyedt. Shackleton a legénységgel az Elefánt-szigetre menekült, majd segítségért indult, és végül sikerült minden emberét kimentenie 1916 nyarán.

Az Antarktiszt kutató Weddell-tengeri expedíciónak pontos elképzelése van arról, hogy hol feküdhet hullámsírjában, mintegy 3 ezer méter mélyen az Endurance. A hajó egykori kormányosa, Frank Worsley ugyanis kitűnően képzett navigátor volt, és pontosan rögzítette a hajó elsüllyedésének koordinátáit.

A nemzetközi expedíció vezető tudósa, Julian Dowdeswell professzor, a cambridge-i Scott Sarki Kutatóintézet vezetője a BBC Radio 4 adásának adott interjújában elmondta: nem lesz könnyű megközelíteni a helyszínt, ahol a hajó maradványai lehetnek. „A jelenlegi helyzetünktől még sok száz kilométernyi nagyon nehezen járható tengeri jégen kell átkelnünk” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy kitűnő jégtörő hajójuk ellenére sem lehet előre megítélni, hogy sikerül-e áttörni a tengeri jégen.

Ha kellően közel tudnak kerülni az Endurance-hez, az expedícióban részt vevő amerikai Ocean Infinity geofizikai kutatóvállalat autonóm vízalatti robotját vetik be a maradványok felkutatására: a szonda a tengerfenék 20 kilométerszer 20 kilométeres területét tudja átfésülni. Ha megtalálja a roncsot, szintén egy autonóm vízalatti járművel készítenek róla felvételeket.

A kutatók várakozása szerint a fából készült Endurance még jó állapotban lehet, mivel a hideg vízben nem élnek meg azok az organizmusok, amelyek felemészthették volna.

Mensun Bound tengeri archeológus arra számít, hogy a hajó roncsait félig függőleges állapotban találják meg, és valószínűleg a hajótest fele is egyben maradt. Ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy „a tengerfenékkel ütközve a hajó teljesen szétnyílt, és úgy kiömlött belőle minden, mint egy csokisdobozból” – írta a tudós a blogján.

Az expedíció hajójának, a SA Agulhas II-nek az útját eddig szerencse kísérte, az utóbbi évek más expedícióival szemben, amelyek nem tudtak áttörni a jégen, már sikerült eljutnia a Larsen C jégselfig, és tudományos kutatóprogramjából számos feladatot is el tudott már végezni.

Forrás: MTI

Vombat született a fővárosi állatkertben

Írta:

napimagazin

-

2019. január 27. vasárnap 10:09

Vombat született a Fővárosi Állat- és Növénykertben – tájékoztatta az intézmény szombaton az MTI-t.

A közlemény szerint a nőstény vombat, Molly erszényében növekvő apróság tavaly ősszel születhetett, de eddig csak éjjellátó kamerával sikerült megfigyelni.

A kicsi már a negyedik Budapesten született vombatkölyök, ami kimagasló szakmai eredménynek számít, hiszen az európai állatkertek közül eddig csak hét intézményben születtek ilyen éjszakai erszényesek, bő száz év alatt összesen tizenhat egyed – írták.

A kölyök korát az állatkerti szakemberek nagyjából félévesre becsülik. Ennél a fajnál vemhességi idő nagyjából egy hónap, vagyis elég rövid, ahogy az erszényeseknél általában. Az aprócska újszülött szinte embriószerűen fejletlen, megszületése után fejlődése hónapokig a biztonságot nyújtó erszényben folytatódik. Közben kinő a szőre, kinyílik a szeme, és általában hathónapos korára, de mindenképpen az ötödik hónap eltelte után végre ki is néz az erszényből, majd újabb hetek telnek el, amíg néhány lépés erejéig kimerészkedik onnan.

Azt még nem tudni, hogy az állatkerti tenyészpár, Molly és Wally negyedik kölyke milyen nemű, így egyelőre nevet sem kapott.

A közlemény szerint az Ausztráliában őshonos erszényesek rendkívül ritkán láthatók állatkertekben: hazájukon kívül csak tizennyolc ilyen intézményben tartanak vombatokat.

Napimagazin

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez indul tudományos expedíció

Rendhagyó történelemórák diákoknak a Terror Házában

A jövő héten szárazabb idő várható

Vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában

Melegszik az idő február első napjaiban

Peter Jackson a Beatlesről készít dokumentumfilmet

A nyelven élő baktériumok segíthetik a hasnyálmirigyrák korai diagnózisát

Megkezdte második körét a Nap körül a Parker amerikai űrszonda

Shackleton elsüllyedt hajóját keresi az Antarktiszt kutató nemzetközi expedíció

Vombat született a fővárosi állatkertben

Kövesd a portált Instagramon @https://www.instagram.com/napimagazin