Megnyílt a 33. Mesterségek Ünnepe, amelyen mintegy ezer kézműves mester mutatkozik be szombattól keddig a budai Várban. A rendezvény idei díszvendége Japán, kiemelt témája a lábbeli készítés.

„Ünnep van. Egyrészt Magyarország születésnapjára készülünk, másrészt pedig arra, hogy a munkának, a mesterségeknek újra rangot és elismerést szerezzünk” – mondta a fesztivál megnyitóján Nagy István agrárminiszter.

Mint fogalmazott, a Mesterségek Ünnepe az egész Kárpát-medence népművészetét élteti, immár 33. alkalommal. A rendezvényen minden korosztály jól érezheti magát, erről ezer kézműves mester, több száz fellépő, egész napos színpadi programok, mesterség-bemutatók és népi játszóházak gondoskodnak – tette hozzá.    

Kitért arra, hogy a rendezvény kiemelt témája sokak nagy kedvence: a lábbeli. Nemcsak a hagyományos cipők, papucsok és csizmák kapnak teret, hanem a kortárs divattervezők által újraálmodott formák is. A vasárnapi Folktrend divatbemutató is arra hivatott, hogy megmutassa a hagyományos viseletek újragondolását – tette hozzá.

A miniszter szólt arról is, hogy 2012-ben törvényt alkottak a hungarikumokról, és ma már a hungarikum gyűjteményébe 70, a magyar értéktárba pedig 163 elem tartozik. Mint mondta, az idén is meghirdették a pályázatokat, és ebben az évben a két célterületen összesen 230 millió forintos keretösszeggel hozzájárulhattak a civil szervezetek, egyesületek és művészek értékteremtő munkájához.

Kiemelte, hogy az idei Mesterségek Ünnepe díszvendége Japán, a látogatók megismerkedhetnek a hagyományos japán kézművességgel és a mindennapok szokásaival.

Takamizu Hidero, a japán nagykövetség tanácsosa kiemelte: nagy megtiszteltetés számukra, hogy díszvendégként vehetnek részt a több mint 30 éves múltra visszatekintő Mesterségek Ünnepén az idei évben, amikor a Japán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját ünnepeljük. A standokon 13 japán kézműves és népművész mutatja be többek között a japán nyomat készítését, a fa megmunkálást és a papír kézművesség egyik ágát. A japánok mellett magyar kézművesek kokesi babákat, kalligráfiát, kimonókat mutatnak be. A színpadon a taikóval, a japán dobbal is megismerkedhetnek a látogatók, tea-ceremónia, harcművészeti- és kimonó-bemutatók is várják a közönséget.

A Mesterségek Ünnepe által tovább mélyülnek a két ország közötti kulturális kapcsolatok, ami fontos szerepet játszik a két nép közötti kölcsönös megértésben – mondta a diplomata.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a japán lábbelikkel, legyezőkkel, kerámiákkal, a furosiki batyuval, megtanulhatnak japán ecsettel írni, papírt hajtogatni, megkóstolhatják a japán ételeket és italokat.

Pál Miklósné, az eseményt rendező Népművészeti Egyesületek Szövetségének (NESZ) elnöke arról beszélt, hogy a fesztivál hű maradt kitalálóinak gondolatához: évente találkozzon egymással a népművészetet kedvelők és a népművészetet alkotók nagy családja.

Kiemelte: a Mesterségek Ünnepe arra vállalkozik, hogy megerősítsen bennünket abban, hogy van a Kárpát-medencében élőknek – magyaroknak és nemzetiségieknek – népművészeti öröksége. Arra, hogy ezt az örökséget felelősséggel ápoljuk, és képesek leszünk a népművészet értékeit a felnövekvő nemzedéknek hozományként átadni.

A rendezvényen első alkalommal nyitják meg a folkkocsmát karaokéval, mesemondókkal, énektanítással és táncházzal. Kiállításon mutatkoznak be az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén szereplő közösségek, a matyók, a mohácsi busók és az idén a listára felkerült kékfestő műhelyek is.

A fesztivál kiemelt témája a lábbeli, ezen belül pedig a szegedi papucs, ehhez kapcsolódva kiállítások, divatbemutatók láthatók. Az érdeklődők elleshetik a cipészmesterek titkait. Érkeznek cipőkészítők többek között Izlandról, Spanyolországból és Törökországból.

A rendezvényen népzenészek, énekesek, mesemondók és néptáncosok lépnek színpadra, mások mellett Lajkó Félix, a Fitos Dezső társulat, Bársony Bálint a Magyar Raphsody Projecttel, Szalonna és Bandája, a Kerekes Band, Chris Potter amerikai szaxofonos és a Dresch Quartet egy közös koncerttel.