Jövő nyári turnéján Manchestert is útba ejti Ariana Grande, hogy különleges koncerttel üdvözölje rajongóit a városban, ahol tavaly 22 halálos áldozattal járó terrormerényletet követtek el koncertje után a Manchester Arenában.
A népszerű énekesnő Instagramján üzente meg, hogy bár egyelőre nincs pontos dátuma és helyszíne a koncertnek, de „természetesen” elmegy Manchesterbe is, és arra a fellépésre „különleges”előadással készül – számolt be róla vasárnap a BBC News.
A sztár arra nem tért ki az üzenetében, hogy hogyan emlékezik majd meg a 2017 májusában történt tragédiáról, amikor a koncertjéről haza igyekvő tömegben öngyilkos robbantó követett el merényletet.
Alig két héttel később Katy Perry, Justin Bieber és Liam Gallagher kíséretében tért vissza a városba, és együtt adtak jótékonysági koncertet az áldozatok és családjaik támogatására.
Ariana Grande korábban már közölte, hogy a 2019 nyarára és őszére tervezett koncertturnén augusztusban és szeptemberben Londont, Birminghamet, Glasgow-t és Sheffieldet is érinti.
Az énekesnő Thank U, Next című száma már hatodik hete vezeti a brit toplistát.
Az akár 3,9 milliárd évvel ezelőtti lehetséges élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön – jelentették ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2020-as Mars-missziójának kutatói.
A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. A tudósok reményei szerint a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is – írja a BBC hírportálja.
Forrás: NASA
„Úgy véljük, hogy a Marson például nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét” – mondta Ken Williford, a NASA kaliforniai Jet Propulsion laboratóriumának munkatársa.
A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő.
„Szóval paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek” – tette hozzá a szakember.
Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.
A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.
A legnagyszerűbb forgatókönyv az lenne, ha a marsjáró az úgynevezett sztromatolitokra – cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet a Földön – hasonló képződményekre bukkanna a Marson.
A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.
Ken Farley, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján beszélt arról, hogy az új marsjáró ugyanazt a technológiát fogja használni a landoláshoz, mint a Curiosity, egyetlen új kiegészítéssel, amely még precízebbé teszi majd a landolást.
A szakember szerint már azt az útvonalat is kidolgozták, amelyen közvetlenül a landolást követően fog haladni a robot.
A marsjárót egy olyan navigációs rendszerrel is felszerelték, amely révén a jármű „szabad kezet kap” abban, hogy kiválassza a legjobb útvonalat az egyes célállomások között.
Téliesebbre fordul az időjárás a hétvégén: sokfelé havazhat, helyenként akár 15 centiméternyi hó is hullhat. Emellett nem csak hajnalban lehetnek mínuszok, napközben is fagypont körül alakulnak az értékek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, melyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Ma az Alföld nagyobb részén és Budapest tágabb környezetében még több órára kisüthet a nap, majd kora délutántól dél felől fokozatosan beborul az ég. Délutánig számottevő csapadék nem lesz, késő délutántól kezdve azonban dél, délnyugat felől egyre többfelé várható havazás (késő délután a déli határvidéken még átmenetileg havas eső is lehet). Hajnalban mínusz 7 és mínusz 2, napközben mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul a hőmérséklet.
Szombaton többfelé várható havazás, a Tiszántúl keleti felén esetleg havas eső. Északnyugaton nem valószínű számottevő hóréteg kialakulása, ugyanakkor a déli, délkeleti megyékben mintegy 5-15 centiméternyi hó is hullhat. A szél megélénkül a Nyugat-Dunántúlon és Tokaj-hegyalja térségében megerősödik, emiatt arrafelé hófúvás is előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és 0, a legmagasabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 1 fok között valószínű.
Vasárnap nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet. Az ország keleti felén egyre kevesebb helyen havazhat. A minimumhőmérséklet általában mínusz 3 és mínusz 1 fok között alakul, de a kevésbé felhős nyugati tájakon mínusz 8 és mínusz 5 fok közé is hűlhet a levegő. A nappali maximumok mínusz 1 és plusz 2 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.
Televíziós életműdíjat alapított a Golden Globe-gálát szervező HFPA, a Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók testülete. Az elismerést elsőként a legendás televíziós, Carol Burnett kapja a januári ceremónián.
A díj alapítását Meher Tatna, a HFPA elnöke jelentette be a napokban a Golden Globe-jelölésekkel egyidejűleg. Az újságírószervezet kedden a honlapján számolt be arról, hogy a televíziós életműdíjat Carol Burnett veheti át és az elismerést egyúttal róla is nevezik el.
A 85 esztendős színésznő korábban ötször nyerte el a Golden Globe-díjat televíziós kategóriákban egyebek mellett a The Carol Burnett Show című műsoráért.
A komikát és énekesnőt a január 6-i Golden Globe-díjátadón ünneplik majd televíziós pályafutásáért a Beverly Hilton Hotelben.
A Golden Globe-gála közvetítését világszerte sok millióan nézik. A díjátadón a Hollywoodban akkreditált újságírók szervezetének szavazatai alapján a legjobb televíziós és filmes alkotókat és produkciókat ismerik el.
A HFPA hosszú ideje tiszteleg a film kiválóságai előtt filmes életműdíjával, a Cecil B. DeMille-díjjal, a Carol Burnett-díjjal pedig ezentúl évente köszönti majd a televíziózás kiemelkedő egyéniségeit.
Meher Tatna méltatásában kiemelte, hogy Burnett több mint 5 évtizeden át nevettette meg a közönséget, ő volt az első nő, aki egy szórakoztató műsor – a The Carol Burnett Show – házigazdája lett. Ugyancsak első nőként elnyerte mind a Mark Twain-díjat, mind a Kennedy Center életműdíját.
Egyre nagyobb a panellakás-kereslet, mivel a vásárlók az ingatlanok drágulása miatt egyre inkább az olcsóbb lakásokat keresik a kínálatban – mondta Balogh László, az ingatlan.com piaci portál vezető gazdasági szakértője az M1 aktuális csatornán szerdán.
A panellakások 30 százalékkal olcsóbbak a hasonló helyen, állapotban levő ingatlanoknál – fűzte hozzá.
Elmondta: 2017-hez képest a fővárosban 56 napról 46-ra csökkent a panellakások átlagos értékesítési ideje. A 40 négyzetméternél kisebb alapterületű panelok ára a fővárosban négyezetméterenként meghaladja a 600 ezer forintot, illetve a vidéki városokban is már 300-400 ezer forint között alakul – tette hozzá.
A vásárlók elsősorban a legolcsóbb, 15-20 millió forintos ársávba tartozó lakásokat keresik, ezzel pedig a legkisebb alapterületű lakások átlagos négyzetméterára is drágult – ismertette.
Elkészítette első szelfijét az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) InSight robotgeológus űrszondája a Marson.
A tizenegy képkockából összeállított felvételen a leszálló egység napelemei, valamint műszerei is jól láthatóak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Fotó: NASA
A misszió kutatói első ízben kaptak teljes képet az űrszonda „munkahelyét” képező, kisebb szobányi területről is, amely közvetlenül az űreszköz előtt terül el. Ez a kép mozaik, amelyet 52 fotóból állítottak össze.
A következő hetekben a kutatók és mérnökök feladata az lesz, hogy meghatározzák, pontosan hova helyezze le a műszereit az űrszonda ezen a területen.
Miután kijelölték a szeizmométer és a fúrást végző robot helyét, a szakemberek utasítják az űrszondát, hogy robotkarjával óvatosan helyezze el a műszereket a talajon. Mindkét eszköz talajszinten működik a legjobban, ezért fontos, hogy ne kerüljenek nagyjából 1,3 centiméternél nagyobb kövekre.
„Rendkívüli biztonságot jelent a műszereink számára, hogy ezen a területen szinte nincsenek kőzetek, dombok és mélyedések” – mondta Bruce Banerdt, a misszió egyik vezető kutatója.
A kaliforniai Vandenberg légi támaszpontról május 5-én útnak indított InSight űrszonda november 26-án landolt a Marson, ahol két éven át végez kutatásokat, alapvetően a bolygó mélyét vizsgálja, valamint megméri a hőmérsékletét. A NASA tudósai 22 helyszínből választották ki a landolás helyét, az Elízium-síkságot, amely egy sík térség a marsi egyenlítőtől északra.
Az egymilliárd dolláros (286 milliárd forint) amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi kőzetbolygója, köztük a Föld is.
Az idén még három üzletet nyit az amerikai Starbucks kávézólánc Magyarországon, az egy pesti és két székesfehérvári üzlet megnyitásával mintegy 50-nel nő a cég dolgozóinak létszáma, és 27 kávézója lesz.
A társaság a közelmúltban megnyitott Király utcai kávézójával együtt eddig 24 magyarországi taggal rendelkezik, az országban 2010 óta van jelen. Jelenleg közel négyszázan dolgoznak a Starbucks üzletekben Magyarországon.
A Starbucks kávézókat üzemeltető Amrest Holding SE a legnagyobb független étteremlánc-üzemeltető Közép- és Kelet-Európában. Az Amrest Pizza Hut, KFC, Burger King, Applebees éttermeket üzemeltet, jelenleg 850 gyorsétterme van.
A Starbucks kávézók várható idei forgalmáról az MTI érdeklődésére nem adtak tájékoztatást.
A nyilvános cégadatok szerint az Amrest Kft. tavaly közel 1100 dolgozót foglalkoztatott, 19 milliárd forintos árbevételt, és 1,16 milliárd forint adózott nyereséget ért el, szemben az előző évi 13,36 milliárd forint árbevétellel és 1,23 milliárd forintos profittal.
A világ 100 legértékesebb márkája között 2018-ban az 57. helyen van a Starbucks az Interbrand nevű amerikai tanácsadó vállalat globális rangsorában.
Átlépett a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második olyan, ember alkotta űreszköz, amely „elhagyta Naprendszerünket” – jelentette be hétfőn az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
A misszió vezető kutatója, Edward Stone szerint a Voyager 2 űrszonda november 5-én lépett át a csillagközi térbe, túljutva a helioszféra határán, vagyis elhagyva azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban. A kutatók abból észlelték a „kilépést”, hogy a szonda által érzékelt részecskék egyszer csak eltűntek – írja a BBC hírportálja.
Fotó: NASA
A szakemberek szerint noha az űrszonda ikertestvére, a Voyager 1 már hat évvel ezelőtt átlépett ezen a határon, a Voyager 2 áthaladásának különlegessége, hogy még van olyan működő műszer az űreszköz fedélzetén, amely „példátlan információkkal szolgál a csillagközi térbe való átlépés milyenségéről”.
A Voyager 1-et 1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból, tizenhat nappal testvérszondája, a Voyager 2 fellövése után.
Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Jelenleg 61 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad és 22 milliárd kilométerre jár kiindulópontjától.
A Voyager 2 csaknem 18 milliárd kilométerre van a Földtől és nagyjából 54 ezer kilométer per órás sebességgel halad.
A NASA szakemberei szerint ugyanakkor az ikerszondák technikailag még mindig a Naprendszeren belül vannak. A kutatók ugyanis úgy vélik, hogy a Naprendszer az úgynevezett Oort-felhő külső pereméig nyúlik. A két űreszköznek még évezredekbe fog telni, mire áthalad ezen az üstököszónán.
A hatalmas távolság ellenére a repülésirányítók még mindig kapcsolatban vannak a Voyager 2-vel.
A két űrszonda eredeti küldetése a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti missziójukat már 1989-ben befejezték.
Advent alkalmából magyar örökség fesztivált tart szombat-vasárnap New Yorkban a Magyar Ház.
Nagy Ildikó, az intézmény vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a fesztiválon – amelyet a Magyar Ház épületében, klubszobáiban rendeznek – gyermekeknek és felnőtteknek szóló ajándékkészítő műhelyekkel, interaktív kézműves foglalkozásokkal, adventi népzenei koncertekkel és néptáncos programokkal, karácsonyi kiállítással, Mikulás-járással, és ízletes karácsonyi ételekkel várják az érdeklődőket.
A szentendrei szabadtéri múzeum közreműködésével összeállított kiállításon fotókkal és tárgyi emlékekkel a régi korok karácsonyait idézik meg, egy másik teremben a mézesbábos, hímző, nemezkészítő, szalma- és csuhéfonó népművészek munkáinak bemutatója a magyar népi kézművesség legszebb hagyományaiból ad ízelítőt. Az érdeklődők ajándékkészítő kisműhelyekben maguk is kipróbálhatják például a szalma-, és csuhéfonást vagy a nemezelést.
Szakrális népi énekekből ad műsort a 2006-ban alakult Kobzos együttes, és mellettük bemutatkozik egy New York-i grúz kórus és egy szintén New York-i székhelyű ukrán együttes is.
A látogatókat karácsonyi vásár is várja: kézműves portékákkal és karácsonyi díszekkel, valamint szaloncukorral, füstölt finomságokkal, kolbásszal, szalonnával, süteményekkel.
Gyapjas mamut agyarából készült, ötvenezer éves tiarát találtak orosz régészek a szibériai Denyiszov-barlangban.
Az Altaj-hegységben lévő barlangban évezredeken át élt a gyenyiszovai ember, a Homo nemzetség tagja egy időben a ma már kihalt neandervölgyi emberekkel.
Fotó: siberiantimes.com
A szakemberek feltételezése szerint a tiarát a gyenyiszovaiak készítették, akiknek 50 ezer éve már voltak ismereteik arra, hogy mammutagyarból elegáns tűket vagy kőből szép karkötőket készítsenek. Ez a tiara lehet a legősibb ilyen ékszer – olvasható a Siberian Times napilap honlapján.
A tiarát arra használták, hogy a hajat felfogják a szem elől, a lelet érdekessége, hogy valószínűleg férfi és nem nő számára készült, erről mérete árulkodik.
A tiarán lévő nyomok arra utalnak, hogy a fejdíszt egészen addig hordták, amíg el nem törött, majd félredobták a barlangban. Nem találtak rajta semmilyen vallási szimbólumot vagy díszítő elemeket. Találtak viszont a lekerekített végén egy lyukat, ahová a madzagot fűzték, amellyel a fejhez kötözték a tiarát.
Az őskori tiara 45-50 ezer éves lehet, és egy nagyfejű ember hordhatta Alexander Fedorcsenko, a Novoszibirszki Régészeti és Etnográfiai intézet munkatársa szerint.
A régészek korábban már a barlangban rábukkantak egy díszített mamutagyarból készült tiara kicsiny darabjára. Az újabb lelet megerősíti a szibériai kutatók azon feltételezését, hogy a barlang ősi lakói évezredeken át hordtak tiarát, amelyet valószínűleg ők maguk állítottak elő. Ez utóbbira utal az a tény, hogy számos mammutagyar darabkát találtak a barlangban.
Az egyik legősibb tiara megtalálása nemcsak a Gyenyiszov-barlang, hanem az egész világ esetében ritka. Az ősemberek használtak mamutagyart karkötő, nyaklánc és más ékszerek, valamint tűk és nyílvégek készítésére – magyarázta Fedorcsenko.
Találtak már a régészek a barlangtól jóval északabbra hasonló mammutagyarból készült tiarákat, de azok jóval később, valamikor 20-28 ezer éve készültek – tette hozzá.
A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Oroszország szibériai részén, az Altaj-hegységben, az úgynevezett Gyenyiszov (Dénes-féle) barlangban, amelynek elnevezése a feltevések szerint a 18. században a környéken élt Gyionyiszij (Dionüszosz) nevű remetétől származik. Egy másik magyarázat szerint a közelben terültek el egy Gyenyisz (Dénes) nevű pásztor legelői, és ő húzta meg magát rossz idő esetén a barlangban. Mintegy 30 ezer éve kihalt, de a genetikai lenyomat nyomon követhető a modern ember genomjában.
