Főoldal Blog oldal 258

Vangelis legjobb filmzenéi az Arénában

Vangelis Oscar-díjas zeneszerző legjobb filmzenéi csendülnek fel Hien énekes, zeneszerző, nyolcvan fős szimfonikus zenekar és énekegyüttes közreműködésével november 8-án a Papp László Budapest Sportarénában – hangzott el az M5 kulturális csatornán hétfő este.

A Kult’30 című műsorban Nyers Alex karmester hangsúlyozta: Vangelisnek óriási életműve van, és még ma is dolgozik. Pályája kezdetén a vokális művektől indult a tiszta elektronika felé, majd az elmúlt években több nagy szimfonikus művet is írt.

Vangelis zenéit különleges látvány, két és három dimenziós grafikák kíséretében élvezheti a közönség a koncerten – fűzte hozzá. A koncerten felhangzanak többek között az 1492 – A Paradicsom meghódítása, a Tűzszekerek és a Szárnyas fejvadász című filmekhez írt népszerű zeneművek is.

Hien kiemelte: nagy példaképe Vangelis, és ezért nagy kihívásnak érzi megteremteni a világhírű görög származású zeneszerző műveinek eredeti hangulatát, atmoszféráját.

Szerdán lehet utoljára fizetni a régi 1000 forintos bankjegyekkel

Október 31-ig lehet a készpénzes vásárlások során a régi, 2017 előtt kibocsátott 1000 forintos bankjegyekkel fizetni, október utolsó napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja a forgalomból azokat.

November 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyeket kötelesek elfogadni a kereskedők, a régi, bevont címleteket nem – hívta fel a figyelmet kedden a jegybank.

Az október 31-ig be nem cserélt régi 1000 forintosok a bank- és postafiókokban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű törvényes fizetőeszközre.

A megújított 1000 forintosok dinamikusan terjedtek el a készpénzforgalomban, október utolsó napjaira a régi bankjegyek 81 százaléka újakra cserélődött – közölte az MNB.

Legyőzhetetlen a Halloween az észak-amerikai mozikban

Második hete legyőzhetetlen a Halloween című horror az észak-amerikai mozikban – írta a Variety.com a jegyárbevételek iparági becslései alapján.

A Universal és a Blumhouse produkciója, melyben a főszerepet Jamie Lee Curtis játssza, második hétvégéjén 32 millió dolláros (9,1 milliárd forintos) jegyárbevételt hozott, ami 58 százalékkal kevesebb a parádés nyitásnál.

A film már pénteken átlépte a 100 milliós határt, ehhez járult az Amerikán kívüli forgalmazás, így összesen 172 milliónál jár.

A második helyen a Warner Bros. Csillag születik című remake-je végzett 14 milliós jegyárbevétellel. Lady Gaga és Bradley Cooper musicalfilmjére a debütálás óta Észak-Amerikában már 148 millió dollárért váltottak jegyet, Amerikán kívül is több mint százmilliót fizettek a pénztáraknál, így a film bevételei elérték a 148 milliót.

A Venom, a Sony szuperhősfilmje 10,8 millióval a harmadik helyen végzett, észak-amerikai jegyárbevétele ezzel 187 millióra, globálisan 508 millióra nőtt.

Halloweenre készült családbarát ijesztgetős film is, a Sony Libabőr 2: Hullajó Halloweenje, amelyik 7,5 milliós hétvégi észak-amerikai bevételével negyedik lett.

A nagy stúdiók óvatosak voltak az őszi ünnepek előtti filmbemutatókkal: csak a Lionsgate A Hunter Killer küldetés című, Gerard Butlerrel és Gary Oldmannel fémjelzett thrillere debütált a széles nyilvánosság előtt, az ötödik helyet sikerült is megszereznie 6,65 millió dolláros jegyárbevételével.

Már több mint kétszázezren látták a jövő héten záró Frida Kahlo-kiállítást

Már több mint 200 ezren tekintették meg a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítását – közölte az MTI-vel vasárnap a közgyűjtemény, amely szerint a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo remekműveire épülő, az életmű egészét átfogó tárlat az év legsikeresebb kiállítása Magyarországon.

Az egy hét múlva, november 4-én záró kiállítás az utolsó hétvégén, szombaton és vasárnap is hosszabbított nyitvatartással, este tíz óráig várja majd a látogatókat.
A XX. század „talán legmeghatározóbb” női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendezett tárlat régi adósságot törleszt, hiszen a közönség már régóta várta a csak sok évvel halála után világhírűvé vált, ám azóta is töretlen népszerűségnek örvendő mexikói művész magyarországi bemutatkozását – olvasható a közleményben.

A festőnő születésének 111. évfordulóján megnyílt kiállításon 35 alkotás – 26 festmény és 9 rajz – látható. A tárlaton a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az egyik legelső vászonfestménye, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék és szimbolikus tartalommal telített alkotások is.

Ősszel a legtöbben kettesben, három napra utaznak egy felmérés szerint

Egyre több magyar egyre hosszabb utazásokat választ ősszel, az idén ebben az időszakban a legtöbben kettesben, belföldre, három napra utaznak – derül ki az online kuponos kereskedelemmel foglalkozó Bónusz Brigád felmérése szerint.

A cég tájékoztatása alapján a vásárlások több mint kilencven százalékát teszik ki a háromnapos utak, és a kettesben eltöltött utazások aránya is hasonlóan magas.
Külföldre is három napra mennek a legtöbben, de az egy- és kétnapos foglalások aránya nem sokkal marad el a háromnaposoktól – tették hozzá.

A felmérés szerint a legnépszerűbb belföldi úti cél már harmadik éve Lillafüred, a külföldi pihenés helyszínéül pedig Velencét választották a legtöbben.

Az idén átlagosan 29 500 forintot szántak a vevők a pár napos belföldi kikapcsolódásra, külföldire pedig 23 ezer forintot. Két évvel ezelőtt az előbbi átlagosan 26 800, utóbbi pedig 18 ezer forint volt – közölték. A cég szerint ez azt mutatja, hogy a magyarok egyre jobb minőségű utakat, szállásokat tudnak megfizetni. Ősszel wellnessre és kirándulásra vágynak a legtöbben, azért azok a helyek, amelyek ezt a kettőt ötvözni tudják, nagyon népszerűek.

Magyarországon a webes kuponos, kedvezményes kereskedelmi piac 2010-ben indult, és forgalma az idén eléri a 13 milliárd forintot. A GKI Digital adatai szerint azoknak a magyaroknak száma, akik legalább egyszer már vásároltak interneten, eléri a 3,5 milliót.

Ebből 1,8 milliónyian már kerestek fel kuponos oldalt is, ahol regisztráltak, de nem mindegyikük vásárolt. A Bónusz Brigád felületein eddig 1,5 milliónyian regisztráltak és 600 ezren vásároltak. A magyarországi vásárlók kétharmada nő, a vevők a bónuszok 27 százalékát ajándékba veszik. A legnagyobb piaci verseny az utazási szolgáltatásoknál van.

Megdőlt az országos napi melegrekord

Megdőlt az országos napi melegrekord szombaton. Egy Csongrád megyei településen 27 Celsius-foknál is melegebb volt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán azt írta: „rekordot döntögető nyárias nap” volt szombaton.

Az ország déli megyéiben több helyen is 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A legmelegebb a Csongrád megyei Kübekházán volt, ahol 27,3 fokot is mértek délután.
Az október 27-i országos melegrekord mostanáig 26 fok volt, amelyet 1952-ben Balatonfenyvesen rögzítettek. Délután több állomáson is mértek ennél melegebbet.

Az előrejelzés szerint vasárnap eleinte elvétve, délután egyre többfelé várható eső, zápor, esetleg néhol zivatar is előfordulhat. Nagy területen lesz erős a szél. Az Alpokalja térségében egy-egy viharos széllökés is előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 8-15 fok között valószínű. Napközben 19-25 fokig melegszik a levegő.

Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, változik a tömegközlekedés rendje

Vasárnap hajnali 3 órakor kezdődik a téli időszámítás, az órákat akkor hajnali 2 órára kell visszaállítani, ami a budapesti tömegközeledés és a MÁV menetrendjét is érinti.

A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, amelyben a helyi időhöz képest egy órával előreállítjuk az órákat. A normál, téli időszámításkor ehhez térünk vissza március utolsó vasárnapjáig.

A módszer azon alapul, hogy a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, így ugyanis villamos energiát lehet megtakarítani.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével eddig csaknem 4000 gigawattóra (Gwh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország majdnem ötheti átlagfogyasztásával egyenlő.

Adataik szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból. Az átállás érinti a tömegközlekedés menetrendjét is. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közölte: az éjszakai járatok többsége 2 és 3 óra között a nyári és a téli időszámítás szerinti menetrendi időpontban is elindul. Emellett változik a 909-es, a 918-as, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 956-os, a 973-as, a 990-es, a 992-es, a 996 és 996A, valamint a 998-as busz menetrendje is. Ezen járatok esetében általában csak a téli időszámítás szerinti időpontokban indulnak vagy módosított útvonalon közlekednek.
Vasárnap kora hajnalban a közterületi Futár-kijelzők nem működnek majd, és a mobiltelefonos alkalmazás sem lesz használható útvonaltervezésére – hívták el a figyelmet.

A MÁV azt közölte az MTI-vel, hogy a belföldi járatok közül a Nyugati pályaudvarról 0.52-kor Szobra és a 0.43-kor Szolnokra induló vonat a nyári időszámítás szerint közlekedik a teljes útvonalon, a Debrecenből Nagykerekire 2.20-kor, az ugyancsak onnan a Nyugatiba 2.29-kor, a Nyugatiból Szolnokra 2.38-kor, Kiskunhalasról Kőbánya-Kispestre 2.43-kor, Lajosmizséről a Nyugatiba 2.45-kor, Szolnokról a Keleti pályaudvarra 2.58-kor induló vonat a teljes útvonalon a téli időszámítás szerinti indulási időpontok alapján halad.

A Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházáról már a téli időszámítás szerinti 2 órakor indul el Bécs felé, a Bukarestbe tartó vonat pedig a téli időszámítás szerint megy 2.39-kor tovább Lőkösházáról. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Kelebiáról a téli időszámítás szerinti 3 órakor indul Budapestre, emellett néhány nemzetközi vonatot a külföldi vasúti hálózaton éri majd az óraigazítás, így a magyarországi menetrendjükben nem lesz változás.

Már 3600 éve termesztheti az ember a kakaót

Ma termesztett kakaófák génkészletét elemezve a tudósok kiderítették, hogy a csokoládé alapanyagát nagyjából 3600 éve kezdte termeszteni és nemesíteni az ember.

A Communications Biology című szaklapban megjelent kutatásban 11 intézmény 18 tudósa vett részt. A szakemberek azt is feltárták, hogy a nemesítés során az íz, az ellenállóképesség és a teobromintartalom volt az ember fő szempontja. A teobromin a kakaónövény által termelt élénkítő anyag.

A nemesítés ára az volt, hogy megmaradtak a hozamot csökkentő gének.
A kakaófa (Theobroma cacao) génjeit 2010-ben térképezték fel, az új kutatásban kétszáz növény génjeinek szekvenálásával a génkészlet változatait is felderítették, ami elvezethet a növény evolúciójának történetéhez.

A kutatók megvizsgálták a „kakaók fejedelmét”, a ritka, aromás criollót, amelyet elsőként kezdett termeszteni az ember. Azt találták, hogy a nemesítés Közép-Amerikában indult nagyjából 3600 – legkorábban 10,9 ezer, legkésőbb 2481 ezer – éve, ám a növény az Amazon medencéjéből, a mai Kolumbia és Ecuador határvidékéről származik. Valószínű, hogy kereskedők vitték Közép-Amerikába – idézte Omar Cornejót, a Washingtoni Állami Egyetem populációgenetikusát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Abban az időben az egyes kakaófák száma 437 és 2674 között lehetett a tudósok szerint.
A termesztés 3600 évvel ezelőtti kezdetét támasztják alá az ősi olmék kultúra edényeiben talált teobromin és az ősi és modern emberi DNS-minták elemzése, amely alapján az amerikai kontinens benépesítése durván 13 ezer éve kezdődött.

A kutatók szerint eredményeik alátámasztják azt az elméletet is, hogy a nemesítés hátrányokkal is jár, mert a termesztők a kívánatos tulajdonságokkal rendelkező növények kiválasztásával a kedvezőtlen gének felhalmozódását is elősegítik.

A kutatással nyert információk segítségével azonosíthatók a termesztők által kedvelt egyes jellemvonások mögött álló gének.

„Szeretnénk, ha a magas terméshozamú növények előnyös tulajdonságait kombinálni tudnánk a világ legjobb ízű kakaóféléivel” – mondta Cornejo.

Hatvanévesek lettek a Hupikék törpikék

Hatvan évvel ezelőtt „látták meg a napvilágot” egy képregény hasábjain a világhírűvé vált Hupikék törpikék, ebből az alkalomból kiállítást rendeztek Brüsszelben.

A belga sajtó tájékoztatása szerint a kerek születésnap alkalmából a brüsszeli expó területén rendezett, júniustól látogatható kiállításra a belga főváros általános iskoláinak tanulói kék jelmezekbe öltözve köszöntötték a mesefigurák megálmodójának, Pierre Culliford-nak, alias Peyónak a helyszínre érkező lányát kedden.

Véronique Culliford elmondta, a Hupikék törpikék egyszerre váltak családi kedvencekké és belga örökséggé. A kék törpék generációkon át segítették a pozitív értékek és üzenetek továbbadását és megmaradását – közölte.

A Hupikék törpikék először 1958 őszén tűntek fel egy belga képregénymagazinban Johan és Pirlouit (magyarul Janó és Bibice) középkori mesehősök partnereiként, eredetileg Schtroumpf néven.

Információk szerint az égszínkék törpék sorsa csak 15 percen múlott. Az éppen állás után járó Culliford két lehetséges ajánlatot karikázott be az újságban: az egyikben fogorvosi asszisztenst, a másikban illusztrátort kerestek. A fiatalember az előbbi mellett döntött, ám 15 perccel lekéste a találkozót, így maradt az illusztrátori munka. A képregényművészet fellegvárának számító Belgiumban azonban nem volt könnyű dolga a hamarosan már Peyo néven rajzoló Culliford-nak. A hírnév végül a Le Journal de Spirou című lapnál talált rá, Janó és Bibice megalkotásával.

Noha a szerző eredetileg csak mellékszerepet szánt a törpéknek, az olvasói rajongás gyorsan a nemzetközi hírnévig repítette őket, immár „Smurf” néven. Rövidesen nem csupán főszereplő képregényhősök lettek, hanem rajzfilmeken, slágerekben, játékfigurák képében, videojátékokon is megjelentek. Már 1965-ben animációs film készült belőlük. Az igazi világsikert a Hanna-Barbera produkció színre lépése hozta meg 1981-ben, azóta a törpikék mintegy ötven nyelven hódítanak.

Az első önálló történet 1959-ben látott napvilágot, benne sok törppel. Eredetileg 99-en éltek Aprajafalván a híres gombaházakban, az évek folyamán azonban újabb tagokkal bővült a törpcsalád.

Noha Peyo 1992-ben elhunyt, a törpök filmjei fia, Thierry Culliford felügyelete alatt készülnek. A több mint 35 különálló kalandjukat tartalmazó albumjaikat 70 országban több mint 50 millió példányban adták el. A „két és fél almányi” magas figurák történetét legalább harminc nyelven forgalmazzák világszerte. A történetekből készült rajzfilmsorozat epizódjainak száma meghaladja a 300 epizódot.

Novembertől forog Bergendy Péter horrorfilmje, a Post Mortem

November végén kezdi el forgatni Bergendy Péter Post Mortem című horrorfilmjét, amely közvetlenül az első világháború befejezése után játszódik egy kísértetek által megszállt magyar faluban. Olyan nagyszabású, széles közönséghez szóló produkciót akar készíteni, amely a nemzetközi piacon is megállja majd a helyét – mondta a rendező az MTI-nek.

Magyarországon valójában még nem készült horrorfilm, ez lesz az első, kifejezetten horror műfajú produkció. A rendszerváltás előtt a horrorfilmeket üldözték itthon, „burzsoá műfajnak” tartották, és vitatott megítélése máig érzékelhető, holott ez ugyanolyan zsáner, akár a western, a krimi, a romantikus komédia és a többi. A horror világszerte népszerű műfaj, a moziban, DVD-n vagy sorozatokban, a fiatalok kifejezetten szeretik – emlékeztetett rá Bergendy Péter.

Hozzáfűzte, hogy mivel a horror jól eladható műfaj, ő olyan magyar filmet akar forgatni, amelyet vetítenek az európai multiplex mozihálózatokban vagy akár Dél-Amerikában és az ázsiai országokban is. „Örülnék, ha a párizsi Champs Élysées-n is menne, legalább este tíztől” – jegyezte meg.

A Post Mortem klasszikus kísértetsztori, közvetlenül az első világháború után játszódik egy magyar faluban, ahova elvetődik Tomás, a post mortem-fotós, aki a halottakat fotózza az elhunyt családjának körében. Olyan világot élünk, amikor a háború és a spanyolnátha rengeteg áldozata miatt a kísértetek szinte ellepték a Földet, ebben a faluban pedig kifejezetten sok kísértet van. Tomás belecsöppen a megszállott falu életébe, megismer egy tíz év körüli kislányt, Annát, és együtt próbálnak valamit tenni a kísértetjárás ellen.

Az Állítsátok meg Terézanyut!, A vizsga és a november 4-én – az október 23-i ünnepkörhöz kapcsolódóan – a Duna tévében látható Trezor című film rendezője hat éve dolgozik a Post Mortem előkészítésén. „A horrornak, mint minden más filmes műfajnak, gyerekkoromtól nagy rajongója voltam, aztán pszichológusként végeztem a bölcsészkaron, és a diplomamunkám is a horrorfilmek szimbolikájáról és a horrorfilmek személyiség-lélektanáról született. Ez a műfaj a tudattalanról szól, s emiatt pszichológusként is közel állt hozzám” – mesélte.

A horror zsánere azért is vonzotta, mivel azzal heves érzelmeket lehet kiváltani a közönségből, meg lehet mozgatni a nézőket, fel lehet kavarni a tudattalanjukat, és ez számára fontos, amikor filmet forgat – tette hozzá.

A Post Mortem a Magyar Nemzeti Filmalap 600 millió forintos támogatásával készül a Supermodern Filmsúdió gyártásában, producere Lajos Tamás. A forgatókönyvet Zánkay Piros írta Bergendy és Hellebrandt Gábor, a film kreatív producerének alapötlete nyomán.

Tomást Klem Viktor (A Viszkis, Veszettek), Annát pedig Hais Fruzsina játssza, a további szerepekben mások mellett Schell Judit, Anger Zsolt és Hámori Gabriella látható majd.
A forgatást 41 naposra tervezik, a felvételek november végén kezdődnek, és várhatóan február végén fejeződnek be. „A film döntő többségét a szentendrei skanzenben forgatjuk le, de lesz még több külső helyszín Budapest vonzáskörzetében, és stúdióban is dolgozunk majd. A víz alatti jelenetekhez külön nekünk építenek egy medencét a Soroksári úti filmstúdióban” – sorolta a forgatási helyszíneket a rendező.

A Post Mortem nagyszabású produkció: látványában, trükkjeiben olyan dolgok történnek benne, mint egy A-kategóriás amerikai horrorfilmben, ugyanakkor a magyar stábnak csupán egy amerikai produkció költségvetésének töredéke áll a rendelkezésére. „Egy alacsony költségvetésű amerikai horrorfilm költségvetésének a feléből készül” – érzékeltette Bergendy, hozzáfűzve, hogy a forgatás után egy évet szánnak még az utómunkára, a vágásra és a trükkök elkészítésére, tehát nagyjából 2020 őszén kerülhet moziba a film.

Bergendy arról is beszélt, hogy szereti a történelmi témájú filmeket, alkotói szempontból izgalmasnak találja, hogy hitelesen meg tudjon teremteni egy letűnt világot. A Post Mortem hátterében felsejlik, hogy mit élt át az ország 1918 és 1920 között: „hangulatát tekintve a korszakot idézi, de a filmnek akkor is működnie kell, ha valaki semmit sem tud a korabeli Magyarországról”.

„Bízom benne, hogy félelmetes lesz, az a cél. Széles közönségréteghez szólunk, de a magas elvárású horrorrajongó rétegnek is meg akarunk felelni” – hangsúlyozta a rendező.
Mint felidézte: az interneten találkozott először a post mortem-fotókkal. Alapvetően a viktoriánus korszak divatja volt Angliában, majd Amerikában, amikor még nagyon drágák voltak a fotók, és kivételes alkalom volt a fotózásra, hogy a halottat családja körében utoljára megörökítsék. „Magyarországon vagy Kelet-Európában ennek nem volt kultúrája, legalábbis nem tudok róla” – fűzte hozzá.

A rendező azt is elárulta, hogyha sikerül nemzetközi piacra lépni a filmmel, szívesen folytatná a történetet: az már a húszas években, a spiritiszta szeánszok kisvárosi világában játszódna. Mint fogalmazott: számos konkrét ötletük is van már, amelyeket fel tudnak használni a következő részben.