A világon valaha élt legnagyobb madárfajt azonosították brit zoológusok, az elefántmadárfélék családjába tartozó állat, amely akár 800 kilogramm súlyú és három méter magas is lehetett, a Vorombe titan (malgas és görög nyelven nagy madár) nevet kapta.
A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) kutatói a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban átírták az elefántmadárfélék családjának rendszertanát is.
Korábban a tudósok az elefántmadárfélék családjában két nemet és 15 fajt azonosítottak. A ZSL zoológusai azonban új precíz és mennyiségi bizonyítékok alapján kimutatták, hogy a család jóval sokszínűbb: három nemre tagozódik, valamint legkevesebb négy jól elhatárolható fajra.
James Hansford vezetésével a szakemberek a világ múzeumaiban őrzött több száz elefántmadárcsontot vizsgáltak és a kapott adatokat egy számítógépes algoritmusba táplálva állapították meg az állatok nagyságát.
Az Aepyornithidae családba tartozó elefántmadarak egykor Madagaszkár szigetén éltek, hatalmasra nőtt, röpképtelen madarak voltak. A szakemberek két nemét – Aepyornis és Mullerornis – írták le, előzőbe 11, utóbbiba négy fajt soroltak.
Az első fajt – Aepyornis maximus – 1851-ben azonosították, és ezt tartották a világ valaha élt legnagyobb madarának. 1894-ben C.W. Andrews brit tudós leírt egy még nagyobb fajt, az Aepyornis titant, de ezt általában elvetették, mondván a faj az A. maximus egy szokatlanul nagy példánya.
A ZSL kutatói azonban úgy vélik, hogy a titan valóban egy önálló faj. Csontjainak formája és mérete annyira különböző a többi elefántmadárétól, hogy egy új, a Vorombe nevű rendbe sorolták.
„Az elefántmadarak a madagaszkári megafauna legnagyobb állatai voltak, és kétségkívül a sziget evolúciós történetének egyik legfontosabb lényei, még a lemuroknál is fontosabbak. Ez azért van, mert ezek a nagytestű állatok óriási hatással voltak az ökoszisztémára. Madagaszkár még ma is megszenvedi ezen madarak kihalásának a hatásait” – idézte Hansfordot a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
„A kihalt fajok diverzitásának pontos ismerete nélkül nem érthetjük meg jól egy olyan páratlan sziget, mint Madagaszkár evolúcióját és ökológiáját, és nem tudjuk pontosan rekonstruálni azt, hogy mi veszett ki az emberek érkezésével. A biodiverzitás történelmének ismerete létfontosságú ahhoz, hogy meghatározzuk azt, hogyan lehet megőrizni a ma veszélyeztetett fajokat” – tette hozzá Samuel Tuvey professzor, a tanulmány társszerzője.
A társaság tudósainak egy minap közzétett másik kutatása egy tízezer éves csontmaradványon talált vágásnyomok alapján megállapította, hogy az ősember irthatta ki a madagaszkári elefántmadarakat. Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban 6000 évvel korábbira teszi megjelenését.
