Főoldal Blog oldal 284

Új űrszonda kutatja majd a Naprendszeren kívüli bolygókat

A tervek szerint április közepén indítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) exobolygó-kereső űrszondát a NASA, amelynek mérései alapján több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek – közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel.

A hamarosan felbocsátandó kutatószonda az egész égboltot vizsgálja majd, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon – olvasható Szabados László csillagász cikkében, amely az MTA honlapján jelent meg csütörtökön.

A csillagász ismertetése szerint az idegen bolygók kimutatása a már jól bevált fényességméréssel történik majd: a TESS fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át.

Ezzel az úgynevezett tranzitmódszerrel – főként a Kepler űrtávcsővel – már körülbelül 3000 csillagnál találtak körülötte keringő bolygóra utaló fényességcsökkenést az elmúlt években. A TESS várhatóan legalább ugyanennyit fog felfedezni kétévesre tervezett működése során. Az újonnan észleltek között remélhetőleg több olyan bolygó is lesz, amely méretét és tömegét tekintve a Földhöz hasonlít, és a csillagától olyan távolságban kering, hogy akár élet is kialakulhatott rajta – olvasható a cikkben.

A nagyjából személyautó méretű űrszonda fedélzetén négy nagylátószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.

A beszámoló szerint bár a TESS fő feladata minél több új exobolygó megtalálása, elődeihez hasonlóan más tudományos feladatok is szerepelnek az új fotometriai űrszonda programjában. Jelentős eredményekre számítanak például a változócsillagok iránt érdeklődő kutatók, akik javaslatot tehettek a számukra érdekes csillagok időben sűrűbb mintavételezésű észlelésére, mint amilyen az exobolygók kimutatásához elegendő.

A TESS tudományos programját George Ricker, az MIT munkatársa irányítja. A programban néhány amerikai intézmény (MIT, NASA, Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ, Űrtávcső Tudományos Intézet) munkatársai mellett más országok tudósai is közreműködnek. Magyarországról az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének több kutatója is részt vesz a TESS asztrofizikai programjaiban – olvasható a cikkben.

A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban

A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, 90 ezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén.

A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

Fotó: Joseba Rios

Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel – elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható meg vele – való elemzése azt mutatta, hogy a faeszközök nagyjából 90 ezer évesek, vagyis a neandervölgyiek készítették őket.

A PLOS ONE című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint az ásóbotot egy hosszában kettévágott tiszafarönk egyik feléből készítették. A levágott darabot letisztogatták egy kőeszközzel, majd tűzzel „kezelték”, hogy tartósabbá tegyék, végül hegyesre csiszolták. Az így kapott eszközt ásásra használták az élelmiszerek, kovakövek felkutatására, vagy csupán lyukakat ástak vele.

A neandervölgyiek famegmunkálási technológiájáról árulkodó leletek nagyon ritkák, mivel a fa gyorsan lebomlik. Kizárólag specifikus környezeti feltételek, például az Aranbaltza lelőhely vízzel átitatott üledéke alkalmas arra, hogy megőrizze az ilyen típusú leleteket.
Az Ibériai-félszigetet tekintve eddig csupán a katalóniai Abric Romaní nevű lelőhelyen, míg Európa többi részén is csupán négy területen – az angliai Clacton-on-Sea-ben, a németországi Schöningenben és Lehringenban, valamint az olaszországi Poggeti Vechiben -, találtak neandervölgyiekhez, vagy azok elődeihez köthető faeszközöket.

Ez azt jelenti, hogy az Aranbaltza lelőhelyen talált leletek kulcsfontosságú információkkal szolgálnak a neandervölgyiek famegmunkálási technológiájáról és fahasználati szokásairól.

A 2013-ban megkezdett aranbaltzai ásatási munkálatok eredményei azt mutatják, hogy a neandervölgyi ember több szakaszban érkezett meg a területre, amely ennél fogva kivételes betekintést nyújt ezen emberféle evolúciójába és életmódjának alakulásába.

Az ötven éves 2001: Űrodüsszeia című filmet ünnepli kiállítással az amerikai Űrkutatási Múzeum

Az amerikai Nemzeti Légi és Űrkutatási Múzeum különleges kiállítással ünnepli Stanley Kubrick Arthur C. Clarke művéből forgatott 2001: Űrodüsszeiája bemutatásának 50. évfordulóját.

A The Barmecide Feast elnevezésű installáció április 8-tól május 28-ig tekinthető meg a Smithsonian űrmúzeumában. A The Barmecide Feast a film egyik helyszíne, egy steril, neoklasszicista berendezésű hotelszoba pontos mása.

A különleges díszletet Simon Birch Hongkongban élő brit művész tervezte és építette meg Paul Kember KplusK Associates építészeti cégének közreműködésével. Kember két nagybátyja részt vett a film látványvilágának megrajzolásában, és az eredeti helyszín részletes kidolgozásában.

A múzeum látogatói kis csoportokban léphetnek be egy rövid időre a helyreállított szobába, hogy átéljék a filmbeli jelenet szürreális élményét – olvasható a múzeum honlapján.

A 2001: Űrodüsszeia premierjét 1968. április 2-án rendezték meg a múzeum közelében lévő washingtoni Uptown Theaterben. Kubrick filmje az év legnagyobb kasszasikere lett, Oscar-díjjal jutalmazták látványeffektusait, és 1991-ben bekerült a Kongresszusi Könyvtár Nemzeti Filmregiszterébe.

A klasszikussá vált sci-fi regényt Clarke 1964. és 1968. között Kubrick felkérésére írta, ebből született a film, amelynek forgatókönyvén Clarke mellett a rendező is dolgozott. A könyv szintén 1968-ban jelent meg, pár hónappal a film bemutatása után. A film zenéjét Richard Strauss, ifjabb Johann Strauss és Ligeti György műveiből válogatva Kubrick állította össze.

2015-ben Clarke számos kézirata, magnószalagja és személyes tárgya került adományként a múzeumhoz, ezek között volt a 2001: Űrodüsszeia egy korai vázlata is.

Akon is fellép a debreceni Campus Fesztiválon

Az idei debreceni Campus fesztivál legnagyobb sztárvendége az amerikai hiphop és R&B énekes, dalszerző, producer Akon lesz.

Közleménye szerint a fesztivál facebook-oldalán jelentette be, hogy idén nyáron a marokkói-holland DJ-producer R3hab, a drum and bass előadó Sigma és a Téglás Zoltán vezette kaliforniai hardcore/punk Ignite is Debrecenbe érkezik.

Aliaune Thiam, ismertebb nevén Akon a legsikeresebb előadók közé tartozik. Slágereivel meghódította a világot, eddig olyan gigasztárokkal készített már közös felvételt, mint Eminem, Snoop Dogg, 50 Cent, Gwen Stefani, David Guetta, Flo Rida, Whitney Houston vagy Michael Jackson. Az utóbbi években a saját dalok helyett inkább betársult egy-egy projektbe a legfrissebb ebből, a Campus egyik korábbi sztárfellépőjével Bob Sinclair-el közös dala, a „Til The Sun Rise Up” – olvasható a közleményben.

Bakó csaba hozzátette: Akon amikor épp nem zenél, fontos ügyeken dolgozik. Olyan fiatal mérnököket, tudósokat támogat, akik segítségével napenergiával megtermelt elektromossághoz juthatna több mint 600 millió ember Afrikában.

Akon, Sigma, R3hab és az Ignite mellett kiemelt jubileumi műsorral készül Ákos, a Tankcsapda és Lovasi András is. A debreceni Nagyerdőben fellép továbbá Majka & Curtis, a Punnany Massif, a Kowalsky meg a Vega, a Szabó Balázs Bandája, a Akkezdet Phiai vagy a Brains.

A július 18. és 22. között zajló Campuson több mint kétszáz koncertet terveznek.

Elindult a Kancsendzöngára Varga Csaba hegymászó

Elindult a Kalifa Himalája Expedíció keretében Varga Csaba erdélyi magyar hegymászó, hogy az előzetes tervek szerint május közepén megmássza a Himalája harmadik legmagasabb hegycsúcsát, a 8586 méteres Kancsendzöngát.

Varga Csaba vasárnap este indult el Budapestről, az expedíciót szponzoráló Kalifa termékcsalád tulajdonosával, Sarhan Omarral, aki az alaptáborig kíséri a mászót. Varga Csaba az MTI-nek elmondta, hogy Isztambul érintésével hétfőn érkeznek meg Katmanduba, ahonnan tovább indulva nagyjából a hónap közepére érnek el az alaptáborig. Onnantól nagyjából egy hónap lesz, mire a csúcstámadásra sor kerülhet.

Fotó: MTI

A sportoló elmondta, hogy eddig még sosem mászott meg ilyen magas hegyet, ez is nagy kihívás lesz számára és bár a Kancsendzönga nem a legnehezebb hegy a nyolcezresek közül, mégis van benne néhány kifejezetten nehezen mászható rész.
„Az utolsó szakasz és a csúcstámadás elég meredek és nagyon kell figyelni, de vannak kisebb és nagyobb jégfalak is, amiket még előtte ki kell mászni. Nem a legnehezebb hegy és nem is a legmagasabb, de mindenből van benne” – fűzte hozzá.

Arról, hogy mire kell igazán figyelnie a hegyen, azt mondta, „majd kialakul”, sok mindentől függ, de felkészült az útra és megpróbálja kihozni a maximumot ebből az expedícióból is: nemcsak fel akart jutni a csúcsra, de épségben haza is szeretne érni.

Elmondta, hogy nem végzett speciális felkészülést, úgy edzett erre a mászásra is ahogy korábban; terepfutással és gyakori túrázással, viszont az utóbbi időben napi egy óra helyett kettőt futott, összesen heti 100-120 kilométert és igyekezett minden hétvégén mászni is.

A Kalifa Himalája – Kancsendzönga Expedíció 2018 egyik fontos célja az is, hogy a csúcsot 2013-ban magyarként először meghódító, ám a hegyen meghalt Erőss Zsolt és Kiss Péter hegymászókról is megemlékezzen és tiszteletükre az alaptáborban egy emléktáblát helyezzen el, valamint mászás közben megkoszorúzza azt a helyet, ahol a hegymászók a feltételezések szerint eltűntek.

„Erőss Zsolt hiteles és sikeres hegymászó volt, egy ösztönző modell” – emelte ki Varga Csaba. Hozzátette: „az ő expedíciójuk legnagyobb tanulsága, hogy tudni kell visszafordulni és ha azt érzem, hogy nem érek fel úgy, hogy vissza is tudjak jönni, akkor inkább hagyni kell és egy másik alkalommal újra megpróbálni”.
A hegymászó – akinek támogatója a Hazajáró című műsort gyártó cég is – missziója, hogy munkásságával a Kárpát-medencei magyarságot is motiválja. „Fontos, hogy bárhol éljünk is, őrizzük meg magyarságunkat, emberszeretetünket és tiszteljük a mellettünk élő más nemzetiségűeket is” – fogalmazott.

Varga Csaba a Bihar-hegység meghódításával kezdte meg hegymászó karrierjét, majd a 7010 méter magas Khan Tengri volt 2009-ben az első igazán nagy kihívás számára. A nyolcezresek közül 2013-ban a Gasherbrum II. 8035 méteres csúcsára jutott fel, majd egy évvel később a 8051 méter magas Broad Peakere, tavaly szeptemberben pedig a Föld nyolcadik legmagasabb csúcsát, a 8163 méter magas Manaszlut mászta meg sikeresen.
A Földön 14 olyan hegy létezik, amelynek főcsúcsa tengerszinttől számítva 8000 méternél magasabb. Ezek mindegyike Ázsiában található, és a Himalája, illetve a Karakorum hegyvonulat részét képezi. A Kancsendzöngát az egyik legveszélyesebb nyolcezresként tartják számon, 8586 méteres magasságával ez a harmadik legmagasabb hegy a világon. Elsőkét egy brit expedíció mászta meg 1955. május 25-én. Akkor Joe Brown mellett az a George Band állhatott a csúcsára, aki az első sikeres Everest-expedíción is részt vett, szinte napra pontosan két évvel a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsának elérése előtt. Magyar részről Erőss Zsolt és Kiss Péter ért fel elsőként a csúcsára 2013. május 20-án, egy végletekig megerőltető, több mint 24 órás csúcsmászást követően. Az ereszkedés során azonban mindketten eltűntek.

Varga Csaba oxigénpalack használata és teherhordók segítsége nélküli mászik és igyekezni fog, hogy a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja: a hegyen napenergiát használ és minden felszerelést, valamint az akár több hónapos ott tartózkodás alatt keletkezett hulladékot is lehozza a hegyről.

Szeles és változékony idő várható a héten

A következő napokban esőre és napsütésre is készülni kell. Napközben 15, néhol 20 Celsius-fok körüli maximumok várhatók, de sokszor erős, olykor viharos lesz a szél – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, melyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.

Ma és szerdán több órára kisüt a nap, csapadék nem várható. Kedden ismét megerősödik, a Nyugat-Dunántúlon helyenként viharossá fokozódik a szél. Szerdán is megélénkül a légmozgás, a Dunántúlon erős viharos széllökések is lehetnek. Kedden a minimumhőmérséklet általában 3-8 fok között, északkeleten a szélvédett helyeken 3 fok alatt alakul. Szerdán általában 5-10 fok között – a szélvédett tájakon 5 fok alatt, a szelesebb Kisalföldön 10-12 fok körül – alakulnak a minimumok. A maximumhőmérséklet kedden 15-21, szerdán 17-22 fok között valószínű.

Csütörtökön szórványosan fordulhat elő eső, zápor, néhol zivatar is kialakulhat. Többfelé megerősödik, a Dunántúlon helyenként viharossá fokozódik a szél. A leghidegebb órákban 7-12 fok lehet. Napközben jellemzően 15-20 fokig melegszik a levegő, de az Észak-Dunántúlon ennél pár fokkal hűvösebb is lehet.

Pénteken kezdetben többfelé, majd egyre inkább csak keleten várható eső, zápor. Egy-egy zivatar sem kizárt. A szél időnként viharossá fokozódik. A legalacsonyabb hőmérséklet 5-10, a legmagasabb hőmérséklet 13-18 fok között alakul. Időnként szombaton és vasárnap is megerősödik a szél.

Szombaton kevés csapadék főleg délen és keleten fordulhat elő, vasárnap nem valószínű eső. A minimumhőmérséklet szombaton 4-9, vasárnap 3-8 fok között valószínű. A nappali maximumok szombaton 15-20, vasárnap 16-21 fok között alakulnak – olvasható az előrejelzésben.

Megkezdődött a balatoni hajózási szezon, újdonságokkal várják a vendégeket

„A Balatoni Hajózási Zrt. az elmúlt két sikeres év után idén is jó szezonra számít, változatlan árakon nyújtva szolgáltatásait, újdonságokkal is várva a hajózni vágyókat” – mondta Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója a hagyományosan húsvét nagyszombatján induló, 172. balatoni személyhajózási szezon alkalmából megrendezett ünnepségen Balatonfüreden.

A Siófokról érkezőket mintegy kétszáz fős tömeg és térzene várta. A helyi kórus és néptánccsoport műsora után köszöntötték a hajósokat, majd Bóka István, Balatonfüred polgármestere (Fidesz) kezdte az ünnepi beszédek sorát. Emlékeztetett arra, hogy 1846-ban bocsátották vízre a Kisfaludy gőzöst, új fejlődési irányt szabva a Balaton életében. Szólt arról is, hogy a tó három nagy települése, Siófok, Keszthely és Balatonfüred együtt gondolkodik és tesz a Balatonért.

Potocskáné Kőrösi Anita, Siófok alpolgármestere (Jobbik) azt hangsúlyozta beszédében, hogy a déli partot az északival a hajózás köti össze.

Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere (Fidesz) úgy fogalmazott: „Mi balatoni polgármesterek összetartóak vagyunk, egy régióban gondolkozunk, nekünk Magyarország után a Balaton az első.”

Balassa Balázs, a régió önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években töretlen volt a balatoni turizmus fejlődése, ami a kormánynak és az önkormányzatoknak is köszönhető. „Jó balatoni embernek lenni. Büszkék vagyunk arra az értékre, amit őrzünk, és amit képviselünk” – fogalmazott. Bejelentette, hogy a szövetség a strandminősítő rendszer működtetése és a balatoni borok versenye mellett idén meghirdeti az Év balatoni háza versenyt, több kategóriában is. Szólt arról is, hogy fel kell készülni a vendégek fogadására és szórakoztatására esős napokon is, csak így lehet a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve megvalósítani, hogy négy évszakos turisztikai célpont legyen a Balaton.

Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy egyre népszerűbb a Balaton. „A kormány mindent megtesz azért, hogy ne a horvát tengerpartra, hanem a Balatonhoz jöjjenek minél többen, és hogy igazi ünnep legyen minden nap a Balatonnál.”

Kollár József, az önkormányzatok tulajdonában lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) vezérigazgatója beszámolt arról, hogy március 31-től üzemel a társaság új ügyfélközpontja, egy virtuális call center, amely korlátlan mennyiségű hívást képes kezelni. A korábbi 30 különböző telefonszám helyett a jövőben a 84/310-050-es számon lehet érdeklődni a személyhajózásról, a kompok indulásáról, egyéb hajózási lehetőségekről és a hajóbérlésről.

A vezérigazgató az első hajón tartott szezonkezdő sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy az idei év legfontosabb feladata a társaság számára az ügyfélközpontúság fejlesztése. Mintegy 300 millió forintot fordítottak arra, hogy felkészüljenek a szezonra. Az idei újdonságok között említette az új ügyfélközpont beindítása mellett, hogy új téli menetrendet vezettek be a kompokon, tovább bővítik a vitorlás-férőhelyek számát, és egy héttel hosszabb lesz, augusztus 26-ig tart majd a hajózási főidény. A társaság tavalyi év utáni várható adózás előtti eredménye 143,2 millió forint. Az idei tervek 145,6 millió forintról szólnak, arra számítva – a hosszú hétvégéknek is köszönhetően -, hogy tovább emelkedik a társaság bevétele. A Bahart idén önerőből 565 millió forintot tud fejlesztésekre fordítani, de számít a tervezett kormányzati támogatásokra is, hogy a sokéves lemaradását behozva egyre versenyképesebb legyen – derült ki a cégvezető szavaiból.

Az első hajón a Bahart és a Vodafone vezérigazgatója stratégiai partneri együttműködési megállapodást írt alá.

A csokoládé karbonlábnyomát vizsgálták brit kutatók

A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait.

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőben. A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a 290 ezres lakosú Belfast éves karbon-kibocsátásával. Azt is kimutatták, hogy egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség.

Nagy-Britannia a világ hatodik legnagyobb csokoládéfogyasztó országa, éves átlagban egy személy mintegy nyolc kilogramm csokit fogyaszt, ami körülbelül 157 darab Mars szeletnek felel meg. A brit csokoládéipar 2014-ben négymilliárd font értékben forgalmazott csokoládét, és az előrejelzések szerint ez 9 százalékkal nőni fog 2019-re.

A kutatók azt találták, hogy csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak – köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak -, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása.

„Sokan szeretjük a csokoládét, de nem gyakran gondolunk arra, hogy mibe kerül az, hogy a kakaóbabból a boltokban kapható csokoládé legyen. A kakaó az Egyenlítő környékén, elsősorban Nyugat-Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában terem, ezért nagy távolságot kell megtennie, még az előtt, hogy csokoládét készítsenek belőle az Egyesült Királyságban” – idézte Manchesteri Egyetem közleménye Adisa Azapagic professzort.

A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint 2016-ban az éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt. A csokoládéforgalmazás elérte a több mint 101 milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatású gázkibocsátók. Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládé karbonlábnyomát.

„Nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek hagyjanak fel a csokoládéfogyasztással. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát- Azt is reméljük, hogy munkánk segíti a csokoládéipart abban, hogy megbirkózzon a gyártási folyamat környezeti hatásaival és a lehető legfentarthatóbb termékké tegye a csokoládét” – hangoztatta Azapagic professzor.

Friss premierek és az elmúlt időszak legsikeresebb filmjei a Corvin moziéjszakán

Friss premierek és az elmúlt időszak legsikeresebb filmjei várják az érdeklődőket április 21-én délutántól másnap hajnalig a 10. Corvin moziéjszakán Budapesten.

A Corvin mozi hat termében folyamatosan lesznek vetítések. A műsorban szerepel többek között a Star Wars – Az utolsó Jedik, két szuperhősfilm, a Thor: Ragnarök és a Fekete Párduc, a Gringo című amerikai vígjáték, az amerikai-brit koprodukcióban készült Tomb Raider akció-kalandfilm, a Valami Amerika 3., valamint Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje is.

Premier előtt vetítik a Sosem voltál itt című angol-francia-amerikai filmdrámát és A bosszú című akció-thrillert, de a műsorban szerepel Quentin Tarantino első filmje, a Kutyaszorítóban is.

A Kabos teremben valamennyi előadás 3D-ben látható majd, a Radványi teremben pedig kizárólag magyar alkotások pörögnek egész éjjel. Levetítik Lengyel Balázs első nagyjátékfilm-rendezését a Lajkó – Cigány az űrben című filmszatírát, Szász János új alkotását, A hentes, a kurva és a félszeműt, valamint a Kincsem című nagysikerű produkciót.

A mai napon kezdetét veszi a Budapesti Tavaszi Fesztivál

Ma kezdődik a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF), amely mintegy 40 helyszínen több mint 150 programmal és számos világsztárral várja a közönséget április 22-ig.

A fesztivál a Nemzeti Filharmonikusok koncertjével, Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumának előadásával kezdődik a Müpában.

A BTF első hétvégéjén a Várkert Bazárban az UNESCO szellemi kulturális örökségeit bemutató PONT Fesztivál húsvéti tematikával készül, a Zeneakadémián az immár Grammy-díjas fiatal zongoraművész, Danyiil Trifonov lép színpadra, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus koncertjén pedig Bach és Telemann művei csendülnek fel április első napján.

A nemzetközi zongoracsillagok különösen erős pontját jelentik a 2018-as programnak: Danyiil Trifonov mellett Marta Argerich, Yefim Bronfman, Rudolf Buchbinder, Yuja Wang, Frankl Péter és Farkas Gábor is fellép szóló-, kamarazenekari és nagyzenekari koncerteken.

Kiemelt figyelmet szentelnek a száz éve született Leonard Bernstein életművének is: a Quiet Place-t Walter Kobéra vezényli a Neue Oper Wiennel közös produkcióban.

Kovalik Balázs rendezi Hasse Artaserse című barokk operáját, Bodó Viktor rendezésében pedig A szecsuáni jólélek látható.
Az idén számos új és különleges helyszín ad otthont a BTF előadásainak. A fesztiválba első alkalommal kapcsolódik be például az Uránia Nemzeti Filmszínház egy hatestés koncertsorozattal, többek között Rost Andrea és lánya közös fellépésével. A Liszt Ferenc repülőtér vendégei idén A varázsfuvolát hallhatják, de rendhagyó helyszínnek ígérkezik a TRIP hajó is, ahol az ős-Koldusoperát, John Gay művét adják elő Novák Eszter rendezésében.

A kortárs táncszcéna egyik legeredetibb alakja, Wayne McGregor visszatér a Trafóba, de a fesztivál keretében táncháztalálkozót is tartanak.

A most debütáló Zsabó Fesztivál fókuszában a fuvolarepertoár és a flamand zeneművészet áll: a La Cetra d’Orfeo fellépése után Anneke Boeke fuvolaművész, Lucie Horsch és az Anima Musicae Kamarazenekar, valamint Tóth-Vajna Zsombor és Tóth-Vajna Gergely zenél majd.

A Ludwig Múzeumban a kortárs ukrán képzőművészetet mutatja be kiállítás, a Deák17 Galéria Ata Kandó gyerekfotóiból válogat, a Capa Központban a Magyar Sajtófotó Kiállítás látható, a Budapest Art Week keretében pedig csaknem 70 múzeum, kiállítótér és műterem nyitja meg kapuit.