Főoldal Blog oldal 292

STRAND Fesztivál 2018: elkészült az első himnusz!

A STRAND Fesztivál ebben az évben igazi különlegességgel készül a fesztivál rajongói számára, 2018-ban ugyanis a szervezők úgy döntöttek, nem elégszenek meg egy himnusszal, több dalt is szeretnének a STRAND Fesztivál zenéjeként tudni.

Az első videó a New Level Empire „Odafuthatnánk” című számához készült:

Már-már hagyományosnak mondható, hogy a fesztiválok minden évben saját himnuszt választanak maguknak. Az augusztus 22-25. között Zamárdi szabadstrandján lévő STRAND Fesztivál esetében azonban idén rendkívüli módon nem csak egy dal büszkélkedhet majd ezzel a címmel, hanem több is. A fesztiválhangulatot elsőként a New Level Empire új dala és az ahhoz készített klip hozza majd meg ezen a nehézkesen induló tavaszi napon, a maga forró, Balaton-parti jeleneteivel.

A New Level Empire megannyi sláger után ismét egy fülbemászó dallal rukkolt elő. A „Valahol Valamit Valakivel” nagylemez legújabb dala az „Odafutatnánk” egy vérbeli nyár- és fesztiválváró dal. „Könnyed, laza, melegbe vágyódó, nyári flash, ami mindenkinek ugyanazt az életérzést hozza el, tökéletesen passzol a STRAND Fesztiválhoz!” – foglalja össze Zola, az együttes énekese.

A dalhoz készült klip is ezt az életérzést mutatja be. A zenekar téli, urbánus környezetbe próbálja belopni a nyári strand hangulatot, több-kevesebb sikerrel, majd berobbannak a fesztivál napsütéssel és energiával teli képkockái. Ha megnézzük a kisfilmet, azonnal elkezdjük tervezni a nyári bulinaptárunkat…
Az „Odafuthatnánk” egyébként sorban a zenekar tizenharmadik rádiós és tizenegyedik klipes dala, amely az augusztus 23-i STRAND fellépésükig minden koncerten felcsendül majd.

A 6. STRAND Fesztivál augusztus 21-én indul majd a Petőfi Zenei Díj gálájával Zamárdiban, kedvezményes árú, elővételes jegyek pedig még május végéig kaphatók.

A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedvebocsok

Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt – derült ki egy új kutatásból.

Ugyan a populációk létszáma nem változott, a barna medvék egyedeinek életét és viselkedését a vadászat okozta nyomás erősen befolyásolja – idézte a BBC hírportálja a Nature Communications című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányt.
Svédországban lehet medvére vadászni, kivéve, ha kölykei vannak. A medvék „gyermekgondozási ideje” talán azért nőtt két és fél évre, mert a vadászati törvény védi a bocsáról gondoskodó nőstényt. Így minél tovább marad az anyjával a bocs, annál tovább kerüli el az anya, hogy megöljék – mondta Joanie Van de Walle, a kanadai Sherbrooke-i Egyetem munkatársa.

Fotó: wildsweden.com

Mivel a törvény miatt a bocsáról tovább gondoskodó nőstény könnyebben életben marad, a vadászatnak szelektív hatása van, vagyis mesterségesen avatkozik bele abba, hogy mely állatok maradjanak életben és szaporodjanak – tette hozzá.

A kutatók megvizsgálták az ország közepén élő, erősen vadászott medvepopuláció túlélési és szaporodási adatait. A medveanyák kétféle gondozási stratégiát követnek, az egyik szerint rövidebb ideig etetik a bocsot, így a következő évben már újra kicsinyük lehet. A másik stratégia a hosszabb gondozás, így azonban kisebb lesz a szaporulat.

Az utóbbi években a svéd erdők barna medvéi egy évvel hosszabban, akár két és fél évig is etetik bocsaikat.

Az eredmények alapján a svéd medvevadászat fenntarthatónak tűnik, hiszen a medvepopuláció mérete stabil maradt.

A tudósok szerint fontos, hogy megértsük, milyen hatása van az emberi tevékenységnek az állatokra. A vadászat akár úgy is megváltoztathatja a populációt, hogy nagyobb lesz benne a szaporodóképes nőstények aránya – vélte Van de Walle.

Más állatok esetében is lehetséges, hogy az ember beleszól az evolúcióba, a trófeavadászok például a hatalmas szarvú, tülkű, agancsú hímeket szelektálják ki a populációból, ezzel a kihalás szélére sodornak egyes fajokat.

Április elsején újranyit a Vasúttörténeti Park

Április 1-jétől egészen október végéig várja a látogatókat Európa legnagyobb interaktív vasúti élményparkja, a Vasúttörténeti Park, ahol az újranyitást követő napon, húsvéthétfőn nyuszikeresésen, számtalan kézműves- és hagyományőrző programon, koncerten és bábelőadáson is részt vehetnek az érdeklődők.

A rendezvényen lehetőség lesz tojást festeni, nemezelni, gyertyát önteni vagy húsvéti kosarat fonni, amelybe később a csoki vagy festett tojások kerülhetnek.

A gyerekeket állatsimogatóval is várják, ahol megismerhetik a háztáji kis- és nagyállatokat. Azok a gyerekek pedig, akik az összes nyúlrejtekhelyet megtalálják, és begyűjtik a pecséteket, ajándékokat is kapnak.

A húsvéti ünnepséget gyerekekből álló fúvószenekar nyitja meg, a nap végéig kitartó jó hangulatról pedig a Katáng zenekar koncertje, az Ákom-Bákom bábszínház előadása, valamint hagyományőrző néptáncbemutató és egy bűvészshow gondoskodik. Mindezek mellett persze lehetőség lesz kipróbálni a népszerű hajtányozást, a kerti vasutazást, a lóvasutat és a sínautót is, de nagy mozdonyon is lehet majd utazni.

Dobogós úticél lett Bük

A Vas megyében található Bük népszerűsége megduplázódott az utóbbi tizenöt évben, már ami a vendégéjszakák számát illeti. Olyannyira, hogy 2017-ben több kategóriában is dobogóra állt: a vidéki városok rangsorában már a harmadik legnépszerűbb úti cél, de ennél is előkelőbb helyen áll a város a külföldi vendégéjszakák számában, ott már a dobogó második helyére lépett Hévíz mögött.

„Fürdővárosunk 2003 óta közel megduplázta a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka számot: 15 éve 427 910 volt, 2017-ben pedig elérte a 741 518 -t, mely adat kiegészül az egyéb szálláshelyeken eltöltött további 131 008 vendégéjszakával. Ez összességében 6,6%-os vendégéjszaka szám növekedést jelent” – foglalta össze a sikeres 2017-es év adatait Spilenberg Andrea, a Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesület elnöke. Ezzel pedig a fürdőváros a vidéki városok között a vendégéjszaka számban dobogós Hévíz és Hajdúszoboszló mögött, míg a külföldi vendégéjszakák számában már a második. „Kifejezetten erős Bükfürdő külpiaci pozíciója, hiszen három célpiacon is 10 százalék felett vagyunk a vendégéjszakák arányát tekintve, a belföldi 40 százalékon kívül.”

A kereskedelmi vendégéjszakák száma 5,5 százalékkal emelkedett tavaly, ez magyarázható azzal is, hogy desztinációban elkészült egy nagyobb szálloda-beruházás, így nőtt a kapacitás is. A vendégkör leginkább a szállodákat részesíti előnyben, így ezek foglaltsága stabilan 70-80 százalékot mutat.

Tovább maradnak a vendégek

Vas megyében a legmagasabb, de az országos átlaghoz képest is kiemelkedőnek mondható az átlagos tartózkodási idő Bükön: a belföldi vendégek 3,6, míg a külföldiek 4 éjszakát maradnak. A helyi turizmusért felelős szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a gyógykúrára érkező vendégek hosszabb időt töltenek el Bükfürdőn. „Alapból kettő, de leginkább három hét az az időtartam, ami alatt a kezelések kifejtik pozitív hatásukat. Ehhez hozzájárul, hogy vendégeink a szolgáltatásokat nálunk vehetik igénybe a legjobb ár/érték arányban” – teszik hozzá a szakértők.

A közösség együtt fejleszti a várost a vezetéssel

Bük folyamatosan fejlődő kisváros, a városvezetés és a turisztikában érdekeltek összefogása és együttműködése a településen számos kisebb – nagyobb beruházást, fejlesztést eredményezett az elmúlt években, és ez a tendencia folytatódik. Erre jó példa a 2017-ben elsőként megvalósult, Bük, Bükfürdő önkormányzata által kiírt: Egyéb szálláshelyek minőségfejlesztési pályázata, melynek eredményeként 52 szállásadó nyert támogatást minőségnövelő beszerzésekre és beruházásokra. 2018-ban az önkormányzat a tavalyi 7 millió forintos támogatási keretet 9 millió forintra növeli, ezzel is elősegítve a további fejlődést.

Ezek mellett a város nagy hangsúlyt fektet a turisták és helyiek körében is népszerű szolgáltatások bővítésére is „2015-ben életre hívtuk a Bükfürdői Termelői Piacot, ahol a szezonban heti szinten a helyi és környékbeli termelők, kézművesek értékesítik termékeiket. Tavaly védjegy oltalom alá helyeztük a piacra „megálmodott” brandet: a Bükfürdői Esszenciát, amelyet saját márkajelzésként használunk az árucikkeken, ezt szeretnénk az idén a helyi vendéglátóhelyek felé is kiterjeszteni.” – teszi hozzá Pálffy Tamás, a turisztikai menedzsment szervezet TDM és projekt menedzsere.

Ezeknek az átgondolt és ötletes projekteknek, minőségpolitikai fejlesztéseknek köszönheti a fürdőváros töretlen népszerűségét, a látogatottságot pedig újabb célcsoportok: wellness vendégek, sportolók, családok megszólításával tervezik elérni mind a belföldi, mind pedig a releváns külföldi piacon egyaránt.

Húsvéti programok Hollókőn

Locsolkodással, a népi élet bemutatásával, táncházzal és koncertekkel is várják a látogatókat a világörökségi Hollókőn a pénteken kezdődő húsvéti fesztiválon – tájékoztatta az MTI-t a Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Kelecsényi Péter kiemelte, hogy a Nógrád megyei Hollókő az egyetlen magyar falu, amit az UNESCO a világörökség részének választott, idén ennek 30. évfordulóját ünneplik egész éven át. A hollókői házak, népviseletek, népszokások mind-mind az egyetemes kultúra részei, és a palócok büszkén őrzik hagyományaikat, benne azt, hogy Hollókőn a mai napig vödörrel locsolnak – tette hozzá.

A fesztivál programjai már pénteken elkezdődnek. Kézműves kirakodóvásár és tojásfestés is lesz a faluban, felelevenítik a hollókői böjti szokásokat éppúgy, mint a torinói lepel történetét az esti nagypénteki szentmise előtt.

Szombaton folklór programokkal kísérve a népi életet mutatják be az ófalu házainál, visszahozva a kereplőzés hagyományát is. Délután szentmisét tartanak, este Szalonna és bandája és Agócs Gergely népzenei nagykoncertjén vehetnek részt a vendégek.

A vasárnapi és hétfői programok párhuzamosan zajlanak két helyszínen. A Pajtakert színpad ad helyet a táncnak és a zenének: fellép az Iglice Táncegyüttes, a Dűvő zenekar, a Nógrád Táncegyüttes, a Kaláka trió. Vasárnap a Kerekes Band, valamint a Cimbaliband és Danics Dóra, hétfőn Nana Vortex és Csík János ad koncertet.

Az ófaluban vasárnap reggel tartják a húsvéti szentmisét, majd a feltámadási körmenetet. Mindkét napon lesz locsolkodás a templomnál és az alsó kútnál, táncház, nóta és tánc, mesejáték is várja a Hollókőre érkezőket.

Szombaton, vasárnap és hétfőn is középkori húsvét lesz Hollókő várában. Bemutatják a középkori lovagi tábort, középkori muzsika mellett lesz lehetőség korabeli ruhapróbára és ügyességi játékokra, a lovagok fegyveres bemutatókat és történelemórát is tartanak.

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből nyílik kiállítás Buenos Airesben

A budapesti Szépművészeti Múzeum- Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének 58 darabjából nyílik kiállítás hétfőn a Buenos Aires-i Museo Nacional de Bellas Artes (MNBA) épületében.

Az Obras maestras del Renacimiento al Romanticismo (Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig) címet viselő tárlat a nyugati képzőművészet legnagyobb, 15-19. századi mestereitől és több magyar festőtől sorakoztat fel fontos alkotásokat – mondta el a kiállítás hétfői Buenos Aires-i sajtóbemutatóján az MNBA igazgatója.

Andrés Duprat emlékeztetett arra, hogy a Szépművészeti Múzeum épülete átfogó felújításon esik át, ez tette lehetővé, hogy a kollekció főműveit Milánóban, Párizsban és Madridban, majd utolsó és egyetlen Európán kívüli állomásként, július 29-ig az argentin fővárosban is bemutassák.

Mint hozzáfűzte, többek között Leonardo, id. Lucas Cranach, Vasari, Guido Reni, Rubens, El Greco, Goya munkái mellett 18-19. századi magyar festők, például Bogdány Jakab, Mányoki Ádám és Markó Károly képeit is megismerheti az argentin közönség.
A Budapestről Buenos Airesbe érkezett anyag olyan színvonalat képvisel, amelyet a világ bármelyik múzeuma örömmel fogad – hangsúlyozta Andrés Duprat.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, hogy a két intézmény között számos párhuzam áll fenn: az MNBA-t 1896-ban alapították, abban az évben, amikor megszületett a Szépművészeti Múzeum létrehozásáról szóló törvény. Mindkét intézményről elmondható, hogy nem uralkodói kollekciókból születtek, hanem nemzeti gyűjteményekként, amelyeket polgárok, arisztokraták, magánemberek adományai gazdagítottak – emlékeztetett.

Baán László elárulta, hogy örömmel fogadták az argentin partner megkeresését, hiszen ezzel igazán rangos intézményben nyílt lehetőség az októberben újranyíló Szépművészeti első dél-amerikai bemutatkozására.

Buenos Aires a földrész legfontosabb kulturális központja, amely a régió legnagyobb magyar közösségének ad otthont – emlékeztetett a főigazgató, aki kiemelte ezt is, hogy a magyar anyag köré nagyszerű kiállítást épített a Museo Nacional de Bellas Artes.

A 2050-ben lehetséges időjárási előrejelzésével figyelmeztet az éghajlatváltozásra a meteorológiai szolgálat

Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re prognosztizált időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet.

A meteorológiai szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai világnap alkalmából készítettek ismeretterjesztő kisfilmet az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól.

Honlapjukon hétfőn közzétett videóban Tóth Tamás 2050. július 10-ei előrejelzésében azt emelte ki: „ismét pusztító vihar söpört végig az országon”. Sopronban 150 kilométer/órás széllökést rögzítettek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le – szerepelt a fiktív időjárás-jelentésben. Elmondása szerint éjszaka is általában 20 fok felett, többfelé 30 fok körül alakul a hőmérséklet. Napközben jellemzően 40 fok körül alakulnak a csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén akár 42 fok is lehet. A távolabbi előrejelzésében is azt mondta: a nappali maximumok 40-43 fok körül alakulnak, s csapadékra nincs esély – fejtette ki fiktív időjárás-jelentésében Tóth Tamás.

Lakatos Mónika meteorológus kiemelte: az éghajlatváltozás miatt 2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a földi középhőmérséklet több mint 1 fokkal magasabb, mint 19. század végén volt – tette hozzá.

Azt mondta: a tudományos eredmények alapján „szinte teljes bizonyossággal kijelenthető”, hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatás fokozódik, s ez melegedést okoz. Emellett többek között a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára és átlaghőmérsékletére. Melegszenek az óceánok is, s ez a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket.

Megjegyezte, hogy a sarkvidéki változások bár „távolinak tűnnek”, de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára. Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a biztosítók adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte. A hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan emelkedik – hangsúlyozta Lakatos Mónika.

Példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. Lakatos Mónika megjegyezte: a szárazság és a vízhiány számos régióban ellehetetleníti az életkörülményeket és konfliktusok kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok, szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek – fűzte hozzá.

Lakatos Mónika kiemelte azt is, hogy Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről-időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, s így nagyobb lehet a fagykár.

A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak.

Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki.

Zsebeházi Gabriella elmondta: az elkövetkező évtizedekről klímamodellek adnak választ. Több forgatókönyv is létezik, de a legobjektívebb képet az adja, ha a különböző modelleket és szimulációkat együttesen értékelik – tette hozzá.

A meteorológus azt mondta: a modellszimulációk alapján Magyarország átlaghőmérséklete bizonyosan növekedni fog, a század közepére várhatóan 1-2 fokkal. Az évszakok közül leginkább a nyár melegszik: a 25 fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok száma akár több mint 10 nappal is növekedhet a század közepére. Az ország keleti területein több mint 20 nappal is megemelkedhet az ilyen nyári napok száma.
A csapadék vonatkozásában a változás mértéke, de annak iránya sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modelle szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb lehet. Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek az ilyen száraz időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak az intenzív, heves esőzések.

A videóban felhívták a figyelmet: már csak néhány év maradt hátra, amíg 2 fok alatt tartjuk az ipari forradalom óta tartó globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell együttműködni a Földön, ami – mint fogalmaztak – a „legnagyobb közös kihívás az emberiség történetében”. Ezzel együtt megjegyezték: energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a klíma megóvásáért.

A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.

Három helyszínen is látható lesz áprilisban a Lord of the Dance előadás

Budapesten, Debrecenben és Veszprémben is fellép áprilisban Michael Flatley ír tánccsapata a Lord of the Dance produkció felújított változatával.

Április 3-án a fővárosban, 4-én a debreceni Főnix Csarnokban, másnap pedig a Veszprém Arénában mutatja be a Dangerous Games című előadást a világhírű társulat – közölték az előadás magyar szervezői az MTI-vel.

Michael Flatley néhány éve újrakoreografálta és -rendezte az eredeti Lord of the Dance produkciót, amelynek középpontjában a tánc és a művészet áll. Az új táncokat korszerű vizuális, 3D- és fénytechnikával ötvözte, így a megújult hangzásnak és látványos kosztümöknek köszönhetően egy vadonatúj előadás jött létre.
A váltott szereposztásban bemutatott előadásban három magyar táncos is szerepel: Krén Andrea, Krén András és Papp Zoltán, akik évek óta tagjai és szólótáncosai a társulatnak. Andreát Morrighan, a csábító nő, Andrást a Lord, a Tánc Ura, Zoltánt pedig Don Dorcha, a Sötét Nagyúr szerepében láthatja a magyar közönség.

A színpadtól visszavonult Michael Flatley maga már nem szerepel az előadásban, ám a technika segítségével újra és újra láthatja a közönség. A nyitó jelenetben Flatley a kivetítőn egy utazásra invitálja a nézőket, amelyben bemutatja, ő maga honnan indult és hogyan lett belőle a világ egyik legnagyobb táncosa. A híres fináléban pedig virtuális mása is megjelenik a színpadon.

A Dangerous Games 2014-ben sikerrel debütált a London Palladium színházban, és azóta több millióan látták. A látványos show világkörüli turnéjának keretében érkezik Magyarországra.
Michael Flatley karrierje az 1980-as években kezdődött. A nemzetközi áttörést az 1994-es Eurovíziós Dalfesztiválon bemutatott produkciója hozta meg számára, amely a két évvel későbbi Lord of the Dance tánc-showban teljesedett ki. Az eddig megdöntetlen rekordokat felsorakoztató produkcióban 400 alkalommal táncolta a címszerepet 1998 júniusáig.

A táncos több egyéni világrekordot is magáénak tudhat: ő a világ legjobban fizetett táncosa, az ő lábait biztosították eddig a legmagasabb összegre (40 millió dollárra), és az övé a „világ leggyorsabb lába”, amelyet szteppelés közben másodpercenként 35-ször képes a talajhoz érinteni.

Eltűnhet az Etna

Európa legaktívabb vulkánja, az Etna a Földközi-tenger felé csúszik – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az olaszországi Szicília szigetén fekvő vulkán évente 14 millimétert csúszik a Földközi-tenger irányába. Alaposan figyelni kell a vulkánt, mivel ez a mozgás növekvő veszélyeket idézhet elő a jövőben a térségben – írta a brit kutatók vezette csoport a Bulletin of Volcanology című szakfolyóiratban.

Fotó: italia.it

„Azt mondanám, hogy jelenleg nincs ok aggodalomra, de ez olyan dolog, amelyet szemmel kell tartani, különösen, ha úgy érzékeljük, hogy felgyorsult ez a mozgás” – mondta a BBC News-nak John Murray, aki mintegy 50 éve tanulmányozza Európa első számú vulkánját.

Az Open University geológusa nagy pontosságú GPS-hálózatot telepített a vulkán köré, amely milliméteres változásokat is képes észlelni a vulkanikus kúp formájában. 11 év adatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a hegy kelet-délkelet irányban mozog, Giarra tengerparti városa felé, amely 15 kilométerre van az Etnától. Egy enyhe, 1-3 fokos lejtőn csúszik, ami azért lehetséges, mert a vulkán laza, rugalmas üledékek fennsíkján terül el.

A kutatócsoport szerint ez az első alkalom, hogy sikerült közvetlenül megfigyelni egy aktív vulkán elcsúszását.
Az évi 14 milliméteres mozgás – ami 1,4 métert jelent száz év alatt – nagyon kicsinek tűnik. Ám a világ más térségeiben végzett geológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a hasonló mozgást mutató kihunyt vulkánok hegyoldalaiban pusztító földcsuszamlások léphetnek fel.

Murray és kollégái hangsúlyozták, hogy az ilyen jelenség nagyon ritka, és évszázadok, esetleg évezredek kellenek ahhoz, hogy kritikus helyzet alakuljon ki. Ráadásul semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az Etnával ez fog történni. A helyi lakosságnak nem kell aggódnia – tették hozzá.

Ha tíz év alatt a mozgás kétszeresére gyorsulna, az figyelmeztető jel lenne. Ha felére csökken, egyáltalán nem kell aggódni – mondta Murray.

Ibolya-nap, séták és kiállítások is lesznek húsvétkor a Gödöllői Kastélyban

Ibolya-nap, kiállítások, séták és számos színes program várja a közönséget húsvétvasárnap és -hétfőn a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg április elsején a szezonnyitó családi Ibolya-napot, amelyen Erzsébet királyné kedvenc virága jegyében zajlanak a programok – közölték a szervezők az MTI-vel.

Ezen a napon igazi királyi fogadtatásban részesülhetnek az érdeklődők a díszteremben, majd a Majorka színház várja A malacon nyert királylány című előadásra a közönséget. Vetített képes előadáson lehet megtudni számos érdekességet az ibolyáról és a királyi udvarban betöltött szerepéről. A kastély Pálmaházában egy igazi illattúrán vehetnek részt az érdeklődők, majd a díszteremben az Artistocrats előadásával zárulnak a programok.

Másnap az Isaszegi Csata Néptáncegyüttes tart néptáncbemutatót a díszudvaron, délutántól pedig a Holló együttes felel a hangulatért.

A múzeumban lesz virágkiállítás, a Séta Erzsébet királyné nyomában című programon pedig fel lehet majd fedezni Erzsébet királyné lakosztályát, az istállót és a Lovardát is.

Napközben kézműves foglalkozások, interaktív játékok, társasjáték-bemutató, tánctanítás, arcfestés, tojásfestés, húsvéti kisállat-simogató és a Csupa csoda vándorjátszótér várja majd a gyermekeket.

A Pálmaház Kertészet húsvéti virágvásárán és virágkonyha programján korabeli kosztümökben lehet fényképezkedni, de lesz népimesterség-bemutató a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület miskolci iparművészeinek közreműködésével, valamint az ország legnagyobb kézműves körhintája is várja a látogatókat.