Főoldal Blog oldal 295

A fejletlen Észak-Svédországra hagyta vagyona felét az IKEA alapítója

Vagyona felének elajándékozásáról rendelkezett végakaratában Ingvar Kamprad, az IKEA cég idén januárban elhunyt alapítója.

A 91 évesen elhunyt üzletember vagyonát 362 milliárd svéd koronára (11 084 milliárd forint) becsülte 2017-ben a Bilan című svájci gazdasági magazin – idézte fel a The Local című hírportál.

Kamprad vagyonának felét négy gyermeke örökli, a másik felét pedig Észak-Svédország (Norrland) üzleti vállalkozásainak felvirágoztatására fordítják. „Az örökségem fennmaradó része az FKS alapítványhoz kerül. Ezt az összeget a Norrlandban folyó üzleti tevékenységek fejlesztésére kell fordítani” – írta az üzletember 2014-es végrendeletében.

A Kamprad család vállalkozásokat, kutatásokat segítő és jótékonysági alapítványát (Familjen Kamprads Stiftelse, FKS) 2011-ben hozta létre a családfő, ennek az értékét 4,7 milliárd svéd koronára (144 milliárd forint) becsülik. Az alapítvány tevékenysége mostanáig Kamprad szülőhelyére, Smaland történelmi tartományra koncentrálódott.
„Ingvar Kampradot mindig is érdekelte Norrland és gyakran ellátogatott az országrészbe. Lehetővé akarta tenni az emberek számára, hogy ott élhessenek és ne kelljen elmenniük” – mondta a Dagens Nyheter című svéd napilapnak Per Heggenes, az Ikea Alapítvány vezetője, aki elsőként ismertette Kamprad végrendeletének tartalmát.
Nem sokkal az IKEA alapítójának januárban bekövetkezett halála után XVI. Károly Gusztáv svéd király az üzletembert méltatva azt mondta, Kamprad „segített megismertetni Svédországot a világgal”.

Az üzletember Svájcban élt az 1970-es évektől egészen 2014-ig, amikor is visszaköltözött szülőhazájába és a Smalandban fekvő Almhultban telepedett le. Azon a településen, ahol 1943-ban megalapította a lakberendezést forradalmasító IKEA vállalatot – a név az Ingvar Kamprad, a családi farm Elmtaryd, valamint a közeli Agunnaryd kezdőbetűiből tevődik össze -, amelynek főhadiszállása még ma is ott működik.

 

Forrás: MTI

Lana Del Rey is fellép az idei Szigeten

Lana Del Rey amerikai dalszerző-énekesnő is fellép az idei Sziget fesztiválon, amelyet augusztus 8. és 15. között rendeznek meg.

Az összegzés szerint a friss lemezével érkező Lana Del Rey bejelentésével teljessé vált a Sziget Nagyszínpadának headliner sávja. A generációja egyik legnagyobb tehetségének tartott Lana Del Rey augusztus 10-én lép fel a Szigeten.

Kádár Tamás, a Sziget főszervezője szerint a fesztivál történetében eddig még nem fordult elő, hogy már március közepén lekötötték az összes főműsoridős fellépőt a Nagyszínpadra. A most bejelentett világsztár mellett a Nagyszínpad fő fellépői között van az Arctic Monkeys, Dua Lipa, a Gorillaz, Kendrick Lamar, Kygo és a Mumford & Sons is.

A közlemény felidézi, hogy fellép a Szigeten a svéd Fever Ray, aki a testvérével alapított The Knife mellett 2009-ben mutatkozott be szólóelőadóként, második lemeze pedig tavaly jelent meg. Két multi-instrumentalista énekes-dalszerző is visszatér a Szigetre: különleges popzenéjét hozza el Borns, míg folkos-bluesos dalait Asaf Avidan. A holland elektronikus zenei élet nagyágyúja, Don Diablo is érkezik, de az indie-elektropop műfajban alkotó fiatal norvég tehetség, Aurora is látható lesz a Szigeten. Áprilisban megjelenő új lemezét hozza el az új-zélandi Unknown Mortal Orchestra. Az elektronikus zenei felhozatalt erősíti Zhu, a német DJ-producer, Tujamo, a Damian Lazarus & The Ancient Moons, Jan Blomqvist és SG Lewis.

A héten mérséklődik a tavaszias meleg

Inkább borúsabb, szelesebb, hűvösebb idő várható a következő napokban. Többször lesz eső, az ünnepi hosszú hétvégén ismét többfelé lehetnek mínuszok is – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-nek.

Ma kezdetben keleten előfordulhat eső, majd délután elszórtan valószínű zápor, főként délkeleten, keleten zivatar is kialakulhat, de emellett mindenütt több órára kisüt a nap. Többfelé erős, elsősorban a Dunántúlon viharos lehet a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet plusz 5-10, a legmagasabb hőmérséklet 14-20 fok között várható.

Kedden a több-kevesebb napsütés mellett, elszórtan alakulhat ki eső, zápor. Este a Dunántúlon már tartósan több lesz a felhő, és ott többfelé valószínű eső. Szerdán elsősorban az ország déli felén valószínű eső, zápor. Kedden többfelé, szerdán helyenként megerősödik a szél. A leghidegebb órákban plusz 1 és 7 fok között alakul a hőmérséklet. Kedden napközben 12-17, szerdán 9-14 fokig melegszik a levegő.

Csütörtökön, március 15-én több helyen hosszabb időre is kisüt a nap. Napközben számottevő csapadék nem várható. A minimumhőmérséklet mínusz 2 és plusz 4, a maximumhőmérséklet 9-15 fok között valószínű.

Pénteken erősen felhős vagy borult lesz az ég, és többfelé valószínű eső, zápor. A leghidegebb órákban plusz 1-6 fok lehet. Napközben 8-14 fokig melegszik a levegő.
Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég, kezdetben több, majd kevesebb helyen valószínű eső, zápor. Nagy területen megerősödik a szél. A minimumhőmérséklet 1-6, a maximumhőmérséklet 8-14 fok között valószínű.

Vasárnap a felhőátvonulásokból zápor, a hegyekben hózápor lehet. A szél akár viharossá is fokozódhat. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a legmagasabb hőmérséklet plusz 2-7 fok között valószínű – írta a meteorológiai szolgálat, megjegyezve: az előrejelzés bizonytalansága az átlagosnál jóval nagyobb.

Kedvezményesen látogathatók a barlangok márciusban

Kedvezményesen látogathatók a magyarországi nemzeti parkok barlangjai márciusban, a barlangok hónapján – mondta Borzsák Sarolta, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának barlangtani referense az M1 aktuális csatornán vasárnap.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park két barlangjában, a Szemlő-hegyi barlangban, és a Pál-völgyi barlangban számos programmal készülnek, hétvégén tíz, hétköznap pedig 30 százalékos kedvezményt adnak az árakból. Hozzátette: a Szemlő-hegyi barlangban megnyitottak egy eddig nem látogatható részt, a felfedező járatot, és az örvény túrán mutatják meg a látogatóknak.

Kitért arra, hogy egyre népszerűbbek a magyarországi barlangok, osztálykirándulásokra, földalatti földrajzórára, vagy környezeti nevelési programokra egyaránt.
Több mint 30 barlang látogatható Magyarországon, ebből mindössze a tíz legismertebb járható be utcai ruhában, nagyjából húsz pedig csak előzetes bejelentkezéssel, overallban és sisakban tekinthető meg – mondta.

A részletes programok, kedvezmények a magyarnemzetiparkok.hu oldalon olvashatók.

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratokat mutattak be Budapesten

Elveszettnek hitt Liszt-kéziratok kerültek elő egy hagyatékból. A különleges kottákat, amelyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem állami támogatással vásárolt meg, szombaton mutatták be ünnepélyes keretek között Budapesten.

Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az eseményen kiemelte, hogy ezek a kották óriási értéket képviselnek, hiszen a Zeneakadémia alapítójának, Liszt Ferencnek a kézírását őrzik. „Liszt Ferenc magyar lelkületének újabb lenyomatai ezek” – hangsúlyozta.

Hozzátette: külön öröm, hogy néhány nappal az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója előtt mutathatják be a kéziratokat, amelyek sok szállal kötődnek azokhoz az emlékezetes napokhoz.

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nagy örömnek nevezte, hogy ezek az elveszettnek hitt, a nagy szellemek találkozásáról tanúskodó páratlan kincsek megkerültek, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával közgyűjteménybe kerülhettek.
A kézzel írt kottákat egy hagyatékban találták meg, és a szakértői eredetvizsgálat után az örökös a Zeneakadémia részeként működő Liszt Ferenc Emlékmúzeumnak és Kutatóközpontnak ajánlotta fel megvételre. A kéziratok érdekessége, hogy a művek magyar tematikájúak vagy erősen kötődnek Magyarországhoz, illetve az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz.

A dokumentumok között olyan különlegességek vannak, mint az a kotta, amelybe a világutazó Liszt maga írta bele Petőfi A Magyarok Istene című versének szövegét magyarul. Egy másik kéziraton a Mosonyi Gyászmenete című zongoramű található, amely Liszt legfontosabb magyar barátját, Mosonyi Mihályt helyezi a középpontba, és korai megfogalmazása annak a darabnak, amely a zeneszerző utolsó előtti életévében Mosonyi néven került be a Magyar Történelmi Arcképsorozatba.

A Petőfi szellemének című zongoradarab Petőfi néven kapta meg végleges formáját ugyanebben a sorozatban. A Magyar Királydal eredetileg a Magyar Királyi Operaház 1884-es megnyitására készült alkotás, A gyermek himnusza ébredéskor című kórusmű pedig az Engeszer Mátyás által vezetett Magyar Liszt Egylet számára íródott és Budapesten volt az ősbemutatója. Egyedül az Elfelejtett Románc (Vergesse Romanze) című mű témája nem kapcsolódik szorosan Magyarországhoz.

Liszt Ferenc szóban forgó művei annak idején a Táborszky és Parsch kiadónál jelentek meg. Eredeti kézirataikat eddig elveszettnek hitték, vagy más változataik voltak ismertek. Mint kiderült, a kéziratok a kiadónál maradtak, majd mikor Nádor Kálmán 1895-ben megvásárolta a Váci utcai Táborszky-féle zenemű-kereskedést, a kéziratok az új kiadó tulajdonába kerültek.

A történelmi jelentőségű, egyedülálló nemzeti értékeket a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont őrzi majd, a kéziratokról hamarosan az intézmény honlapján is tájékozódhat a közönség.

Izgalmas koncertekkel ünnepli 15. születésnapját az A38

Különleges koncertekkel ünnepli tizenötödik születésnapján az újbudai A38 hajó. A kéthetes születésnapi fesztivál április 24-től május 8-ig tart, fellép mások mellett a Nouvelle Vague, a Too Many Zooz, az Akkezdet Phiai, a Neo, a VHK és az Anima Sound System is.

A programsorozat kiemelt dátuma április 30., az A38 hivatalos születésnapja, ezen a napon ad 15 éves életműkoncertet a Nouvelle Vague, a hetvenes-nyolcvanas évek punk és új hullámos zenéit bossa nova stílusba átültető francia csapat, a kiállítótérben Joep Beving holland zongorista játszik, éjjel pedig az osztrák house formáció, a Klangkarussell áll színpadra – közölték a szervezők az MTI-vel.

Forrás: wikipedia

Minden az évfordulókról szól a magyar fellépők esetében is. Április 25-én a ritkán koncertező Neo vetítéssel egybekötve eleveníti fel az idén 15 éves, általuk írt Kontroll-filmzenét, a hiperkarma (április 28.) és az Akkezdet Phiai (április 29.) 2003-ban kiadott albumaikat (Amondó, illetve Akkezdet), április 26-án a Vágtázó Halottkémek pedig az idén 30 éves A halál móresre tanítása című lemezét játssza végig. Másnap a hajón ünnepli 25. születésnapját az Anima Sound System, amelynek alapítója és vezetője, Prieger Zsolt vágta hozzá az A38 oldalához a pezsgősüveget a 2003-as avatási ünnepségen. Szintén itt ünnepli 20. születésnapját a Mystery Gang (április 28.), a Mary Popkids pedig május 4-én a fedélzeten mutatja be legújabb EP-jének dalait.

A kortárs komolyzene képviseletében lép fel a hajón május 3-án a német zongorista, Hauschka, május 5-én játszik a funkos-hiphopos francia Deluxe, és május 1-jén pótolja korábban elmaradt fellépését a New York-i brass house formáció, a Too Many Zooz. Visszatér a görög stoner csapat, a 1000MODS (április 27.), új lemezét mutatja be a brit dzsesszfunk Herbaliser (május 2.), ugyanazon a napon ad koncertet a post-rock amerikai Sannhet, és május 5-én hallható a bassszuszenékben jeleskedő holland Dope D.O.D. Szintén fellép a svéd ambient csapat, a Carbon Based Lifeforms (április 27.) és az amerikai trap/hardstyle előadó, Kayzo (április 30.).

A fővárosi nyomdászat történetét bemutató kiállítás nyílik hétfőn a Kiscelli Múzeumban

A fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét bemutató állandó kiállítás nyílik hétfőn Kiscelli Nyomda címmel Budapesten a Kiscelli Múzeumban.

A tárlaton többek között olyan egyedülálló darabok láthatóak, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták – emelte ki Balla Loránd kurátor az MTI-nek, hozzátéve, hogy a kiállításon a csaknem 20 nyomdagép közül többet működés közben is megcsodálhatnak a látogatók.

Felidézte, hogy az első műhelyek megjelenésétől a nagy nyomdaipari vállalatok létrejöttéig komoly átalakuláson ment át a nyomdaipar, ami a tárlaton is jól nyomon követhető a Gutenberg-préstől egészen a Linotype-szedőgépig.

A több mint félszáz műtárgyat felvonultató anyagban a nyomtatás különböző típusait bemutatva szerepel síknyomó gép, litográf nyomdagép, offszetnyomógép, betűszedőgépek és egy stencilgép is – sorolta.

A kiállításra készülve több korabeli acél- és rézlemezt is életre keltettek, megtisztítottak, melyekről metszeteket nyomtatnak majd a múzeumpedagógiai foglalkozások keretében.
A gyűjtemény létrejöttét ismertetve elmondta, hogy a műtárgyak zöme 1966-ban került a múzeumba. Annak idején az államosítások során létrejött Nyomdaipari Tröszt fogta össze az összes nyomdát. Ez a tröszt adományozott később számos régi nyomdai eszközt, gépet, felszerelési tárgyat a múzeumnak. Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18-19. századi betűkészletét ajánlotta fel a múzeumnak. De vannak emlékek az Első Magyar Betűöntödéből és a Zeneműkiadó Nyomdából is. Legutóbb pedig, 2012-es felszámolásakor az Offset Nyomda adományozott értékes nyomdászattörténeti anyagot a Kiscelli Múzeumnak.

A nyomdászat azonban nem pusztán technikatörténeti szempontból különleges, a nyomtatás összetett folyamatai ugyanis speciális szaktudást igényeltek, ezáltal a nyomdász szakma társadalomtörténeti szempontból is rendkívül izgalmas csoportot alkotott. Műveltségük, az írott kultúra átlagon felüli ismerete különleges társadalmi pozíciót biztosított a nyomdaipari dolgozóknak a munkásságon belül – mutatott rá a kurátor.

Mint hozzátette, a múzeumban korábban látható állandó tárlat most teljesen újragondolva, a mai kor igényeihez igazítva tárja a közönség elé a gazdag nyomdásztörténeti gyűjteményt. A kiállítást múzeumpedagógiai programok és rendezvények kísérik, a múzeumi foglalkozásokon a látogatók a különféle hagyományos nyomdászati technikákat eredeti nyomdagépeken próbálhatják ki.

Balla Loránd elárulta azt is, hogy a múzeum március 15. alkalmából különleges programmal várja a látogatókat: a kiállítás ékkövének számító, működőképes Columbia-nyomdagépen idén is kinyomtatják a Nemzeti Dalt és a 12 pontot. Ez az eredeti nyomdagép, amelyet a márciusi ifjak 1848. március 15-én a 12 pont és a Nemzeti dal sokszorosítására használtak – tette hozzá.

A Kiscelli Múzeumban hétfőn, a megnyitó alkalmából nyomdászati bemutató lesz, amelyet Novokrescsenszkov Tamás nyomdász tart.

Valószínűleg Amelia Earhart csontjait találták meg nyolcvan éve egy csendes-óceáni atollon

A kutatók szerint valószínűleg az 1937-es földkörüli útjának utolsó szakaszán eltűnt legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart földi maradványai azok a csontok, amelyeket nyolcvan évvel ezelőtt találtak a csendes-óceáni Kiribatihoz tartozó, ma már lakatlan Nikumaroro-atollon.

A Tennessee Egyetem antropológus professzora, Richard Jantz szerint az évtizedekkel ezelőtt felfedezett – ám mára elveszett – csontok több hasonlóságot mutatnak Earhart, mint egy nagy létszámú referenciacsoport tagjai 99 százalékának fizikai adottságaival – olvasható a usatoday.com-on.

Az egyetem közleménye a szakembert idézve azt írja, hogy „mindaddig, amíg nem kerül elő megdönthetetlen bizonyíték azzal kapcsolatban, hogy ezek nem Amelia Earhart csontjai, addig a legelfogadottabb nézet az, hogy az ő maradványai”. A kutatók ugyanakkor maguk is úgy fogalmaznak, hogy a csontok „valószínűleg” a pilótanőtől származnak.

A tanulmány a Floridai Egyetemen kiadója által jegyzett Forensic Anthropology című folyóiratban jelent meg.

Earhart volt az első nő, aki 1932-ben – öt évvel Charles Lindbergh után – egyedül repülte át az Atlanti-óceánt. 1937 júniusában fogott élete legnagyobb vállalkozásába: ő akart lenni az első nő, aki körberepüli a Földet. Kétmotoros Lockheed Electra gépével, Fred Noonan navigátor társaságában Miamiból indult útnak, hatalmas médiafelhajtás közepette.

Az út során érintették Dél-Amerikát, Afrikát, Indiát és Délkelet-Ázsiát, egy hónappal később már Pápua Új-Guineán jártak. Az út utolsó harmada a Csendes-óceánon vezetett, de a pontatlan térképek miatt ez ígérkezett a legnehezebbnek.

Earhart és navigátora 1937. július 2-án éjfélkor indult útnak a Pápua Új-Guineától négyezer kilométerre fekvő Howland-sziget felé. Earhart az indulás után hét és fél órával közölte, hogy fogy az üzemanyag, nem sokkal később arra panaszkodott, hogy rossz a rádiókapcsolat. Utolsó üzenetét nyolc és háromnegyed órával az indulás után küldte útirányukról, ezután a kapcsolat megszakadt. A kaliforniai bíróság 1939-ben nyilvánította őt halottá.

A pilótanő halálával kapcsolatos elméletek egyike szerint – amelyet maga Jantz is támogat -, Earhart annak idején a csendes-óceáni Nikumaroro-atollra vetődött. Három évvel az eltűnését követően, 1940-ben egy munkacsoport egy emberi koponyát, felkarcsontot, orsócsontot, sípcsontot, szárkapocscsontot és két combcsontot talált az aprócska szigeten. Még abban az évben D. W. Hoodless Fidzsi-szigeteki orvos megvizsgálta a maradványokat és megállapította, hogy azok egy férfitól származnak.

Jantz azonban felülvizsgálta a mérési eredményeket – mivel a csontok azóta elvesztek -, és arra jutott, hogy a maradványok nemhogy egy nőtől, de valószínűleg Earharttól származnak. A szakember összevetette a koponya, a felkarcsont, az orsócsont és a sípcsont méreteit a pilótanő fizikai adottságaival, amelyeket a Purdue Egyetem Earhart-gyűjteményében őrzött fényképekre és ruhákra alapozott.

Jantz szerint Earhart testmagasságához tökéletesen passzolnak a csontok. A legmeggyőzőbb részlet azonban a szigeten talált csontok és Earhart rekonstruált csontjainak méretbeli hasonlósága. A szakember szerint Hoodless talán a korabeli törvényszéki antropológia fejletlensége miatt hibázott.

A szigetre vetődés elméletét támogatja a The International Group for Historic Aircraft Recovery (TIGHAR) nevű szervezet vezetője, Ric Gillespie is, aki szerint a rádiós bejegyzések azt mutatják, hogy Earhart a gép eltűnését követően még napokig próbált kapcsolatot teremteni.

Az egyetem szerint Nikumarorón továbbá egy női cipő egy darabját, egy mérőeszközt, amely hasonlít a Noonan által használthoz, valamint az Earhart által kedvelt Bénédictine likőr egy palackját is megtalálták.

Borús de meleg idő lesz hétvégén

Inkább borús, többször esős lesz az idő a hétvégén, de egyre melegebb lesz, vasárnap néhol akár 20 Celsius-fok is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből, melyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Pénteken legfeljebb az északkeleti határ közelében fordulhat elő kisebb zápor. Az ország délnyugati felén több órás (szűrt) napsütés lehet, keletebbre viszont a köd feloszlása után is csak rövidebb napos időszakok lehetnek. Legtovább északkeleten maradhatnak rosszak a látási viszonyok. A szél sokfelé élénk, a Nyírségben erős lehet.

A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 4 és plusz 4 fok között alakul, a leghidegebb az Alföld középső tájain várható. A legmagasabb hőmérséklet plusz 7 és 15 fok között valószínű, délnyugaton lehet a legenyhébb az idő pénteken.

Szombaton rövidebb időre süthet ki a nap, északnyugaton várható több szűrt napsütés. Délutántól néhol – főként a Dunántúlon – kisebb eső, zápor előfordulhat. Többfelé megerősödhet a szél. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok általában 12-16 fok között, az Északi-középhegység térségében 10, 11 fok körül alakulnak.

Vasárnap a Dunántúlon lehet néhány órás napsütés. Napközben keleten helyenként, estétől nyugat felől egyre többfelé valószínű eső, zápor. A szél nagy területen erős, a Nyugat-Dunántúlon helyenként viharos lehet.

A leghidegebb órákban plusz 3 és 8 fok között alakul a hőmérséklet, napközben a Dunától keletre 9-15, a Dunántúlon 15-20 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Színpadi és filmes slágerek a Várkert Bazár nőnapi koncertjén

Színpadi és filmes slágerekből válogat a Várkert Bazár nőnapi koncertje, amelyet Pop, swing, musical címmel rendeznek meg szombaton.

Az esten Náray Erika, Polyák Lilla, Homonnay Zsolt, Serbán Attila mellett közreműködik a Budapest Jazz Orchestra és Hsin-Ni Liu tajvani zongoraművész – közölte a rendezvénytér az MTI-vel.

Náray Erika zenés és prózai színpadon, valamint dzsesszénekesként egyaránt ismert, de hangját a közönség szinkronszínészként is ismerheti.

Polyák Lilla a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház művésze, aki a musicalszínpadok mellett a popzene világába is szívesen kalandozik Homonnay Zsolthoz hasonlóan, aki a musical- és operettműfajokon belüli változatos szerepekben tűnik fel a Budapesti Operettszínház produkcióiban, klasszikus énekesi oldalát az Adagio együttesben mutatja meg.

Az est negyedik szólistája Serbán Attila, aki színházi pályafutását táncosként kezdte, jelenleg pedig a Budapesti Operettszínház és a Madách Színház előadásaiban szerepel.