Népviseleti bemutató, operettgála és kézműves foglalkozások is várják az érdeklődőket szombaton a szarvaskői Csipkebogyó fesztiválon.
Az Ófaluban a rendezvény 10 órakor kezdődik népviseleti bemutatóval és versennyel, amelyet a Ja-Ja együttes versmegzenésítő koncertje követ. A hivatalos megnyitó után felavatják az 1956-os emlékművet, majd színes programokon kapcsolódhatnak ki a látogatók: a gyerekek mesekertben játszhatnak és hagyományos játékokkal fejleszthetik ügyességüket. Az érdeklődők kézműves foglalkozásokon vehetnek részt, előadásokat hallgathatnak meg, valamint találkozhatnak Szarvaskőről elszármazott írókkal is. A rendezvényen Bottyán Judit, Kárpáti János, Mester Györgyi és Baka Dominika is dedikálja majd köteteit.
A fesztiválon fellép Kovács Nóra és Tarnai Kiss László énekművész, koncertet ad a Zinfield zenekar és a The Hangover band, az operettgálán Kalina Enikő, Dobó Katica és Pankotay Péter szórakoztatja a közönséget – közölték a szervezők az MTI-vel.
Jazzliget címmel koncertsorozat indul pénteken a főváros XVI. kerületében, a Corvin Művelődési Ház-Erzsébetligeti Színházban. A jazzy stílus kedvelőit középpontba állító széria első három fellépője a Patché, a Tóth Evelyn Trió és a Berki Tamás Trió lesz.
„Éppúgy törekszünk az ismertség küszöbén álló fiatal tehetségek bemutatására, mint a műfaj legismertebb hazai művészeinek meghívására, különleges zenei együttműködések bemutatására. Igényes, kellemes szórakozást ígérünk az érdeklődőknek” – idézte a sorozat szervezőjét, Szeli Dórát a szervezők által az MTI-hez eljuttatott közlemény.
Az első alkalommal, október 20-án a Patché ad koncertet. Pákai Petra (ének) és Cséry Zoltán (billentyűs hangszerek) duójának tavaly jelent meg első albuma Szívhang címmel. A formáció a neo-soul-pop-jazzy vonalon mozog, saját dalaik spirituális szövegvilágot képviselnek. Eddig hét videoklipjük jelent meg, legsikeresebb daluk, a Let It Go bekerült egy világversenyen az első 21 dal közé.
November 17-én a Tóth Evelin Trió koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. Az énekesnő zenekarát a hazai dzsessz színtér kiválóságai alkotják: Frankie Látó hegedül, basszusgitározik és billentyűzik, Mogyoró Kornél pedig ütőhangszereken játszik. A csapat főként saját szerzeményeket játszik, forrásként előszeretettel nyúlnak a népdalokhoz. Előadásukban jelen van a fado és a magyar népzene melankóliája, a flamenco vagy a szefárd népzene szenvedélyessége. A Franciaországban tanult és Didier Lockwoodnál tanult Frankie Látó crossover és világzenei együttesekben is játszik, Mogyoró Kornélt nemrég meghívták a Heavy Weather elnevezésű nemzetközi supergroupba, amely a Weather Report számait játssza.
Január 19-én a Berki Tamás Trió érkezik az Erzsébetligeti Színházba. A zenekarban Berki Tamás énekel, ifj. Tóth István gitározik, Horváth Plutó József pedig basszusgitározik. A 71 éves Berki Tamás az improvizatív scatelő stílus képviselője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Eddig öt szerzői lemezt készített, dzsessz sztenderdeket játszott a Shabu-Shabu formációval, számos zenésszel, például a Benkó Dixieland Banddel dolgozott együtt az elmúlt négy évtizedben.
Hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt, metánt és kéjgázt bocsátanak ki az óceánok fenekén élő kagylók és férgek a beleikben lévő baktériumok révén – figyelmeztetnek a Cardiffi és a Stockholmi Egyetem kutatói.
A vízbe kerülő metán idővel a légkörbe jut, és bár a metánmolekulák élettartama az atmoszférában kétszer olyan rövid, mint a szintén klímakárosító szén-dioxidé, a metán huszonnyolcszor több hőt termel a napsugárzás révén és ezáltal jóval erősebben melegíti fel a légkört – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A kutatók a Balti-tenger mélyéről begyűjtött üledékmintákban talált – a soksertéjűek (Polychaeta) osztályába tartozó – férgeket és kagylókat vonták alapos elemzés alá. A szakemberek megnézték, hogy ezen élőlények milyen mértékben járulnak hozzá közvetlen és közvetett módon az óceánban zajló metán és kéjgáz-termeléshez. Az eredmények szerint a kagylókat és férgeket tartalmazó üledékekből nyolcszor több metán szabadul fel, mint az ezektől mentes üledékekből.
A Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmány szerint a Balti-tengerből eredő metánkibocsátás nagyjából 10 százalékáért a kagylók és a férgek lehetnek a felelősek.
„Viccesen hangzik, de a tengerfenéken élő apró állatok olyanok, mint az istállókban a tehenek: mindketten jelentős metánkibocsátók a gyomrukban lévő baktériumok miatt” – mondta Stefano Bonaglia, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
A szakemberek becslései szerint a tengeri teremtmények metánkibocsátása nagyjából 20 ezer tejelő tehén „teljesítményével” lehet egyenlő.
Az osztriga- és kagylótenyésztést hatékony megoldásnak tartják az ember okozta környezeti károk – például a vizekbe kerülő trágya okozta eutrofizáció – ellensúlyozására. A tanulmány készítői szerint azonban a mostani eredmények fényében mérlegelni kellene, hogy valóban szükség van-e ilyen tenyészfarmok telepítésére az óceánba.
„Ami igazán meglepő az az, hogy a Balti-tenger a bolygó óceánjainak mindössze nagyjából 0,1 százalékát alkotja, ami azt jelenti, hogy globálisan nézve, ezek a tengerfenéken élő, látszólag ártalmatlan kéthéjú élőlények hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és teszik mindezt észrevétlenül” – jegyezte meg Ernest Chi Fru, a Cardiffi Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
Amerikai tudósok olyan szintetikus bőrt fejlesztettek ki, mint a polipé vagy a tintahalé, amelyik álcázásul a környezetéhez hasonlóra változtatja a felületét, hogy elrejtőzzön.
A polip és a tintahal álcázási képességeinek csak egyike a színváltás, ezek a puhatestűek gyorsan és visszafordíthatóan változtatják bőrük felületét olyan struktúrájúvá is, mint a környezetükben lévő hínár, korall vagy bármilyen tárgy, ami a rejtőzéshez rendelkezésükre áll – számolt be a Science tudományos lap pénteki számában megjelent tanulmányról a Phys.org.
A Cornelli Egyetem mérnökei olyan anyagot fejlesztettek ki, amelynek textúrája programozható, így a polipéhoz és a tintahaléhoz hasonló „álcabőrré” válhat.
A tudósok a lábasfejűek titkainak feltárásához Roger Halton biológus, a Woods Hole-i Tengerbiológiai Laboratórium munkatársa segítségét kérték.
James Pikul és Robert Shepherd kutatócsoportja a lábasfejűek bőrének „szemölcseit” vette alapul, amelyek a másodperc egyötöde alatt dudorodnak ki veszély esetén, majd simulnak el, amikor az állat elúszik a helyszínről, hogy ne növelje a víz ellenállását.
„Szemölcsei, mirigyei sok állatnak vannak, de nem tudják őket hirtelen kimereszteni és visszahúzni, mint a polip vagy a tintahal. Ezeknek a puhatestűeknek nincs háza, kagylója, elsődleges védekezésük az alak- és színváltó bőr” – mondta Hanlon, akinek kutatócsoportja elsőként írta le ezeknek a szemölcsöknek a szerkezetét és működését.
„A mérnökök a lágy, rugalmas anyagok felületváltoztatásának sokféle izgalmas módját dolgozták ki, ám mi olyan módszert akartunk, ami gyors, erőteljes és egyszerű. Lenyűgözött bennünket, milyen jól működik a lábasfejűek álcabőre: az ő izmaik inspirálták a mi fejlesztésünket” – magyarázta James Pikul.
Hanlon szerint a biológia inspirálta technológia klasszikus példája a szintetikus álcabőr.
Az új technológia például arra használható, hogy egy anyag hőmérsékletét befolyásolják: „kétdimenziósan” visszaverheti a fényt, háromdimenziós formájában elnyelheti azt – mutatott rá a biológus.
Vastag jégtakaróval borított fjordok, kristálytiszta források és felhőfátyol mögé rejtett vulkánok – Izland természeti csodái eredeti formájukban, az emberi kéz által érintetlenül várják a szigetországba látogatókat. De vajon hogy sikerült megőrizni a természet szépségeit, és hogy tanultak meg az őslakosok együtt élni a zord időjárással és a vulkánokkal?
A DoQ-n október 14-én debütáló Izland – Az ősi vizek forrása című díjnyertes, Kiss Róbert filmből ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ, miközben közelebbről is megismerhetjük az ország lenyűgöző látványosságait. Bemelegítésként íme, 5 érdekesség Izlandról, amelyeket nem érdemes kihagyni.
Eyjafjallajökull – a nyelvtörő csoda
A szigetország déli részén található Izland egyik legismertebb, jelenleg is aktív vulkánja, az Eyjafjallajökull. A Reykjavíktól csupán 1 órányi autóútra elhelyezkedő jégmező alatti vulkán az elmúlt 1100 évben négy alkalommal, utoljára 2010 tavaszán lépett működésbe, jelentős káoszt okozva ezzel Európa légiközlekedésében. A kráter látogatói testközelből ismerhetik meg hogyan alakította át a táj szépségét a megszilárdult lávafolyam, valamint az élővilág hogyan alkalmazkodott új környezetéhez a hét évvel ezelőtti kitörés után. Az Eyjafjallajökull ékes példája annak, hogy a természet őselemei képesek harmóniában élni egymás mellett, hiszen a jégmező déli előterében számos vízesés található, köztük a Skógafoss is, amely Izland legnagyobb és egyik legcsodálatosabb vízesése.
Egzotikus állatok országa – Lunda és az Izlandi póni
Az Eyjafjöll vulkán lejtőin találkozhatunk Izland egyik tradicionális állatfajtájával, a rendkívül szelíd Izlandi pónival. Az izlandiak annyira védik ezt az ősi fajtát, hogy amelyik példányt kiviszik az országból, már soha nem térhet vissza. A pónitenyésztés mellett Izlandon évszázados hagyománya van a birkatenyésztésnek is. Külön érdekesség, hogy a helyiek soha nem festik a gyapjút, így a pulóver fonalának színe mindig olyan lesz, mint amilyen a birka gyapja eredetileg volt. A térség másik jellegzetes állatfajtája az Atlanti-Óceán északi részein fészkelő Lunda, amelyet szinte lehetetlen összetéveszteni más madárfajokkal jellegzetes, piros, sárga és kék színben tündöklő csőrük miatt.
Jökulsárlón – a mesébe illő lagúna
A sziget belseje rendkívül száraz és hideg, ezért Izlandon nem alakultak ki hosszabb folyók. Cserébe a vidék olyan lélegzetelállító lagúnákban bővelkedik, mint a Jökulsárlón, amely a Vatnajökull Nemzeti Park területén helyezkedik el. A hajókirándulások során az ezeréves jégtakarón megcsillanó napfény szó szerint elkápráztatja az embert, valamint a szerencsések testközelből tekinthetik meg a helyi élővilágot.
Aurora Borealis – a lélegzetelállító fényjáték
A jökulsárlói gleccsertónál túrázók egy másik mesébe illő jelenséget is megcsodálhatnak. A késő őszi hónapoktól kora tavaszig látható „aurora borealis”, más néven „sarki fény” az egész égboltot átívelő, függönyre vagy ívelt szalagokra emlékeztető fényjelenség, amely zöld és ibolyaszínűvé festi az égboltot. A népi hiedelem szerint a fényjáték suttogásszerű, reccsenő hanghatásokkal is jár, azonban a kutatóknak még nem sikerült tudományosan bizonyítani a sarkkör felől érkező hangok valódi eredetét.
Gulfoss – az aranysárga vízesés
A Gulfoss vízesés a sziget egyik legnépszerűbb turistalátványossága. A földben és levegőben is magasabb koncentrációban fellelhető kén jellegzetes sárgásra festi a zuhatag színét, innen kapta az „aranyvízesés” elnevezést. Az Izlandra érkező látogatók számára kihagyhatatlan túraútvonal az úgynevezett „Arany körút”, amely a Gulfoss vízesés mesés látványa mellett érinti a Haukadalur gejzírt és a Þingvellir Nemzeti Parkot is.
TIPP:Izland – Az ősi vízek forrása című dokumentumfilmből október 14-én 21.00 órától, a DoQ műsorán!
A Nespresso kávérajongók folyamatosan kiváló minőségű kávét élvezhetnek, miközben a farmerek élete is megváltozik a fenntartható módszerek alkalmazásának köszönhetően. A Nespresso új kampányában személyes közelségbe hozza a kávéfarmerek világát.
A Nespresso meggyőződése, hogy a minőség nem a véletlen műve, hanem tudatos tettek eredménye. A legkiválóbb minőségű kávé utáni kutatás egy sor döntéshez vezetetett; ezek egyike volt a Nespresso AAA Sustainable Quality™ Program elindítása 2003-ban. Az AAA Programban közvetlenül együttműködnek a farmerekkel a fenntartható kávétermelési módszerek meghonosításában, egyszerre javítva a kávé minőségét, a farmerek termelékenységét és ültetvényük életképességét.
Hogyan csökkenthető a farmerek munkaideje? A választ a kolumbiai jardínban működő közösségi üzem adja meg
Miközben a Nespresso szakemberei együtt dolgoztak a kolumbiai termelőkkel, kiderült, hogy eddig minden farmon más és más módszerekkel dolgozták fel a termést, ezért nehezen volt garantálható a kávé egységesen jó minősége. A kiváló minőségű kávéellátás folyamatossága, a termelők bevételének emelése, illetve a környezet védelme érdekében a Nespresso AAA Sustainable Quality™ Programja egy kis kolumbiai falu, Jardín szövetkezetével együtt épített fel egy közösségi hántolóüzemet. Ide a farmerek elhozhatják begyűjtött kávécseresznyéjüket, hogy azokat a legegyenletesebb és legjobb minőséget biztosító módon dolgozzák fel. Ám a közösségi hántoló üzem nem csupán a kávé kiváló minőségét szolgálja – annál jóval több előnyt nyújt.
Mintegy 200 termelő viszi termését a hántolóba, ezzel akár napi négy óra munkát is megspórolhatnak, amit végre a családjukra, közösségükre és személyes kedvteléseikre fordíthatják. Mindemellett többet is keresnek, hiszen a hántolóban feldolgozott, egyenletesen jó minőségű kávéért magasabb felár jár. A hántoló a környezetet is szolgálja. A létesítmény a termelők által korábban felhasznált víz mintegy 60 százalékát megtakarítja, illetve a folyók tisztaságát is megóvja.
Három farmer, három történet
„Ha nem otthon tisztítom a kávét, hanem elviszem a hántolóba, akkor nem szennyezem a vizet. Én ezt hagyom a gyerekeimre.” – mondja Humberto Galeano, egy kávétermelő, akinek nagy hasznára válik a közösségi hántolóüzem, hiszen végre maga is osztozhat lánya rajongásában a pillangók iránt. A fiatal lány jelenleg biológiát tanul az egyetemen, Humberto pedig közös szenvedélyüknek szentelheti a központi feldolgozással megtakarított idő – és az így szerzett plusz jövedelem – egy részét.
A közösségi kávéüzem egy másik termelő, a kétgyermekes családapa, Esteban Suarez életét is megváltoztatta. Régebben, mikor beérett a termés, alig láthatta a családját, hiszen jardíni gazdaságában naponta 12 órán át szüretelte a kávét, aztán késő estig hántolta, a tisztításhoz pedig már napkelte előtt talpon kellett lennie. Mindez már a múlté. A 34 éves Esteban most már a hántolóba hordja a kávéját feldolgozni.
„Este hatkor megyek a hántolóba leadni a kávét, majd indulhatok haza”, mondta el Esteban. „Rengeteg időt spórolok ezzel, több időt tölthetek a feleségemmel és a gyerekekkel is, ami nagyon jó. Másnap reggel ráérek hatkor kelni, hogy újra szüreteljek. Ráadásul tudtam jelentkezni tűzoltónak is, hogy segítsek másokon. Ha látom, hogy valakinek szüksége van rám, azonnal segítek.”
A kampányban szereplő harmadik termelő, Luis Angel most végre hódolhat legkedvesebb időtöltésének, a horgászásnak, és megtaníthatja rá kisfiát, Mathiast is, akivel a hántoló használata óta sokkal többet lehet együtt. A közösségi hántolóüzem másik nagy előnye, hogy a vízkezelési módszereket is javította, tisztábbá varázsolva a környék folyóit: „A hántoló nagy hatással van a közösségre,” mondta. „Segítünk tisztán tartani a folyókat és az egész környezetet.”
A szívmelengető történetek mögött minden esetben felfedezhető a Nespresso elkötelezett törekvése a legjobb minőségű kávé iránt.
Alfonso Gonzalez, a Nespresso marketing-igazgatója azt mondja: “Ezek a történetek jól példázzák: miközben arra törekszünk, hogy fenntartható módon biztosítsuk a legkiválóbb minőségű kávék beszerzését, ez a folyamat egyúttal a kávét gondozó és termelő emberek életét is sokkal jobbá teszi. Azt szeretnénk, ha a kávéfogyasztók is megismernék őket, s ezáltal megértenék, milyen történetek fűződnek a kávéhoz, amit nap mint nap fogyasztanak. Meggyőződésünk, hogy az ehhez hasonló döntéseink tesznek minket azzá, akik vagyunk.”
Magyar és kanadai bölcsész kutatók és természettudósok a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.
A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit.
A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban.
Tanulmányukban famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban. Azzal érveltek, hogy a kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához.
A magyar-kanadai kutatócsoport környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta ezt a leegyszerűsítő, az egész eseményt egyetlen okra visszavezető magyarázatot – olvasható a magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Érvelésük szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és hadjárataik során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a Volga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől.
A szerzők részletesen bemutatták, hogy az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, és rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a környezeti hipotézis képviselői figyelmen kívül hagyták: a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra, valamint arra, hogy a magyarországi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek hazánkban.
A bemutatott történeti források (régészeti leletek, éremkincsek, korabeli írásos emlékek stb.) és ökológiai megfigyelések együttesen azt bizonyítják, hogy az országnak éppen azt a részét sújtották leginkább a tatár hadak pusztításai, ahol a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna a hódító seregeknek szembenézniük.
Mindezek alapján a tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több tényező együttes elemzésével magyarázhatjuk, és ebben a környezeti elemek mellett más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve az, hogy a könnyű lovas harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra.
Huszonnégy ország 120 kiállítójának munkáit vonultatja fel az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár, amely csütörtök este nyílt meg a Millenáris Parkban.
A vásár a kiállító művészek rangjának köszönhetően mára kulturális fókuszponttá vált Európában, így már nemcsak egy a nemzetközi megjelenési lehetőségek között, hanem a legfontosabb a kulturális szcéna meghatározó szereplőinek – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Izrael idei díszvendégségéről a miniszter megjegyezte: „Izrael a világ minden országa számára példa lehet a képzőművészetek területén is. Így biztos vagyok abban, hogy világhírű alkotóik Magyarországon is értő közönségre találnak majd”.
Varga Mihály hangsúlyozta, a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy Budapest minél fontosabb szerepet töltsön be Európa kulturális és művészeti életében.
Kiemelte: a kiállítás nem csak azért különleges, mert összehozza a művészeket és a művészet iránt érdeklődő közösséget, de a fiatal generáció képviselőinek is bemutatkozási lehetőséget ad. Ennek egyik részeként a rendezvényen adták át a Budapest a fiatal tehetségekért díjat, amelyet ebben az évben Kocsis Barbara, a Képzőművészeti Egyetem szobrász hallgatója és Szalay Krisztina, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfus hallgatója vehetett át.
Ledényi Attila, az Art Market alapítója igazgatója hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek fejlesztéseinek és munkájának köszönhetően idén rendkívüli kiállítói érdeklődést tapasztaltak, amely a minden korábbinál magasabb színvonalú nemzetközi figyelemből és vendégkörből is jól mérhető volt.
Elmondta, hogy a díszvendégként jelenlévő Izrael izgalmas és inspiráló művészetével és kultúrájával a közönség nem csak a vásár helyszínén, hanem Budapest számos kiállítóhelyén, koncerttermében, sőt közterein és éttermeiben is találkozhatnak majd.
A vasárnapig tartó vásáron a közönség négy kontinens több mint 500 művészének több ezer alkotását tekintheti meg.
Jövő évtől vezető nélküli autók is közlekedhetnek Kaliforniában – döntöttek szerdán az illetékes kaliforniai hatóságok.
Az új szabályozás nem köti „a gépjármű vezetőülésén jelenlévő személy kötelező fizikai jelenlétéhez” a forgalmi engedély kiadását, csupán annyit ír elő, hogy „felügyelni kell az önálló technológia működését”.
A kaliforniai gépjárműhivatal (DMV) közleményben szögezte le: az új szabályozás célja, hogy „ne akadályozza fölöslegesen a technológiai fejlődést”.
Az Egyesült Államokban egyre több autógyártó cég tesztel vezető nélkül működő autókat. Igaz, forgalomba állításuk óriási vitákat kavar: az ellenzők szerint ugyanis az emberi érzékenységet és reflexeket váratlan helyzetekben nem képes helyettesíteni az előre programozott számítógépes irányítás. Az autógyártó cégek körülbelül három éven belül ígérik a vezető nélküli autók kereskedelmi forgalmazását.
Kalifornia az Egyesült Államok első olyan állama, ahol engedélyezik az ilyen típusú gépjárműveket. A délnyugati államban már 42 vállalatnak van engedélye önvezető autók tesztelésére.
Hét évvel a magyar piacra lépést követően a Starbucks megérkezik Szegedre. A tervek szerint az első névre szóló kávét még idén elkészítik az egyetemvárosban. A munkatársak toborzása már elkezdődött.
A világ legismertebb kávézólánca 2010 óta van jelen a magyar piacon, ám ez idáig csak a fővárosba látogatók és az ott lakók élvezhették egyedi élményét. A márka közép-európai vezetése pezsgő egyetemi és kulturális élete miatt választotta az egyetemvárost első vidéki kávézójának helyszínéül.
Az otthon és a munkahely mellett a Starbucks Szegeden is egy úgynevezett „harmadik helyévé” szeretne válni a minőségi kávézás szerelmeseinek, állandó helyszínt teremtve a közös tanulásoknak, az üzleti és baráti találkozóknak. Ehhez a szegedi kávézó is a jól megszokott Starbucks-hangulatot idézi majd, így a kávézó belső terét elsősorban a melegebb árnyalatok és a kényelmes bútorok jellemzik majd, ezzel is hozzájárulva a vendégek nyugodt kikapcsolódásához akár több órán keresztül.
A kávézólánc már megkezdte a szegedi partnerek keresését, akik a kiválasztást követően a kávézólánc saját baristaképzésén vesznek részt, és szerepet vállalnak a nyitás előtti előkészületekben. A márka további vidéki terjeszkedéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre további információk.
