Site icon Napimagazin

[TESZT] Nike Free Run+ 3 – mezítláb, mégis cipőben

A Nike hosszú idő óta kiemelt hangsúlyt fektet a (nem csak) hobbiból sportolókra is, így például szabadidejüket előszeretettel futással töltő delikvensek is örülhetnek két-három havonta, amikor érkezik egynehány meglepetés a sportszergyártó háza tájáról. Ha futás, az ember óhatatlanul a Nike-ra asszociál, hiszen kijelenthetjük, hogy a cég a legmeglettebb a szakmában, ha más sportágakat és irányzatokat nem is nézünk mellé.

Úgy döntöttünk, összekötjük a kellemest a hasznossal: aktív, rendszeres futásba kezdtünk pár héttel ezelőtt, s közben véleményezzük-bemutatjuk folyamatosan a kapcsolódó irányvonalat – így hát máris papírra vethetők a tapasztalatok a Nike Free Run +3 lábbelije kapcsán.

Az elején eloszlatnánk némi tévhitet, vagy félreértést: a Free Run +3 nem összekeverendő a korábbi, szintén tökélyre csiszolt 3.0-ás verzióval, itt jelentős különbségek adódnak, többek közt a talp elasztikus kiképzése kapcsán. A 3.0 sarokrésze például kiemeltebb, az egység megbomlik a közép- illetve az orr rész felé haladva.

A +3-nál szinte az egész talp egybefüggő, cellákra osztott kiképzést kapott, ugyanúgy, mint az 5.0-ás modellsorozat esetében. Bár sok a hasonlóság , mégsem ér nyomdokaiba a +3-nak, mivel elnagyoltabb talp-felosztással bír, ergonómia szempontjából ugyan kimagasló, de mégsem érezhettük igazinak.

A Nike Free Run +3-nál viszont szó szerint értendő: akár a fellegeken járnánk, azaz futnánk – nem túloz a PR, nincsenek magasra járatott, mindenféle realitást nélkülöző marketing sallangok. Mint tudjuk, a Free Run sorozat folyamatos naturalizmus irányába kacsintgató mivolta egyértelmű, a +3 esetében viszont konkrétan be lett jelentve, hogy e cipőben bizony olyan a futás, vagy akár a séta élménye, mintha mezítláb tennénk. Viszont ne használjuk a cipőt mezítláb, csak és kizárólag futásra alkalmas futózoknival induljunk útnak; s persze az sem hátrány, ha a házon belüli kínálatból válogatunk. Már sétánál is szembetűnő, hogy a cipő oly’ észrevétlenül simul a lábfejünkre, mintha ott sem lenne, az elasztikus felső- és talp pedig szinte 100 százalékban felveszi a lábfej formáját. A „sima” +, illetve +2 modellekhez képest jelentős előrelépés az orr-rész hálós, légáteresztő borítása, ennek köszönhetően a láb már kisebb sebességű futásnál is levegőzik.

Nincs izzadás, a cipőt egyaránt próbáltuk vékonyabb, illetve vastagabb (utóbbi nem igazán célirányos) futózoknival, hosszabb távon is szinte teljesen száraz marad a lábfej. Persze nyilván melegebb időjárás esetén minimális szinten ez változik majd, de véleményünk szerint elhanyagolható lesz. Futás közben, fokozatos terheléssel sem fárad a lábfej, illetve a lábszár, 3-4 kilométer megtétele után is szinte olyan érzést kapunk, mintha csak pár métert futottunk volna. Nyilvánvalóan ez egyénenként változik, s nagyban függ az edzettségünktől is, mindenesetre saját példámból kiindulva meg is lepődtem azon, hogy nem jelentkezik különösebb fáradtságérzet. Ugyanis bár korábban futottam aktívan és rendszeresen, de bizony mielőtt újból nekiveselkedtem a folyamatnak, jó pár év kihagyással kellett szembenéznem.

Kiképzés szempontjából a design minimalistának mondható, a tesztben bemutatott modell révén három fő színről beszélünk (szürke, sárga, piros). Domináns árnyalatként a világosszürke van jelen, a bőr-hatású leheletvékony műanyag borítás jellemzi az egész cipő kartakterisztikáját, mely harmóniáját az orr és a nyelv hálósított anyaga töri csak meg. A klasszikus Nike-embléma jelen esetben a cipő oldalára került, alatta nejlon hálószövetet találunk, ez szintén áldásos hatással van a szellőzésre. A fűző és a kéreg belső borítása piros színt kaptak, míg a talpbetét és a fűzőház sárga színben pompázik (utóbbinak csak a szegélye). A talp anyaga szilikon jellegű, rendkívül hajlékony és alakkövető, a cipőt akár két ujjal is könnyedén össze tudjuk hajtogatni tenyérnyi nagyságúra. Ehhez persze nagyban hozzájárul az egész cipő rugalmassága, ami a talptól a lábujjakig és a sarokig egyaránt szinte zokniként viselkedik és teljes mivoltában rásimul a lábfejre. A cipő súlya elhanyagolható, az anyagkidolgozás minőségi; a lábbeli természetesen fel van készítve a Nike SportBand, illetve Nike FuelBand használatra-összekapcsolásra is, szokás szerint a bal láb cipőjének talpbetéte alatt került kialakításra a szenzor elhelyezésére szolgáló aljzat.

Kétség kívül a Nike igen magasra helyezte a lécet a Free Run +3 piacra dobásával, és az is egészen biztos, hogy keresve sem találhat az ember jelenlegi futómegoldásnál jobbat jelenleg. Ajánljuk mindenkinek, aki most kezd ismerkedni a futással, vagy már megrögzött szerelmese a sportágnak, amatőrök és profik egyaránt megtalálják a Nike Free Run +3 kapcsán számításaikat.

Bővebb információ a Nike honlapján, IDE kattintva.

Még több fotó a Napimagazin Facebook oldalán, ITT.

A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük.
Együttműködő partnereink: Acer Hungary, Samsung, Kingston Technology, Canon, Camera Kft.
Utómunka hardver: Acer Aspire 5755G notebook, Samsung 830 Series SSD
Utómunka technika: Samsung UE40C6510 full HD LED televízió
Exit mobile version