Óriási meglepetés: az Egyesült Államokban a republikánus Donald Trump-ot választották meg az USA 45. elnökének. A republikánusok megszerezték a szenátusi és a képviselőházi többséget is. Szubjektív beszámoló, s gondolatok a választások kapcsán.
A november 8-i nap, a választások jelentőségét az Egyesült Államokban érezhetően nagyon komolyan vették. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy szinte egész nap sorok álltak a választási urnák előtt. Volt ahol több órás sorbaállással kellett szembenéznie annak, aki szeretett volna élni választási jogával. S, miután az amerikaiak szeretnek sorban állni, fegyelmezetten meg is tették. Amikor ezt a beszámolót írom, még nem állnak rendelkezésre a pontos számok a szavazók számáról, de az világosan látszik, hogy rekordszámú szavazó élt szavazati jogával. Ez a nagy számú szavazó arra enged következtetni, hogy olyanok is elmentek szavazni, akiket – a magyar sajtóban mindenképpen – bizonytalanoknak szoktak nevezni.
A közhangulat
A választás estéjén, az eredményvárás alatt egy olyan társaságban figyeltem az eredményeket, ahol egy kicsit több volt a Clinton szimpatizáns, mint Trump-é.
Azt gondolom, hogy az egyik Trump szavazó kommentje, amely egyedi vélemény, de mégis jellemző az amerikai közhangulatra mutatja a legjobban meg a hangulatot. Azt mondta ez a szavazó nekem, hogy “befogtam az orrom, amikor leadtam a szavazatomat Trumpra. Nekem Trump ugyan büdös, de Clintont viszont utálom. Republikánus érzelmű vagyok, nekem Clinton és a demokraták szocialista elképzelései idegenek. Például az egészségügyi elképzelések ügyében azt kérdezem, hogy miért én fizessem meg azoknak az ellátását, akik illegálisan jönnek be az országba?”
A választások eredménye: kevesebb szavazattal nyert Trump
Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy nem biztos, hogy a több szavazatot kapott jelölt nyeri meg a választást. Donald Trump ezt a tényt korábban kritizálta, s most bekövetkezett az az eset, hogy pont Ő az, aki kevesebb szavazat számmal szerezte meg az elnöki széket.
Az amerikai választási rendszerben az államok népességük alapján eltérő mennyiségű elektorral rendelkeznek. A “győztes mindent visz elv” alapján az adott államban győztes jelölt viszi az összes elektori voksot, így akár több szavazatot is kaphat egy jelölt összességében, mégis veszít. Ez történt tegnap az USA-ban.
Az egyes államok törvényei szabályozzák, hogy az elektoroknak hogyan kell szavazni. Sokan állítják, hogy szavazásuk csupán formalitás. Amennyiben szavazat egyenlőség állna elő, akkor “második fordulóra” kerülne sor, s ekkor az elektor dönthet saját lelkiismerete szerint. Az én ismereteim szerint azonban ilyen még nem fordult elő az USA történelmében.
A nem végleges számadatok szerint (amikor ezt a beszámolót írom, akkor még nem számolták meg az összes szavazatot, még nincsen meg a 100 %-os feldolgozottság) Hillary Clinton több szavazatot kapott, mint a győztes Donald Trump.
A november 9-én délelőtt – New York-i idő – 11:00 órakor közzétett adatok szerint 59,390,851 szavazatot kapott Hillary Clinton és 59,215,097 szavazatot Donald Trump. Minimális a különbség a két jelölt között, azonban az amerikai választási rendszer sajátossága miatt az egyes államokban nyertes jelölt az államok összes elektori szavazatát megkapja. Ennek az eredmény, hogy Donald Trump rendelkezik a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazattal. Ez pedig azt jelentette, hogy hiába szavaztak többen Hillary Clintonra, mégis Donald Trump az elnök.
A számadatok elemzése – a politológusok feladata – még várat magára, az azonban tény, hogy az amerikai közvélemény megosztottságára az jellemző, hogy arányaiban szinte azonos szavazatot kapott a két jelölt. A szavazatok számlálásának jelen állásában, a 175.484 szavazat Hillary Clinton javára nem nevezhető jelentős különbségnek egy olyan országban, amelynek lakossága az ENSZ hivatalos statisztikája szerint jelenleg 324 961 221.
Az amerikai választási térkép figyelmes vizsgálatakor azt tapasztalhatjuk, hogy a keleti és a nyugati part hagyományosan általánosan demokrata többségű, míg az ország középső része republikánus.
A tegnapi választás ezt a hagyományt írta felül, ugyanis olyan hagyományosan demokrata szimpatizáns államok is a republikánus jelöltre szavaztak. Ilyen állam például Florida. Az USA 44. elnöke, Obama, az előző választásokon Floridát megnyerte, az előrejelzések ezt az államot Clintonnak adták, s végül itt Trump diadalmaskodott. Különben Florida “problémás” állam, hiszen egy korábbi választáskor Al Gore, az akkori jelölt végül is annak ellenére, hogy mintegy 500 000-rel több szavazatot kapott, mint ellenfele, George W. Bush, elveszítette a választásokat, mert az elektori szavazatok aránya 271:269 lett Bush javára a floridai szavazatok újraszámlálása után.
A tegnapi választás alkalmával ötödször fordul elő az amerikai történelemben, hogy nem az a jelölt lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapta. 2000-ben a szintén republikánus George W. Bush lett így elnök.
Az előrejelzések és a valóság
A szavazás előtti este az előrejelzések azt mutatták, hogy Clinton vezet 268:204 arányban. Ezt akkor azzal (is) magyarázták, hogy Trump nőellenes és rasszista kijelentéseit az amerikai közvélemény komolyan vette. S még egy érv elhangzott: sikerült a közvélemény számára megmagyarázni, hogy Trump állítása, miszerint Clinton egy bűnöző, ez nem ment át. Korábban azt írtam, hogy szerintem még az amerikai médiának is kevés volt a két napos “reakcióidő” az FBI bejelentésének – miszerint Clinton nem követett el bűncselekményt, ezzel csak Trump vádolta meg – kommentálásához. Ráadásul több tv-csatorna – főként a Trump mellett álló FOX 5 – úgy kommentálta az FBI bejelentést, hogy az Trumpnak kedvezzen.
Az előrejelzők nagyot tévedtek. A populista nézeteket hangoztató, Trump “Amerika legyen újból erős!” “Ismét naggyá tesszük Amerikát” egyszerű szlogenjei megtették hatásukat.
A választási eredmény bejelentése után
Ahogyan az Amerikában többnyire szokásos, a vesztes gratulál a győztesnek. A CNN jelentéséből tudom, mivel nem volt lehetőségem a helyszínen lenni, hogy ez történt tegnap este is. Az eredmények láttán Hillary Clinton telefonon gratulált ellenfelének.
A választási eredmények ismeretében Hillary Clinton saját stábja előtt kijelentette: “Sajnálom, hogy nem nyertük meg a választás, a közös terveink és értékeink miatt. De büszkeséget és hálát érzek. Ti képviselitek a legjobbakat Amerikában. Fájdalmas, és az is marad sokáig. De a kampányunk soha nem egy emberről vagy egy választásról szólt, hanem az ország szeretetéről.”
Hozzátett egy rendkívül fontos gondolatot: “El kell fogadnunk az eredményt és előre kell tekintenünk. Donald Trump lesz az elnökünk. Megadjuk neki a lehetőséget az irányításra.”
Obama elnök egy üzenettel fordult Amerika lakosságához a választási eredmények ismeretében. Üzenetében kijelentette: “A Nap holnap is felkel, és Amerika továbbra is a Föld legnagyszerűbb országa marad.”
Üzenetében kifejtette, hogy a választásoktól a demokrácia csak erősebb, bárki is a választás győztese. Hozzátette: a győztes és a vesztes szavazói is dolgozzanak azon, hogy még jobbak legyenek. És Amerika ettől lett ilyen sikeres. az emberek honfitársakként, amerikaiaként tekintsenek egymásra, ne pedig mint demokratákra és republikánussokra.
Donald Trump a bejelentés után “győzelmi beszédében” kijelentette: “Minden amerikai elnöke leszek, és ez fontos nekem” Trump hozzátette, hogy voltak, akik nem támogatták, de ezután velük is együtt kíván dolgozni. Kijelentette, hogy újra akarja építeni Amerikát. A beszédének egyik hangsúlyos kijelentése az volt, hogy a nemzeti megújulás lesz a célja és az ország tehetségének kiaknázása. Nagyszerű gazdasági terve van, növekedő pályára állítaná a gazdaságot. – közölte Donald Trump.
Beszédét így zárta: “Olyan jó elnök akarok lenni, amennyire csak lehetek. Imádom ezt azt országot.”
Mi várható?
Mindenkiben, aki elgondolkodik Trump győzelmének lehetséges hatásain, felmerül a kérdés, hogy mi várható ezután, mit jelent ez a világnak?
Néhány lehetséges gondolat a jövőről:
Sajnos a választási kampány során mindkét jelölt, főként azonban Trump nem ismertette a jövőre vonatkozó konkrét elképzeléseit, ezért csak jósolni lehet, hogy mi is várható. Például igazán nem lehet arról semmit tudni, hogy milyen lesz a várható külpolitikája. Sok függ majd attól, hogy kit választ Külügyminiszternek. Ezt ma még nem tudni.
Kérdés, hogy milyen lesz a viszonya Oroszországhoz, Putyinhoz, illetve az Európiai Unióhoz? Az biztos, hogy ez utóbbival a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) szerződésről tárgyalt Amerika, de, hogy erről mi Trump konkrét véleménye, az még nem közismert. Ez a szerződés a szabad kereskedelem szabályait foglalja össze. A szerződés szabályozza az exportot, az importot és a befektetéseket. Trump beígérte, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat szeretné újratárgyalni és ami nagyon fontos: védővámokat vezetne be.
Egy biztos, Trump sikeres üzletember, de felmerül a kérdés, lehet-e egy országot úgy vezetni, mint egy vállalatot?
A pénzvilág
Trump konkrét elképzelései szerint forszírozni kell a virtuális pénz használatát, amely mögött nem az arany a fedezet, hanem a bizalom.
Ami már a választások másnapján látható, hogy mivel kevesen számítottak Donald Trump győzelmével, ezért a pénzpiacon az első reakció, hogy dollár esni kezdett az euróval szemben. Elemzők szerint azonban ez a gyengülés nem lesz hosszú időtartamú.
Az ipar erősítése
Legyen Amerikai újból erős! – Trump szerint ez gazdaságilag azt jelenti, hogy vissza szeretné hozni Amerikába azt az ipar, amit az elődei alatt “kiszerveztek” Amerikából. Szeretné, ha nem Kínában, Indiában, stb. termelnék meg az “amerikai” árukat.
Jelenleg az amerikai termelés jelentős része a távol-keleti országokban zajlik., hiszen ott sokkal olcsóbb a munkaerő, tehát a terméket gazdaságosabban tudják előállítani. Ez számos amerikainak jól hangzik, hiszen ez munkahelyek sokaságát jelentheti, de közgazdászok szerint ez, az áruk árát jelentősen megemeli majd. Ily módon a termékek előállításának magasabb költségei miatt, a fogyasztói árak emelkedésével fog járni.
Protekcionizmus
Közgazdászok arról is beszélnek, hogy az amerikai protekcionizmus erősödni fog. Ez azt jelenti, hogy csökkenhet majd az importált termékek aránya. Sőt, volt olyan közgazdász, aki egyenesen azt vizionálta, hogy az életszínvonal csökkenéséhez vezethet majd, hiszen nem lehet lesz kapni bizonyos – főként – élelmiszer ipari, vagy mezőgazdasági termékeket például gyümölcsöket, mint ahogyan az most tapasztalható.
Adózás
Trump szeretne egy 35%-os adót bevezetni az áruforgalomra, amikor azok átlépik a határt, ezzel a belső munkaerőpiacot szeretné erősíteni, megnehezítve a termelés külföldre helyezését.
Trump az egyik beszédében olyan adócsökkentést ígért, amelyet „Reagan óta nem látott az ország”. Ezzel együtt, szeretne egy olyan háromkulcsos adórendszert, ahol 75 000 dollárig 12%-os, 75 000 dollár és 225 000 dollár között 25%-os, 225 000 dollár fölött 33%-os lenne a jövedelemadó mértéke. (A jelenleg adózásban a legfelső kulcs 39,9%)
Bevándorlás kérdése
Trump többször kifejtette, hogy “amikor ránk zúdulnak a mexikóiak, nem a legjobbak jönnek. A drogcsempészek, a bűnözők, az erőszaktevők érkeznek. Dél- és Latin-Amerikából jönnek, és valószínűleg a Közel-Keletről. Ezért kell falat építeni a mexikói határra, és annak árát Mexikónak kell kifizetnie ”
Trump szerint szigorítani kell a bevándorlás szabályozását.
Ígéretek, s ha beváltják?
A világon mindenütt szokásos, hogy a választási kampányban a jelöltek ígérnek sok-sok mindent, aztán azokból mit váltanak be, az számtalan esetben nem azonos a kampány igéretekkel.
A kérdés most is az, hogy a Kongresszus, a Ház és a Szenátus többségét is magának tudó Donald Trump mit valósít meg ígéreteiből. Sok múlik azon, hogy kiket választ tanácsadóinak, milyen adminisztrációt, apparátust állít fel?
Ez azonban a közeljövő zenéje. Mindenesetre, most januárig várni kell a legfontosabb válaszokra. S utána majd meglátjuk…
Az illusztráció Donald Trump honlapjáról származik.
