Egy több mint 157 ezer macskaürülék-mintát elemző észak-amerikai kutatásban a minták 6,3 százalékából mutatták ki a Giardia nevű bélparazitát, mely a hódláz okozója. A pozitív minták egy részében emberi fertőzésre is képes változatok voltak jelen. Az eredmény ráirányítja a figyelmet az alomtálca tisztítására és a kézmosásra, ugyanakkor a kórokozó kimutatása önmagában nem bizonyítja, hogy a macskák rendszeresen megfertőznék gazdáikat.
Több mint 157 ezer mintát vizsgáltak meg
A kutatásban az Egyesült Államokból és Kanadából származó, 2022 márciusa és 2023 augusztusa között laboratóriumba küldött macskaszéklet-minták eredményeit elemezték. Az összesen 157 616 mintából 9962 bizonyult Giardia-pozitívnak. Ezek közül 1840-ben, vagyis a pozitív minták 18,5 százalékában az A vagy B genetikai csoportba tartozó, emberi megbetegedést is okozni képes változatokat azonosították.
A számok értelmezésénél lényeges, hogy a 18,5 százalék a pozitív mintákra vonatkozik. A teljes vizsgált mintaállományban az A/B változatok aránya megközelítőleg 1,2 százalék volt. Mivel laboratóriumi vizsgálatra beküldött mintákról van szó, az eredményből nem lehet automatikusan következtetni valamennyi házimacska, különösen a magyarországi állomány fertőzöttségére.
Mi az a hódláz, és hogyan terjed?
A hódlázként is emlegetett giardiasist a Giardia duodenalis nevű mikroszkopikus parazita okozza. A kórokozó emberek és állatok bélrendszerében élhet, majd az ürülékkel kerül a környezetbe. Fertőzés akkor alakulhat ki, ha valaki lenyeli a parazita fertőző alakjait, például szennyezett vízzel, élelmiszerrel vagy a szájához érintett, szennyezett kézről.
A háztartásban ezért az ürülékkel szennyeződő tárgyak és felületek jelentenek figyelmet igénylő pontot. Az alomtálca takarítása után elmaradó kézmosás lehetőséget teremthet arra, hogy a kórokozó más felületekre kerüljön. A Giardia emberről emberre is terjedhet, és szennyezett természetes vizek lenyelésével szintén bejuthat a szervezetbe. A fertőzés forrását tehát pusztán a macskatartás alapján nem lehet meghatározni.
Mekkora veszélyt jelent a macska a gazdájára?
A Giardia különböző genetikai csoportjai eltérő gazdafajokhoz alkalmazkodtak. A macskákban gyakori F csoport elsősorban a macskafélékhez kötődik, míg az emberi fertőzésekben jellemzően más változatok szerepelnek. Az állatorvosi útmutatók alapján a macskáról emberre történő átadás ritkának tűnik, bár egyes változatok jelenléte miatt a lehetőséggel számolni kell.
Az emberi fertőzésre képes változat kimutatása nem árulja el, hogy történt-e átadás az állat és gazdája között, illetve milyen irányban kerülhetett a kórokozó egyik gazdából a másikba. A közegészségügyi tájékoztatás szerint kutyától vagy macskától összességében nem valószínű a Giardia-fertőzés elkapása. A rendszeres higiénia ennek az alacsony kockázatnak a további csökkentésében segít.
Elhúzódó hasmenést és hasi panaszokat okozhat
Embereknél a Giardia-fertőzés leggyakoribb tünete a hasmenés, amelyet puffadás, hasi görcs, hányinger és fáradtság kísérhet. Jellegzetes lehet a kellemetlen szagú, zsíros széklet is. A folyadékvesztés kiszáradáshoz vezethet, ezért a panaszok súlyosságára és a megfelelő folyadékpótlásra egyaránt figyelni kell.
A tünetek rendszerint a fertőződést követő egy-két hétben kezdődnek, és gyakran két-hat hétig tartanak. Előfordulhat tünetmentes fertőzés, másoknál viszont elhúzódó vagy visszatérő panaszok jelentkeznek. Ritkábban tartós felszívódási zavar, fogyás és irritábilisbél-szindrómához hasonló tünetegyüttes is kialakulhat. Giardia-fertőzés gyanújával indokolt orvoshoz fordulni.
A macska tünetmentesen is hordozhatja a parazitát
A fertőzött macskánál hasmenés, emésztőrendszeri panaszok jelentkezhetnek, de a tünetek hiánya nem zárja ki a kórokozó jelenlétét. A fiatal állatok könnyebben megbetegedhetnek. Ha a hasmenés nem múlik, állatorvosi vizsgálatra van szükség, hiszen hasonló tüneteket többféle betegség is okozhat.
A Giardia kimutatásához az állatorvos bélsárvizsgálatot kérhet. Esetenként több minta elemzésére is szükség lehet, mert a parazita ürítése nem feltétlenül folyamatos. A kezelést és az esetleges kontrollvizsgálatot az állatorvos határozza meg.
Az alomtálca tisztítása és a kézmosás a legfontosabb
Az alomtálca takarítása, az ürülék eltávolítása és az állat környezetével való foglalkozás után alapos, szappanos kézmosás javasolt. Az ételkészítés és étkezés előtti kézmosás ugyancsak fontos, mert megszakíthatja a szennyezett felületekről a szájhoz vezető fertőzési útvonalat.
Igazolt fertőzésnél az alomtálca, az etető- és itatótálak, a fekhely és más érintett tárgyak rendszeres tisztítására is szükség van, az állatorvosi útmutatást követve. Több macska együtt tartásakor a többi állatról is tájékoztatni kell az állatorvost, még akkor is, ha nem mutatnak tüneteket. A kezelés mellett a környezet tisztán tartása az újrafertőződés esélyét is csökkentheti.
