Új magassági adatot kapott a Mont Blanc: a 2026 szeptemberében elvégzett felmérés szerint az Alpok és Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsa 4807,47 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A 2026. október 14-én ismertetett eredmény közel két méterrel meghaladja a 2023-ban mért értéket. A változó számok mögött elsősorban a csúcsot borító hó és jég átrendeződése áll, ezért egyetlen magassági adatból nem lehet következtetni az alpesi gleccserek állapotára.
Miért változik a Mont Blanc magassága?
Egy hegy magasságáról általában állandó földrajzi adatként gondolkodunk, a Mont Blanc esetében azonban a legfelső pontot vastag hó- és jégborítás alkotja. Ennek felszíne az időjárás hatására folyamatosan formálódik. A havazás gyarapíthatja a csúcsot, a szél elszállíthatja vagy másutt halmozhatja fel a havat, a hőmérséklet pedig szintén befolyásolja a felső rétegek állapotát. A mért magasság így attól is függ, hogy a felmérés idején milyen alakú a hegy fehér koronája.
A mostani, 4807,47 méteres eredmény 1,88 méterrel magasabb a 2023-as adatnál. Ez jól szemlélteti, hogy a csúcs felszíne néhány év alatt felfelé is elmozdulhat, miközben a tágabb alpesi térség gleccserei tovább veszítenek jégkészletükből. A csúcsmagasság és a gleccserek teljes jégtérfogata különböző jellemzők: az egyik változásából önmagában nem következik a másik alakulása.
Műholdas eszközökkel és drónokkal vizsgálták a csúcsot
A francia földmérők 2001 óta rendszeresen követik a Mont Blanc magasságának változásait. A 2026-os mérési expedíciót szeptember 15. és 17. között tartották, földmérők, hegyivezetők és műszaki szakemberek részvételével. A magashegyi környezetben végzett munkához a felszerelést is fel kellett juttatni a csúcsra, így az adatgyűjtés komoly fizikai és szervezési feladatot jelentett.
A felméréshez precíziós műholdas helymeghatározást és drónokat is használtak. Ezek segítségével a szakemberek a hó- és jégsapka alakját is dokumentálhatták. A felszín részletes vizsgálata azért lényeges, mert a legmagasabb pont helyzete és környezete az egymást követő mérések között átalakulhat.
A csúcsmagasság önmagában nem klímamérő
A Mont Blanc magasságváltozását könnyű közvetlenül a globális felmelegedéssel összekapcsolni, a kutatási eredmények értelmezése azonban több körültekintést igényel. Egy alacsonyabb csúcs nem mutatja meg, mennyi jég tűnt el a teljes hegyről, ahogyan egy magasabbra növő hókorona sem bizonyítja a gleccserek regenerálódását. Az adott időpontban rögzített magasság pillanatfelvétel egy változó felszínről.
A klíma és a gleccserek kapcsolatának megértéséhez ezért hosszabb mérési sorokra, valamint a jég vastagságának és térfogatának vizsgálatára van szükség. A svájci megfigyelések éppen ezek alapján mutatnak súlyos veszteséget, még akkor is, ha egy közeli hegycsúcs hóborítása időközben vastagabbá válik.
Az alpesi gleccserek közben jelentős veszteséget szenvednek
A svájci gleccsermegfigyelések szerint 2026-ban az ország gleccsereinek jégtérfogata több mint öt százalékkal csökkent, az elmúlt öt év összesített vesztesége pedig megközelítette a húsz százalékot. Egyes gleccserek átlagosan 2,5–4 méterrel vékonyodtak, a gleccsernyelvek bizonyos részein pedig a nyári vastagságcsökkenés elérte a tíz métert.
A kedvezőtlen folyamatot a kevés téli hó és a májustól szeptemberig jelentkező hőhullámok együttesen erősítették. A hóborítás védelmet nyújt az alatta fekvő jégnek, ezért korai eltűnése hosszabb olvadási időszakot eredményezhet. A svájci adatok szerint 2026 májusa és szeptembere között 76 napon húzódott 4000 méter fölött a fagyhatár, ami az átlag több mint kétszerese.
A Mont Blanc új adata egy folyamatosan változó hegyet mutat
A 4807,47 méteres magasság pontosan rögzíti a Mont Blanc csúcsának állapotát a szeptemberi mérés idején. A következő felmérés ettől eltérő eredményt adhat, hiszen a hó és a jég felszínét tovább alakítja az időjárás. A rendszeres expedíciók értékét éppen az adja, hogy az egymás mellé helyezett mérésekből egyre részletesebben megismerhető a csúcsi jégsapka viselkedése.
