Tavaly év végi bevezetése óta a lakosság csaknem 94%-a értesült a Családok Otthonteremtési Kedvezményéről. A magyar háztartások 40%-a, vagyis 1,6 millió család jogosult a CSOK-ra, közülük mintegy 17%-uk tervezi, hogy élni fog a lehetőséggel. Bár a lakáscélú támogatás népszerű a családok körében, egyelőre a használt lakások vétele iránt érdeklődők vannak túlsúlyban, új lakás építését pedig csak mintegy 25 ezer CSOK-jogosult tervezi – derül ki egy friss publikációból.
Szakemberek szerint a kormány által 2015-ben bevezetett intézkedés jelentősen javíthat a családok lakhatási körülményein. De a CSOK-lakásokat fel is kell építeni, és az egyes családoknak még mindig nagy fejtörést okoz, hogy pontosan hol, mekkora alapterületű, milyen elosztású, és az állagmegóvás szempontjából milyen minőségű ingatlanra futhatja a legmagasabb, 10+10 millió forintos támogatásból.
Annak érdekében, hogy a ma hatályos energetikai-, építésügyi jogszabályoknak és az elvárt 50-100 éves állagmegóvási időtartamnak megfeleljenek a felépült lakások, érdemes átgondolni a lehetőségeket az építkezés előtt. A beruházás során kulcsfontosságú, hogy olyan alapanyagokkal dolgozzanak az építkező családok, amelyek akár hőtechnikai szempontból is megfelelnek majd a 2018 utáni előírásoknak. Egy háromgyermekes család esetében a 10+10 millió forintos otthonteremtési csomagból egy „A” kategóriás, közép árfekvésű alap-és burkolóanyagokból felhúzott, szabványos méretű nyilászárókkal felépített ház képzelhető el. A fenti keretbe természetesen beleférhet még egy turbó kazános gázfűtés, és futhatja egy használható méretű teraszra is. De az olyan innovatív megoldások, mint a napelem, a földhő hasznosítása, árnyékolás technika, vagy éppen egy garázs kialakítása már biztosan nem.” – hangsúlyozza Juhász Attila, az újHÁZ Centrum igazgatótanácsának elnöke. A szakértő arra is rámutat, hogy az épületszerkezetek esetében az egyszerű formák és a „szabványos méretek” alkalmazásával, racionális elrendezéssel – kevesebb közlekedő, több természetes szellőzés – sokat lehet spórolni. A „látszó” felületek esetében pedig már pénztárca kímélő megoldásokat is lehet találni, ha jó szakember segít ebben.
A vidéken építkezőknek lehet könnyebb
Tavaly év végi bevezetése óta a lakosság csaknem 94%-a értesült a Családok Otthonteremtési Kedvezményéről. Bár a program népszerű a családok körében, még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. Fejtörést okoz, hogy pontosan hol, mekkora alapterületű, és milyen elosztású lakásra futja a támogatásból, továbbá, hogy mindehhez mekkora önerő biztosítása szükséges. Juhász Attila úgy véli, a jelenlegi gazdasági helyzetben, a vidéken építkezők vannak kedvezőbb helyzetben. Egy, a 2012-es és 2013-as eladásokat vizsgáló tanulmány szerint, megyei szinten 8,5-szeres különbség tapasztalható az eladott telkek átlagárai között. Vidéken átlagosan 3 600 forintot kell szánni egy négyzetméter telek megvásárlására, míg ez Budapesten közel 28 ezer forintos négyzetméter árat is jelenthet. A vidéki és fővárosi telekárak közti különbséget figyelembe véve, leginkább a vidéki környezetben képzelhető el, hogy a CSOK kapcsán igényelhető, legmagasabb támogatási összegből megépüljön a minimálisan elvárt 90 m2-es alapterületű ház.
A szakember szerint ebbe a keretbe egy két-három kisebb, 10-12m2-es szobával, egy 30-35m2-re tervezett nappalival és konyhával, egy 6-7 m2-es nagyságú fürdőszobával, mellékhelyiséggel és egy kisebb, 1,5-2 m2-es kamrával tervezett újépítésű ház férhet bele egy 6-7m2-es közlekedővel együtt.
Már idén javulhat a lakásállomány minősége
A lakásállomány minősége elsősorban a népesség lakhatási feltételeit, így az életminőségének egy jelentős szeletét határozza meg, a lakásállomány minőségi javítása tehát szociális szempontból is fontos. „Újépítésű ház esetében a 27%-ról 5%-ra csökkentett áfa ott segíthet először, amikor egy műszaki ütemhez kötött részelszámoláskor a támogatást folyósító bankon keresztül vissza lehet igényelni az építési számlák áfa összegét. Vásárlás esetén pedig a vételárban jelenhet meg, tehát kevesebb önerő, vagy hitel szükséges.” – erre már Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum cégvezetője hívja fel a figyelmet. A cégvezető azt is hangsúlyozza, hogy az otthonteremtést célzó intézkedések hosszú távon jelentősen javíthatnak a családok lakhatási körülményein, és alapjaiban élénkíthetik a már javulóban lévő lakásépítési piacot. A pozitív kormányzati intézkedések, illetve a pályázati lehetőségek közül, az eddig is jól bevált Otthon Melege Program, bizakodásra adnak okot. Dr. Rázsóné Szórády Csilla arra is rámutatott, hogy 2016. július 1-jétől a családi házak felújításával folytatódik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezése. Az intézkedés 5 milliárd forintos keretösszeggel induló, vissza nem térítendő támogatást biztosít a családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására. A szakemberek úgy vélik, ha hosszútávon biztosítottá válnak az otthonteremtési kedvezmények, az elhalasztott beruházások realizálódására is számítani lehet, így a már kiadott engedélyek száma alapján az idei évben elérhetjük közel tízezer új lakás felépülését.
Fotó: pmap.co
