Főoldal Életmód Már most kezdjetek felkészülni! Az idei ovis beszoktatás új kihívások elé állít...

Már most kezdjetek felkészülni! Az idei ovis beszoktatás új kihívások elé állít mindenkit

Az óvodai beszoktatás minden család életében izgalmas, kihívásokkal teli időszak. Idén azonban mind a szülőknek, mind pedig az óvodapedagógusoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amikre a történelem során még nem volt példa. Számos olyan gyermek kerül ugyanis az intézményekbe, akik az elmúlt másfél évben nem éltek közösségi életet, sőt, még kortársaikkal sem volt alkalmuk a pandémia miatt találkozni. B. Szirtes Dóra, Ösztönanyu, Montessori pedagógus szerint éppen ezért már most érdemes hangolódni az első óvodai napokra.

„Az elmúlt másfél év koronavírussal terhelt időszakának komoly következményei vannak, hiszen olyan klasszikus beszoktatásról, mint az elmúlt években volt, idén nem beszélhetünk. Sok a bizonytalanság a szülők és az óvodapedagógusok részéről is, a gyermeket pedig nehezebb felkészíteni egy olyan dologra, amit mi magunk sem ismerünk” – mondja Ösztönanyu, aki szerint azonban a legfontosabb az, hogy a szülők feltegyék maguknak a kérdést: készen állnak arra, hogy elengedjék a gyermekünket? Elsőként tehát magunkat készítjük fel a változásra, utána pedig megkezdhető a hangolódás a gyermekkel is.

„Érdemes felmérni azt, hogy mik az adott intézményeknek a szokásai és ezekre hangolni a kicsiket. Minél több dolog lesz számára ismerős már az első napon, annál könnyebben szokik be” – magyarázza a szakértő hozzátéve, amennyiben azonban ezek az alapok nincsnek meg, csökkenni fog az biztonságérzetük. Úgy véli, elengedhetetlen az, hogy az óvodába kerülés előtt egy hónappal már elkezdjük kialakítani azt a napirendet, amit a későbbiekben folytatni fogunk kezdve a korai keléstől egészen az ebéd utáni alváson át az esti rituáléig.

HIRDETÉS

Az elmúlt másfél év pandémiás időszakát azonban nem lehet kitörölni sem a gyermekekből, sem az intézményből, ráadásul a járványügyi szabályok új rutinok, illetve protokollok kialakítását követelték meg az óvodáktól. Azt mondja, most olyan gyermekeket kell beszoktatni, akiknél másfél év kimaradt a szocializációból.

„Képzeljük el, hogy van egy kisgyermek, aki az elmúlt másfél évben gyakorlatilag el volt zárva a külvilágtól, felnőttek, többnyire családtagjai, édesanyja társaságában volt folyamatosan. Számára az óvodai környezet hatalmas változást jelent különösen akkor, ha az intézmények protokollja szerint csak a zsilipkapuig kísérheti a szülő a gyermeket és még az öltözőbe sem mehet be” – mutat rá B. Szirtes Dóra, aki bízik abban, hogy a zsiliprendszer szeptemberben megszűnik a beszokó kicsik számára és lesz legalább három napjuk a szülőknek arra, hogy segíthessék a gyermek beszokását az intézményen belül. A szakértő azonban egyetért azzal, hogy a terembe már ne menjenek be a szülők.

„A csoportszoba a gyermek és az óvodapedagógusok munkahelye” – teszi hozzá. Meglátása szerint a beszoktatást szintén segíti, ha a szeptemberi óvodakezdés előtt az intézmény szervez egy nyílt napot, vagy az óvónők kimennek családlátogatásra, hogy saját környezetükben ismerkedhessenek meg a gyermekekkel. Azt gondolnánk, hogy a bölcsödéből érkező gyermekeknek könnyebb dolguk van, pedig számukra épp úgy nagy lépést jelent az óvodakezdés. Ugyan van már tapasztalatuk arról, hogy milyen édesanya nélkül intézményben lenni, mégis ugyanúgy új helyre kerülnek, ahol most ők a legkisebbek (eddig ők voltak a legnagyobbak). Fontos komolyan venni az ő évkezdésüket is! Várhatóan könnyebben szoknak be, de ehhez kell a szülő megfelelő támogatása, hogy a gyermek az új környezetben, az új pedagógusokkal is tudjon kapcsolódni.

„A szülőknek látniuk kell, hogy a Covid miatt nagyon nehéz az intézmények helyzete és az információ-áramlás gyakran akadályokba ütközik. Több türelemre van szükség mind a szülők, mind az óvodapedagógusok részéről. Az ott dolgozók arra tették fel az életüket, hogy jó körülményeket, biztonságos és támogató közeget biztosítsanak a hozzájuk kerülő gyermekeknek. Ezt a szülőknek el kell hinniük és bízniuk kell az intézményekben még akkor is, ha nincs lehetőség minden nap a gyermekről történő beszélgetésre az óvodai nap elején vagy végén” – magyarázza B. Szirtes Dóra.

Ösztönanyu szerint a gyermekek azonban könnyen végletesek lehetnek pontosan a korábbi szocializációs tapasztalataik elmaradása miatt. Lesz, aki pillanatok alatt beszokik, mert ki van már éhezve a közösségi élményre. S olyan is lesz, aki megretten már öt gyerektől is, mert még nem volt huzamosabb ideig ekkora társaságban. Ezek a gyermekek máshogy fognak viselkedni.

„Korábban a nagyobb közösség hatására jelentkező viselkedésjegyekre felfigyeltünk szakemberként, s megfigyeltük a gyermeket, nem e áll a háttérben egy veleszületett állapot, ami szocializációs zavart okoz. Most azonban ugyanez egyszerűen következménye lehet annak, hogy a gyerekek életéből kimaradtak az alapvető szocializációs elemek. Ilyen helyzetben még sosem voltak az óvodapedagógusok és a szülők sem!” – húzza alá, hozzátéve, workshopjain a szülőknek mindig hangsúlyozza, hogy a gyermekek ettől függetlenül gyönyörűen be fognak szokni, tudják majd bontogatni szárnyukat a közösségi életben, csupán eltérő időre lesz szükségük hozzá, s a pedagógusok is alkalmazkodnak szakmailag az új helyzetekhez.

A szakértő szerint érdemes hét dolgot megfogadnia a szülőknek még az óvodakezdés előtt:

  • Bízni kell az intézményben! E nélkül nem tudjuk jó érzéssel elengedni gyermekünk, s megfelelően támogatni beszokását.
  • Nélkülözhetetlen, hogy a szülők készen álljanak a leválásra! Ha nem tudod elengedni, megérzi bizonytalanságod, s ő is azzá válik.
  • A gyermek előtt érdemes mindig pozitívan beszélni az óvodáról. Ha folyamatosan azt hallja, hogy valami ok miatt nem szimpatikus az óvónő, vagy más problémákkal szembesül akár közvetve is, bizalmatlansággal vág majd neki az óvodai beszoktatásnak.
  • A szülőknek a saját gyermekükben is bízniuk kell. Képes rá! Meg tudja csinálni!
  • A szülőknek egy-két, három gyermekes megoldásaik vannak a mindennapokban, az óvodapedagógusok pedig több mint húsz gyermeket nevelnek közösségben. Más eszközeik vannak, de ez nem jelenti azt, hogy azok jobbak vagy rosszabbak lennének a szülőkénél.
  • Az óvodára partnerként kell tekinteni és az intézményeknek is hasonlóképpen kell gondolniuk a szülőkre, hiszen az intézménybe lépéstől együtt nevelik a gyermeket.
  • Maria Montessori szerint a gyermek azon a szemüvegen keresztül fogja látni egész életében a világot, amilyet a hat éves koráig bejutó információk alapján épít fel. Ebben különösen fontos az óvoda, ahol szemléletmódját, világnézetét is alakítani tudják. Éppen ezért az óvodai munkát minden szereplőnek, így a gyermekeknek, az óvónőknek és a szülőknek is komolyan kell venniük, hiszen itt alapozzák meg a gyermek további életét, beleértve iskolai éveit, s felnőtt korát.
HIRDETÉS
Előző cikkErősen olvad a jegesmedvék utolsó menedéke is
Következő cikkMegtették első űrsétájukat a kínai űrállomáson tartózkodó kínai űrhajósok