Az utazás egy folyamat, ami holisztikus megközelítést igényel – vallja B. Szirtes Dóra, Ösztönanyu, Montessori pedagógus. A kiindulópont a tervezés, aztán útrakelünk, majd nyaralunk, végül pedig visszatekintünk a vakációnkra és emlékeket gyűjtünk az utazásunkról. A szakértő szerint azonban a nyaralás feszültségeket is generálhat akkor, ha nem megfelelően készülünk fel a családi programra.
Az előkészületek
” Az utazás megtervezésekor nem a gyermeket kérdezzük meg arról, hova szeretne nyaralni menni, hanem az ő szokásait, életkorát, érdeklődési körét vesszük alapul az úti cél kiválasztásakor” – mondja B. Szirtes Dóra. Hozzáteszi: kisgyermekkel nem biztos, hogy érdemes a tengerpartra mennünk, hiszen a kicsi az édesvízhez szokott, így számára a sós víz diszkomfortos lehet. Meglátása szerint hat éves kor alatt olyan helyet érdemes választani, ahol tud felfedezni, szabadon játszani. Ugyanakkor természetesen fontos a családi szokásokat is figyelembe venni, legyen szó aktív, vagy passzív pihenésről, városnézésről, múzeumlátogatásról, amibe szeretnénk a gyermekeinket is bevonni.
” Amikor már megvan az úti cél és az időpont is, érdemes lineáris naptáron követni az idő múlását. Bejelöljük rajta azt, hogy mikor indulunk és azt is, hogy mikor érkezünk haza” – magyarázza a Montessori pedagógus. Ösztönanyu szerint, ha eljön a nagy nap, érdemes bevonni a gyermekeket is a csomagolásba, de csak addig, amíg az számára és számodra is élvezetes. A cél legyen az, hogy a táskát együtt tegyük ki, közösen rakjunk bele néhány holmit, a pakolás legvégén pedig együtt zárjuk le a bőröndöt.
Az utazás egyenlő a külvilág felfedezésével
„Kisgyermekkorban a gyerekek nem csak azt tanulják meg, hogy a nyaralás mekkora élménnyel jár, hanem az utazás folyamatát, kultúráját, fortélyait is. Megfelelő időt és energiát ajánlott rászánni erre, érdemes törekedni arra, hogy ez mindenki számára öröm, ne pedig feszültség legyen” – hangsúlyozza B. Szirtes Dóra. Azt ajánlja, az utazás alatt az legyen a célunk, hogy a gyermek figyelmét az őt körülvevő világra tereljük, tehát arra, ami az autón kívül van.
Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy hiába szeretnétek minél hamarabb megérkezni az úti célunkhoz, a gyermekek nem bírnak ki annyi időt az autóban, mint a felnőttek. Éppen ezért rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű és hosszúságú pihenő beiktatása. Ilyenkor biztosítsuk a gyerekeknek, hogy szabadon rohangálhassanak, játszhassnak, hogy aztán ismét képesek legyenek hosszabb időt eltölteni az autóban.
Élmények gyűjtése és emlékké alakítása
„A nyaralásra tekintsünk úgy, mint egy olyan különleges alkalomra, aminek jutalma az együtt töltött idő. Mindez akkor lehet gördülékeny és stresszmentes, ha van egy jól működő napirendünk. Például délelőtt strandolunk, majd ebédelünk, utána jön a csendespihenő, a délutánt pedig meghagyhatjuk a felfedezésekre ” – emeli ki Ösztönanyu.
Hazaérkezést követően pedig, miután rendeztük a sorainkat és mindenki kipihente magát, kezdődhet az élmények feldolgozása.
„Ehhez érdemes egy üres füzetet elővenni és elkezdeni az élmények felidézését és rögzítését” – mutat rá a szakértő. Kiemelve: ez az élményfeldolgozás tulajdonképpen az egész Montessori pedagógia alapja, a tapasztalás tudássá történő átalakításának esszenciája. Ráadásul ezzel a játékos módszerrel az élményekből emlékeket tudunk teremteni, amire szívesen fog az egész család újra és újra visszatekinteni.
