November ötödikén és hatodikán mutatkozott be New Yorkban a Szegedi Kortárs Balett, az ismert Alvin Ailey American Dance Theater-ben. A társulat Carl Orff zenéjére alkotott Carmina Burana című produkciót mutatta be az amerikai közönségnek. Tudósítónk jelenti.

A Carmina Burana kortárs balett feldolgozását eddig 350 alkalommal adták elő, világszerte. Most első alkalommal mutatkozott be New Yorkban a Szegedi Kortárs Balett, amelyet Magyarország vezető kortárs táncegyütteseként tartanak számon.

A bemutatkozást a New York-i Magyar Kulturális Központ, a Liszt Intézet szervezte. A színházban mindkét estén telt ház volt, a közönség soraiban az amerikai magyarokon és a magyar táncművészet iránt érdeklődő amerikaiakon kívül több külföldi diplomata és ENSZ alkalmazott is helyet foglalt.

A közönség nagyon nagy tetszéssel fogadta a magyar kortárs táncművészek előadását. Ezt bizonyítja az is, hogy ami nem mindig szokásos, hogy a közönség állva tapsolta meg az előadás végeztével a magyar táncművészet képviselőit, az előadást.

Az egyfelvonásos táncjátékról az alkotók úgy nyilatkoztak, hogy “Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra. Egy lány, kinek eleve rövid élet adatott, egy pillanatra boldognak érezheti magát, a szerelem minden rosszat elfeledtető érzése elhiteti vele, hogy az élet más, szebb is lehet. De Fortuna csalfa és kegyetlen, nem törődik a pillanat szépségével. A csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről – emberi mivoltukról. A Carmina Burana rendkívül színpadias, díszletekkel, rongyos jelmezekkel, intenzív, rideg és erős mozgással. A történet szemléletesen érzékelteti egy képzeletbeli barbár közösség közös félelmeit és örömeit, amint az utolsó leheletéig titokzatos rituálékon keresztül küzd saját túléléséért és emberségéért.”

Az előadás koreográfusa a Kossuth-díjas Juronics Tamás szerint “Amikor csalódást, örömöt és félelmet élünk át, sokat tanulunk önmagunkról, sorsunkról és esélyeinkről – emberségünkről. A Carmina Burana a túlélésért való küzdelemről, a félelmeinkkel való szembenézésről és a sorssal való küzdelemről szól” Juronics Tamás ehhez hozzátette: „Megtiszteltetés, hogy végre elhozhatjuk jellegzetes művünket New Yorkba, az Egyesült Államok táncfővárosába.”

Bűcs Bálint, a New York-i Liszt Intézet igazgatója az előadást megelőzően így kommentálta a várt bemutatót: „Alig várjuk, hogy a New York-i közösség először tapasztalja meg Juronics Tamás színházi koreográfiáját, a társulat kidolgozott és drámai mozdulatait és filozófiai mélységét”

Bűcs Balint tudósítónknak kifejtette, hogy nagyon örülnek annak, hogy a Liszt Intézet lehetett a New York-i bemutató gazdája. Bucs Bálint ezt így egészítette ki, „reméljük, hogy az előadások bemutatják azt a kulturálisan sokszínű programkínálatot, amely Magyarországon születik”. 

A társulatról jó tudni, hogy az 1993-ban Juronics Tamás és Pataki András által alapított Szegedi Kortárstánc Társulat Magyarország vezető kortárs táncegyüttese. Világszerte hírnévre és elismerésre tett szert. A szervezők elmondták, hogy a társulat “egyedi stílusa az akrobatikus, modern táncos mozdulatok, színházi elemek és erőteljes látásmódok keveredéséből áll, melyet a legmagasabb technikai és művészi minőségben adnak elő. A társulat zenei repertoárja olyan legendás zeneszerzők műveire épülő színházi táncokból áll, mint Csajkovszkij, Stravinsky, Orff és Eötvös.”

A Carmina Burana táncáték koreográfusa Juronics Tamás. Az eredetileg 2000-ben bemutatott táncjátékot a New York-i vendégszereplés alkalmával Desirée Bazzani, Vincze Lotár, Csetényi Vencel, Czár Gergely, Bocsi Petra, Kiss Róbert, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Francesco Totaro, Diletta Savini, Letizia Melchiorre, Miriam Munno és Schrott Dániel táncolták.

A szervezők elmondták, hogy a Carmina Burana amerikai bemutatója a New York-i Liszt Intézet szervezésében a Magyar Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósult meg.