Főoldal Blog oldal 286

Eltűnhet az Etna

Európa legaktívabb vulkánja, az Etna a Földközi-tenger felé csúszik – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az olaszországi Szicília szigetén fekvő vulkán évente 14 millimétert csúszik a Földközi-tenger irányába. Alaposan figyelni kell a vulkánt, mivel ez a mozgás növekvő veszélyeket idézhet elő a jövőben a térségben – írta a brit kutatók vezette csoport a Bulletin of Volcanology című szakfolyóiratban.

Fotó: italia.it

„Azt mondanám, hogy jelenleg nincs ok aggodalomra, de ez olyan dolog, amelyet szemmel kell tartani, különösen, ha úgy érzékeljük, hogy felgyorsult ez a mozgás” – mondta a BBC News-nak John Murray, aki mintegy 50 éve tanulmányozza Európa első számú vulkánját.

Az Open University geológusa nagy pontosságú GPS-hálózatot telepített a vulkán köré, amely milliméteres változásokat is képes észlelni a vulkanikus kúp formájában. 11 év adatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a hegy kelet-délkelet irányban mozog, Giarra tengerparti városa felé, amely 15 kilométerre van az Etnától. Egy enyhe, 1-3 fokos lejtőn csúszik, ami azért lehetséges, mert a vulkán laza, rugalmas üledékek fennsíkján terül el.

A kutatócsoport szerint ez az első alkalom, hogy sikerült közvetlenül megfigyelni egy aktív vulkán elcsúszását.
Az évi 14 milliméteres mozgás – ami 1,4 métert jelent száz év alatt – nagyon kicsinek tűnik. Ám a világ más térségeiben végzett geológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a hasonló mozgást mutató kihunyt vulkánok hegyoldalaiban pusztító földcsuszamlások léphetnek fel.

Murray és kollégái hangsúlyozták, hogy az ilyen jelenség nagyon ritka, és évszázadok, esetleg évezredek kellenek ahhoz, hogy kritikus helyzet alakuljon ki. Ráadásul semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az Etnával ez fog történni. A helyi lakosságnak nem kell aggódnia – tették hozzá.

Ha tíz év alatt a mozgás kétszeresére gyorsulna, az figyelmeztető jel lenne. Ha felére csökken, egyáltalán nem kell aggódni – mondta Murray.

Ibolya-nap, séták és kiállítások is lesznek húsvétkor a Gödöllői Kastélyban

Ibolya-nap, kiállítások, séták és számos színes program várja a közönséget húsvétvasárnap és -hétfőn a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg április elsején a szezonnyitó családi Ibolya-napot, amelyen Erzsébet királyné kedvenc virága jegyében zajlanak a programok – közölték a szervezők az MTI-vel.

Ezen a napon igazi királyi fogadtatásban részesülhetnek az érdeklődők a díszteremben, majd a Majorka színház várja A malacon nyert királylány című előadásra a közönséget. Vetített képes előadáson lehet megtudni számos érdekességet az ibolyáról és a királyi udvarban betöltött szerepéről. A kastély Pálmaházában egy igazi illattúrán vehetnek részt az érdeklődők, majd a díszteremben az Artistocrats előadásával zárulnak a programok.

Másnap az Isaszegi Csata Néptáncegyüttes tart néptáncbemutatót a díszudvaron, délutántól pedig a Holló együttes felel a hangulatért.

A múzeumban lesz virágkiállítás, a Séta Erzsébet királyné nyomában című programon pedig fel lehet majd fedezni Erzsébet királyné lakosztályát, az istállót és a Lovardát is.

Napközben kézműves foglalkozások, interaktív játékok, társasjáték-bemutató, tánctanítás, arcfestés, tojásfestés, húsvéti kisállat-simogató és a Csupa csoda vándorjátszótér várja majd a gyermekeket.

A Pálmaház Kertészet húsvéti virágvásárán és virágkonyha programján korabeli kosztümökben lehet fényképezkedni, de lesz népimesterség-bemutató a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület miskolci iparművészeinek közreműködésével, valamint az ország legnagyobb kézműves körhintája is várja a látogatókat.

Megérkezett az első menetrendszerű londoni nonstop légijárat Ausztráliából

Megérkezett az angol fővárosba vasárnap kora reggel a polgári repülés történetének első menetrendszerű londoni nonstop légijárata Ausztráliából.

A Qantas ausztrál nemzeti légitársaság Boeing 787-9-es repülőgépe helyi idő szerint szombat este 19 órakor szállt fel a nyugat-ausztráliai Perth nagyváros nemzetközi repülőteréről, és 17 óra 2 perces repülés után, brit idő szerint vasárnap reggel 5 óra 3 perckor szállt le a londoni Heathrow repülőtéren, 14 498 kilométer megtétele után.

Az új járat jelenleg a polgári repülés második leghosszabb nonstop menetrendszerű járata. A leghosszabb leszállás nélküli járatot a Qatar légitársaság működteti Doha és az új-zélandi Auckland között, de ez a táv is csak 32 kilométerrel haladja meg a Qantas új Perth-London járatának hosszát.

A Qantas eddigi leghosszabb, nem egészen 14 ezer kilométeres leszállás nélküli menetrendszerű járata a Sydney és Dallas között járat volt.

Az ausztrál légitársaság eddig is közlekedtetett napi járatokat Londonba Airbus A380-as óriásgépekkel, de ezek útközben leszállnak Dubajban. E járatok menetideje a technikai megállóval együtt – az útvonaltól és az időjárási viszonyoktól is függően – 20-22 óra.

A Perth-ből vasárnap reggel érkezett nonstop járaton utazott Alan Joyce, a Qantas vezérigazgatója is.

A járatnyitó repülőgép szinte vadonatúj: a Qantas a múlt hónapban vette át és állította forgalomba. A Boeing 787-est a típus átlagánál szellősebben rendezték be: a gép turistaosztályán 166, a Premium Economy – a turista- és a business-osztály közötti szintű – részlegben 28, business-osztályon 42 ülés van; ez utóbbiakat ággyá lehet alakítani.

A Qantas 1947-ben indította menetrendszerű járatait Ausztrália és London között, de akkor az út négy napig tartott, hét leszállás közbeiktatásával.

A Perth-ből érkezett vasárnapi nonstop járaton több utas önkéntes kísérletnek vetette alá magát: különböző kisméretű orvosi észlelőműszereket viseltek, amelyek feljegyezték mentális állapotuk változását, étkezési és fizikai aktivitásukat, és azt, hogy mennyit aludtak az úton.

A Qantas hamarosan más európai nagyvárosokba is tervez leszállás nélküli járatokat indítani.

Megkezdődött a nyári időszámítás

Megkezdődött a nyári időszámítás, hajnali 2-kor 3 órára kellett állítani az órákat. Az óraátállítás miatt változik egyes tömegközlekedési eszközök menetrendje.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. tájékoztatása szerint az átállítással áram, és így évi 4-5 milliárd forint takarítható meg.

Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és ezáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.

Az órák előre állítása miatt változik egyes tömegközlekedési eszközök menetrendje. A MÁV közlése szerint az óraátállítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja. Az óraigazítás hajnalán azok a belföldi vonatok, amelyek kettő óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően érkeznek a következő állomásra. Az eredetileg kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indítják el.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt közölte az MTI-vel, hogy az éjszakai járatok vasárnap hajnali 2 és 3 óra közötti indulásai kimaradnak, egyes éjszakai járatok és a H6-os HÉV-pótló busz menetrendjében pedig további változásokra, egyes buszoknál a megszokotthoz képest több jármű indulására kell számítani. Az óraátállítás miatt hajnalban változik a 6-os villamos, valamint a legtöbb éjszakai busz közlekedése.

Húsvéti hagyományőrző foglalkozások és mesterségbemutatók a Várkert Bazárban

Hagyományőrző foglalkozásokkal, koncertekkel, kiállításokkal, mesterségbemutatóval és gyermekprogramokkal várja ebben az évben is a családokat húsvétkor a Várkert Bazár március 31. és április 2. között.

A látogatók hímestojás-kiállításon és népi iparművészek bemutatóján ismerhetik meg a hagyományos tojásdíszítéseket, megkóstolhatják a népi gasztronómia remekeit, valamint válogathatnak a kézműves vásár és a változatos gasztronómiai kínálatból – közölték az intézmény üzemeltetői pénteken az MTI-vel.

A gyerekeket kézműves foglalkozások, festhető óriástojások, tojásírás, különböző ünnepi díszek készítése, gyöngyfűzés és puzzlekészítés várja.

Az Ybl Miklós téren és a Várkert Bazár területén folyamatosan lépnek fel az együttesek, mások mellett Tímár Sára, a RoBot Akusztik, a Rutkai Bori Banda, a Romano Drom & Berán Quartett, a Party Art’s OK, a Jászság Népi Együttes hagyományőrző csoportja, a Maszkura és a tücsökraj, a Roma Soul, a Ferenczy Trió és a Besh o droM.

Idén is a Várkert Bazár ad otthont a PONT Fesztiválnak, amely a Budapest Tavaszi Fesztivál keretében valósul meg. Ennek keretében a rendezvényterem aulájában mini tárlatok lesznek, amelyeken Petrás Mária szakrális témájú kerámiái és domborművei mellett magyar és cremonai hegedűket, a mediterrán térség húsvéti körmeneti hagyományait bemutató fotókiállítást, valamint a Fortepan és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ húsvéti gyűjteményéből készült válogatást láthatják az érdeklődők.

A kamarateremben március 31-én az ünnephez kapcsolódó filmvetítések lesznek, a rendezvényteremben pedig koncertezik a Cuncordu e Tenore de Orosei folkzenei együttes, majd később Szalóki Ági lemezbemutatójára kerül sor, másnap pedig a Flamenco Trio lép fel.

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, hajnali 2-kor kell 3 órára állítani az órákat. Az óraátállítás miatt változik egyes tömegközlekedési eszközök menetrendje.

A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. közleményében azt írta: vasárnap hajnali 2-kor kell 3 órára állítani az órákat; az átállítással áram, és így évi 4-5 milliárd forint takarítható meg.

A Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Azt írták: a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan csökken az esti órák terhelése, mert egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos, 2000-4000 megawattóra fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.

Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ az ország a nyári időszámítás ideje alatt, ez 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és ezáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.

Az órák előre állítása miatt változik egyes tömegközlekedési eszközök menetrendje. A MÁV közlése szerint az óraátállítás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja. Az óraigazítás hajnalán azok a belföldi vonatok, amelyek kettő óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, legfeljebb 60 perccel később érkeznek a következő állomásra. Az eredetileg kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indítják el.

Az óraállítás Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint. A Bécs-Bukarest között közlekedő Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza állomáson éri az óraigazítás. A vonat Lőkösházáról már a nyári időszámítás szerint indul 3.30-kor. A Bukarest-Bécs vonalon járó Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza és Békéscsaba között éri az óraigazítás. A vonat Békéscsabáról már a nyári időszámítás szerint, 3 órakor indul tovább a Keleti pályaudvarra és Bécsbe.

Hozzátették, hogy néhány Budapestről induló nemzetközi vonat várhatóan egy órával később éri el a külföldi végállomást, valamint körülbelül 60 perccel később érkezik meg Budapestre vasárnap reggel, illetve délelőtt néhány nemzetközi járat.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint az éjszakai járatok hajnali 2 és 3 óra közötti indulásai kimaradnak, egyes éjszakai járatok és a H6-os HÉV-pótló busz menetrendjében pedig további változásokra, egyes buszoknál a megszokotthoz képest több jármű indulására kell számítani.

Az óraátállítás miatt hajnalban a 6-os villamos, valamint a legtöbb éjszakai busz közlekedése változik. Ebben az időszakban az utazástervező csak korlátozottan működik. Egyes éjszakai járatok menetrendjében változásokra kell számítani, a pontos menetrendi információk a BKK weboldalán, https://bkk.hu/menetrendek/ oldalon érhetők el.

Online mesterkurzust indít Spike Lee filmrendező

Online mesterkurzust indít 2018 nyarán Spike Lee, a modern fekete filmművészet egyik legfontosabb alkotója – adta hírül csütörtökön a Variety.com.

Spike Lee a több mint kéttucatnyi hírességhez csatlakozva, akik a MasterClass platformon vezetnek online mesterkurzusokat, először osztja meg tudását egy online oktatóprogramban.

A rendező csaknem három évtizede tanít már filmkészítést. Jelenleg ő a New York-i Egyetem posztgraduális filmes képzésének művészeti igazgatója. 1993-ban kezdett tanítani az egyetem filmes karán, előtte a Harvardon is vezetett egy filmes kurzust.
„Nincs abszolút igazság a filmkészítésben, és nem csak egyetlen út vezet a filmezéshez. Harminc év alatt tanultam olyan dolgokat, amelyeket át tudok adni. Azért tanítok ezen a mesterkurzuson, mert a New York-i Egyetemen tartott óráimra csak kevesen jutnak el, tehát ez egy lehetőség számomra, hogy annyi emberrel oszthassam meg, amit tanultam, amennyivel csak lehet, függetlenül attól, hol tartanak filmes pályafutásukon” – fogalmazott közleményében.

Spike Lee eddigi pályafutása alatt nagy stúdiófilmeken és mikroköltségvetésű független filmeken is dolgozott forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként és színészként. Jelentős kulturális hatású filmjei között szerepel a Szemet szemért, a Malcolm X, a Négy afroamerikai lány és a Rekviem a hurrikánról. Kritikai és közönségsikert aratott A belső ember, Az utolsó éjjel és A komédia királyai című filmje is. Mostanában forgatta a Netflix számára a She’s Gotta Have It-sorozat első évadát.

Spike Lee a 40 Acres és a Mule Filmworks produkciós cég vezetője, és egy hirdetési ügynöksége is van.

Az online mesterkurzuson saját filmjeit elemzi majd. Beszámol a forgatókönyvírás technikai részleteiről, a színészvezetésről, a kamerák beállításáról, a zeneválasztásról és a finanszírozásról is. Foglalkozik az elsőfilmesek előtt álló akadályokkal, és megosztja erről saját tapasztalatait is.

A fizetős kurzusra a MasterClass honlapján lehet jelentkezni.

A 2015-ben alapított MasterClass oktatói között szerepel Werner Herzog, Hans Zimmer, Steve Martin, Aaron Sorkin és Shonda Rhimes is. A későbbiekben Martin Scorsese, Ron Howard, Helen Mirren, Samuel L. Jackson és Judd Apatow is tart majd mesterkurzust.

Catherine Deneuve Kristián-díjat kapott a prágai Febiofest filmfesztiválon

Catherine Deneuve francia színésznő csütörtök este Prágában a 25. Febiofest nemzetközi filmfesztivál záróünnepségén átvette a Kristián-díjat rendkívüli filmművészeti pályafutásának elismeréseképpen.

Az eredeti tervek szerint a nyitóünnepségen vette volna át a Kristián-díjat a francia filmcsillag, de betegsége miatt egy hete nem tudott Prágába utazni. Amikor felépült, azonnal Prágába utazott, ahol a Febiofest díszvendége volt.

Fotó:Charles Sykes/Invision/AP

A prágai Vigadóban megtartott záróünnepségen az elismerést Fero Fenic, a Febiofest igazgatója adta át Deneuve-nek. A nyitóünnepségen Daneuve helyett Charles Aznavour, világhírű francia sanzon énekes kapott Kristián-díjat. Charles Aznavour a múlt hét végén koncertet adott a cseh fővárosban. Mivel a művész már Prágában tartózkodott, a fesztivál rendezőinek az az ötlete támadt, hogy a váratlanul megbetegedett Deneuve helyett ő lehetne az ünnepélyes megnyitó díszvendége és kitüntetettje. Aznavour az ajánlatot elfogadta.

A két legendás francia művészen kívül a nemzetközi filmfesztiválon Kristián-díjat kapott még Arnaud Desplechin francia filmrendező, Daniela Kolárová cseh színésznő és Leos Carax francia filmrendező és színész.

A fesztivál legjobb filmjének járó nagydíjat (Grand Prix), amelyhez 5000 eurós pénzjutalom is jár, a Xavier Legrand rendezte Láthatás című francia film kapta.
Az idei Febiofesten, amelyet Fero Fenic Prágában élő szlovák filmrendező hozott létre, mintegy 170 filmet mutattak be, köztük Mundruczó Kornél filmrendező Jupiter holdja című filmdrámáját is.

A Febiofest vendégei között volt Sally Potter brit és Goran Paskaljevic szerb filmrendező, Daphné Patakia belga, valamint Marina Cayon francia színésznő is.

A Febiofest mára az egyik legnagyobb és legnépszerűbb kulturális rendezvénnyé vált Csehországban és komoly nemzetközi rangot vívott ki magának. A kiválasztott filmeket március 26. és április 21. között Csehország regionális központjaiban is megtekinthetik az érdeklődők.

Az eddig véltnél gyorsabban olvadhat az egyik hatalmas antarktiszi gleccser

Az eddig véltnél jóval nagyobb hányada fekszik az óceánvízen az Antarktisz egyik hatalmas gleccserének, ami azt jelenti, hogy a melegedő óceánvíz gyorsabban olvaszthatja a jégóriást, amely nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz – közölték a héten ausztrál kutatók.

A Totten-gleccser az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó és legnagyobb gleccsere, amelynek olvadási sebességét folyamatosan szemmel tartják a kutatók. A szakemberek ezúttal mesterségesen gerjesztett szeizmikus hullámok segítségével „néztek keresztül” a jégáron, megállapítva, hogy annak jóval nagyobb hányada fekszik az óceán felszínén, mint azt eddig gondolták – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Néhány helyen, ahol szilárd talapzatra számítottunk, óceánvizet észleltünk, ami azt mutatja, hogy a gleccser valójában a víz felszínén lebeg” – mondta Paul Winberry, a Central Washington University munkatársa, aki az Antarktiszon töltötte a déli félteke nyári hónapjait, hogy a Totten-gleccsert tanulmányozza.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy a gleccser szárazföldi része alatt hasadék húzódik, lehetővé téve a melegebb, sós óceánvíz számára, hogy alulról olvassza a jégóriást. Ennek hatására egyre nagyobb a gleccser azon része, amely az óceánon terül el és nem az alapkőzeten, ami gyorsítja a feltöredezést.

„Ez azt is jelenti, hogy a Totten a jövőben érzékenyebb lehet az éghajlati változásokra” – tette hozzá a szakember.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint 2002 és 2016 között évente 125 gigatonna jeget veszített az Antarktisz, éves szinten 0,35 milliméterrel növelve a globális tengerszintet.

A kutatócsoportot vezető Ben Galton-Fenzi, az ausztrál környezetvédelmi minisztérium Antarktisz-részlegének (AAD) munkatársa szerint a Totten-gleccser nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz.

„Az 1900-as évek óta a globális tengerszint körülbelül 20 centiméterrel emelkedett és a 21. század végére akár egy méterrel, vagy még többel is növekedhet.

Mindezt azonban óriási bizonytalanság övezi, ezért fontos az olyan gleccserek vizsgálata, mint amilyen a Totten” – jegyezte meg a szakember.

A kutatók a gleccser mozgási sebességének és vastagságának mérésére szolgáló eszközöket helyeztek ki a térségben, hogy a következő 12 hónapban is gyűjtsék az adatokat a jégárról.

Megnyílt a helyreállított Szabadtéri Erdei Múzeum Szilvásváradon

Megnyílt a helyreállított Szabadtéri Erdei Múzeum Szilvásváradon; a 2017 tavaszán szinte teljesen megsemmisült kiállítóhely keddi megnyitóján Magyarország kincseinek megóvásának, gyarapításának fontosságát hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor elmondta: a megújult kiállítóhely egyedülálló érték. Felidézte, hogy a 2017 tavaszán egy havazás miatt csaknem megsemmisült létesítményt évente mintegy félmillióan keresik fel, míg a Szalajka-völgy 700 ezernél is több turistát vonz.

Az Egererdő Zrt. munkatársainak összefogásával, 6 millió forint saját forrásból az eredeti állapotnak megfelelően helyreállított kiállítóhely jó példája annak, miként lehet megőrizni az előző generációk teljesítményét – tette hozzá a miniszter.

Emlékeztetett: a szabadtéri bemutató olyan, ma már letűnt mesterségekkel ismerteti meg az érdeklődőket, mint a fafeldolgozás, a mész- és szénégetés, a zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy éppen a hamuzsírfőzés. Az erdőt, a kézművességet, az ipart és az életformát rendhagyó módon, egységében láttatja és teszi erdei iskolaként a gyermekek számára is átélhetővé, kézzel foghatóvá a múzeum – mondta a tárcavezető.

Megjegyezte: az Egererdő Zrt. példaszerű erdőgazdálkodást végez és az elmúlt nyolc évben 1,6 milliárd forintot költött közjóléti kiadásokra: kilátók, túraútvonalak, bemutatóhelyek és erdei vasutak fenntartására, fejlesztésére. Ez összhangban van azokkal a kormányzati célokkal, melyek ösztönzik a hazai erdők bejárhatóvá tételét és olyan beruházások megvalósítását, melyek védett értékeink megóvása mellett a 21. századi turizmus feltételeinek megfelelő élményt nyújtanak.

Jelezte, ez a munka a jövőben is folytatódik: a 650 millió forintból megújult Szilvásváradi Állami Erdei Vasút további korszerűsítés előtt áll, a Mátravasút fejlesztése pedig 637 millió forintból valósul meg. Ezekhez kapcsolódik a szilvásváradi lovasközpont építése, mely több ütemben évek óta tart. Ezekkel együtt a településen és a térségben a turizmus nemcsak újabb és színvonalasabb attrakciókkal gazdagodik, de megélhetést is jelent egyben.

Horváth László, a térség országgyűlési képviselője kiemelte: a nemzeti parkok és az Egererdő Zrt. munkájának is köszönhető, hogy a Mátrában és a Bükkben megduplázódott a látogatók és jelentősen nőtt a vendégéjszakák száma az elmúlt években. Az itt élőknek fontos megélhetési forrás a turizmus, mely fenntartható és fejleszthető – tette hozzá. Jung László, a 72 ezer hektár állami erdőterületen gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatója felidézte: 2017 áprilisában a vizes hó okozott hatalmas károkat az Északi-Középhegység több régiójában, a kései télnek összesen 100 ezer köbméternyi fa esett áldozatul. Az 1974-ben megnyílt Szabadtéri Erdei Múzeum tárgyainak jelentős részét is összetörték a hó terhe alatt derékba tört, illetve gyökerestől kifordult, kilombosodott fák.

A legsúlyosabb sérülések a vashámor kiállítóterében keletkeztek, ahol a teljes fafödém is megsemmisült. A károk felszámolása csaknem 3 hétig tartott, azóta sikerült a tárlat minden elemét helyrehozni, így a gyűjtemény mától újra eredeti állapotában tekinthető meg – közölte.

 

Forrás, fotó: MTI