Főoldal Blog oldal 288

Több ezer éves korallzátonyt fedeztek fel az Atlanti-óceán mélyén

Egy immár több ezer – vagy talán több százezer – éve az Atlanti-óceán mélyén elnyúló korallzátonyt fedeztek fel a kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál egy nagyszabású mélytengeri expedícióban.

Az Atlantis kutatóhajón dolgozó szakemberek múlt héten fedezték fel a korallzátonyt nagyjából 257 kilométerre a dél-karolinai Charleston partjaitól – írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál.

Fotó: NOAA/WOODS HOLE OCEANOGRAPHIC INSTITUTION

A kutatók egy kamerákkal felszerelt mini tengeralattjáró (Alvin) segítségével bukkantak rá a vízfelszín alatt nagyjából 0,8 kilométerre elterülő korallpopulációra.

Az expedíciót vezető Erik Cordes, a philadelphiai Temple Egyetem munkatársa szerint az élő virágállatok az elmúlt évezredek során elpusztult korallok meszes vázai alkotta hatalmas rakásokon terülnek el.

A kutatók augusztus 23-án és 24-én térképezték fel a zátonyt az Alvin segítségével, majd néhány merülés alkalmával korallmintákat is gyűjtöttek.

A szakemberek a Lophelia pertusa nevű korallfaj nagyszámú képviselőjét fedezték fel. A hideg vizeket kedvelő fajra korábban rekordmélységben bukkantak rá a Mexikói-öbölben.
Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint a trópusi korallok túlélését általában a velük szimbiózisban élő algák biztosítják, a Lophelia pertusa azonban fullánkos csápjait használva fogja el zsákmányát és tereli azt a gyomrába.

Az Atlantis kutatói által felfedezett korallok nagyjából 26 kilométerre északnyugatra találhatóak azoktól a virágállatoktól, amelyeket a NOAA hajójával, az Okeanos Explorerrel fedeztek fel ugyancsak idén nyáron. Az Okeanos és az Atlantis kutatói által felfedezett korallzátonyok teljes hossza 137 kilométer.

Az Atlantis kutatóhajó augusztus 19-én kezdte meg tizenöt napos expedícióját a mélytengeri területek feltérképezését célzó Deep SEARCH nevű projekt keretében.

A szakemberek szeptember 2-ig fogják vizsgálni az Egyesült Államok délkeleti partjainál lévő mélytengeri élőhelyeket. A kutatók olyan kulcsfontosságú adatokat gyűjtenek a helyi élővilágról, amelyek révén még pontosabb előrejelzést tudnak majd adni arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van az ottani törékeny ökoszisztémákra.

Az őrült gazdag ázsiaiakra voltak a legtöbben kíváncsiak az észak-amerikai mozikban

Második hete vezeti az észak-amerikai mozis toplistát a Crazy Rich Asians, ezen a hétvégén 25 millió dollárért (7 milliárd forint) váltottak rá jegyet – idézte az iparági becslést a Variety.com.

Az ázsiai szereposztással készült hollywoodi vígjáték mindössze hat százalékkal hozott kevesebbet, mint az előző hétvégén, ezzel észak-amerikai jegyárbevétele már 76,8 millió dollárnál jár.

A Warner Bros. akciófilmje, a Meg – az őscápa megőrizte második helyét a hétvégi 13 milliós eredménnyel, mely 100 millióra növelte az észak-amerikai bevételt, a külföldi piacokkal együtt átlépte a 400 milliót is.

Melissa McCarthy Haláli bábjáték című fekete komédiája valószínűleg a komikus színésznő leggyengébben nyitó filmje lesz, csupán 10 millió dollár értékben váltottak rá jegyet. A filmet augusztus 30-án kezdik vetíteni a magyarországi mozik.

Tom Cruise újabb küldtetése, a Mission: Impossible – Utóhatás viszont továbbra is szépen teljesít: 8,1 millió dolláros hétvégi jegyárbevételével a negyedik helyen végzett a toplistán, így észak-amerikai eredménye elérte a 194 milliót.

A Disney Barátom, Róbert Gida című élőszereplős és animációs családi mozija a sikerlista ötödik helyére futott be a hétvégi 6,4 millióval, ami 77,7 milliósra duzzasztotta észak-amerikai jegyárbevételét.

Először fotózta le úti célját, a Bennu aszteroidát az OSIRIS-REx űrszonda

Először fotózta le úti célját, a Bennu aszteroidát az OSIRIS-REx, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája – számoltak be róla a missziót irányító kutatók egy sajtókonferencián.

Nagyjából két évvel ezelőtt indult útjára az űrszonda, de csak augusztus közepén került látótávolságba úti céljától. Az első öt képet augusztus 17-én készítette 2,18 millió kilométerre a mintegy 500 méter átmérőjű égitesttől – mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem kutatója pénteken.

„Tudom, hogy a Bennu csak egy halvány fénypont a képeken, de nekünk, akik éveken át dolgoztunk azért, hogy ezek a fotók elkészülhessenek, igen sokat jelent, egy nagyszabású tudományos expedíció kezdetét képviseli” – tette hozzá.

A tervek szerint az OSIRIS-REx az év utolsó napján áll a Bennu körüli pályára, ezután felvételeket készít a kisbolygó felszínéről és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék annak kémiai és ásványi összetételét, valamint kiválasztja azt a helyszínt, ahol mintát fog venni.

A napenergiával működő űreszköz 2020 júliusában fogja három másodpercre megközelíteni az aszteroida felszínét, és egy robotkar segítségével megpróbál legalább 60 gramm kőzettörmeléket begyűjteni.

Az űrszonda 2021 márciusában hagyja el a Bennu térségét, hogy 2023 szeptemberében a kőzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után visszatérjen a Földre.

Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Bennu kőzeteinek elemzése segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértésék a naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását.

A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is meg akarják határozni, hogy választ kapjanak arra, mekkora az esélye annak, hogy a kisbolygó 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik bolygónkkal.

Az 500 méter átmérőjű Bennu kisbolygó minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel a bolygónkhoz hasonló távolságban kering a Nap körül.

Thai gasztro és kulturális fesztivál lesz Budapesten

Harmadik alkalommal lesz thai gasztro- és kulturális fesztivál Budapesten. A Thaiföldi Királyság Nagykövetsége ezúttal is különleges programokkal és kulináris élményekkel várja a látogatókat a Vajdahunyad várába jövő vasárnap – hangzott el az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában.

A fesztiválon muay thai bemutató is lesz. Czinke Gábor sportedző elmondta: Magyarországon is egyre népszerűbb ez a stílus. Kiemelte: a fesztiválon nemcsak küzdősport elemeket, edzéstechnikákat, hanem az egész muay thai kultúrát szeretnék bemutatni. Ehhez a kultúrához szorosan kötődik a vallás, az ősi tradíciók, de az étkezés is. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a thai ételek, rendkívül könnyű ételek, így jól illeszthetők az edzéshez.

Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró azt mondta: az ország gasztronómiája, kultúrája is rendkívül vonzó. Ezek mellett a thai életszemlélet, hogy nem idegeskednek, pozitív a hozzáállásuk, is rendkívül rokonszenves a magyar turistáknak. Vannak magyarok, akik több hónapot töltenek kint, de rengeteg magyar van, akik végleg kiköltöztek Thaiföldre – mondta.

Másodfokú figyelmeztetést is kiadtak a felhőszakadás veszélye miatt

Három megyére – Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar – már másodfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap reggel a várható felhőszakadás miatt, emellett a legtöbb megyében a sok eső, illetve a viharos szél miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap reggel az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta, az egyre inkább északkelet felé áthelyeződő zivatarrendszer nyomában több helyen – főképp a Duna-Tisza közén, az Észak-Alföld és az Északi-középhegység területén – intenzív csapadékra (10-40 milliméter), viharos (50-90 kilométer/órás) szélrohamokra, néhol nagy méretű jégre lehet számítani. Napközben kiemelten a Tiszántúlon, északkeleten várható még intenzívebb, helyenként heves zivatar. Itt néhol 90 kilométer/órát meghaladó szélroham is valószínű. Késő este keleten is fokozatosan megszűnhetnek a zivatarok.

A felhőszakadás veszélye miatt Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyére adtak ki másodfokú figyelmeztetést. Ezekben a megyékben az intenzív záporokból, zivatarokból rövid idő alatt 50 millimétert meghaladó csapadék hullhat. Szintén a felhőszakadás veszélye miatt Budapesten, Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Zala és Békés megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Kiemelték, hogy a Dunántúlon a legerősebb széllökések elérik a 60-65, főképp a Dunántúli-középhegység és a Balaton térségében a 70-75 kilométer/órát, majd késő estére veszíthet erejéből a szél. A Zemplén, Bodrogköz térségében a késő délutáni óráktól (zivataroktól függetlenül is) viharossá fokozódhat az északkeleti irányú szél.

A viharos szél miatt Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.

Az előrejelzés szerint a hőmérséklet késő este 14 és 23 fok között lehet.

A legkorábbi és legnagyobb kelet-afrikai közösségi temetkezési helyet tárták fel Kenyában

Ötezer éves, monumentális közösségi temetkezési helyet tártak fel kutatók Kenyában. Az egykori pásztornép ősi temetője a régészek szerint Kelet-Afrikában a legkorábbi és legnagyobb ilyen építmény.

A kenyai Turkana-tó közelében fekvő Lothagam North Pillar régészeti helyszínen folytatott kutatások eredményei ellentmondanak az első civilizációk eredetéről szóló régi hiedelmeknek. Azt mutatják ugyanis, hogy a korai közösségek nem feltétlenül termeltek ki hatalmi elitet vagy harcoltak a szűkös forrásokért, hanem ehelyett együtt dolgoztak azon, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken.

A New York-i Stony Brook Egyetem antropológusa, Elisabeth Hildebrand vezetésével született, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmány a 4000-5000 évvel ezelőtti időszakban évszázadokon át használt közösségi temetőben végzett több mint egy évtizednyi kutatáson nyugszik.

A kutatók rábukkantak egy 30 méter átmérőjű, megalitokkal jelzett platformra. A közepén egy hatalmas üreg volt, amelyben egykor mintegy 580, szorosan egymás mellé helyezett ember maradványait helyezték el.

A mezőgazdasági társadalmak korai történelmét tanulmányozó kutatók úgy vélik, hogy az emberek nagy csoportja maradandó emlékeket épített fel a közös történelem, eszmék és kultúraalapú identitás megerősítésére. Ez lehetővé tette, hogy nagyobb létszámú közösségek jöjjenek létre, ami munkamegosztáshoz, technológiai fejlődéshez és jóléthez vezetett. A Lothagam temetőt ugyanakkor vándorló pásztornép építette és a temetkezési hely semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a közösségben létezett volna társadalmi hierarchia – idézte a The Guardian a tanulmányt.

Az emberi maradványokat szorosan helyezték el, és semmilyen megkülönböztető tárgy sem utal bármilyen rangra vagy társadalmi előnyre. A férfiakat, a nőket és a kisgyermekeket egyaránt díszes személyes tárgyakkal temették el.

Sok halott kőgyöngyöt vagy strucctojáshéjból készült ékszert viselt. Néhányan vízilócsontból faragott gyűrűket és karkötőket viseltek, mások állati csontokból készült fejpántot.

„Amikor a mezőgazdasági társadalmak fejlődni kezdtek, a hierarchiák is elkezdtek kiépülni. Néhányan nagyobb hatalomra tettek szert és megjelentek az egyenlőtlenségek a gazdagság, egészség és társadalmi körülmények terén” – magyarázta Hildebrand, aki arra volt kíváncsi, vajon ez történt-e a nomád pásztorok társadalmában is.

A tudós szerint Lothagam North Pillar az első ismert temetkezési hely Kelet-Afrikában, a térség első pásztorai építették, és határozott bizonyítékokkal szolgál arra, hogy ezek a pásztorok a társadalmi fejlődés más útját követték.

A felfedezés nyomán újra érdemes megvizsgálni más hasonló példákat Afrika-szerte és más kontinenseken. Ugyanis megingatja a korábban megalapozott elméleteket arról, hogy hogyan és miért áll össze emberek nagy csoportja összetett társadalommá.

A tanulmány szerint a Lothagam North Pillar-i temetkezési hely pontos szerepe nem tisztázott, de elképzelhető, hogy találkozóhelyül szolgált, ahol az emberek ápolhatták társadalmi kapcsolataikat, és kicserélhették létfontosságú információikat. Ez különösen fontos lehetett egy olyan népesség számára, amely szétszóródott, mivel egyre nagyobb területeken keresett magának táplálékot és takarmányt a szarvasmarháknak, kecskéknek és szamaraknak.

Félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt a barlangi kislány

Antropológusok szerint félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait egy orosz barlangban találták meg. A felfedezést a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány nyomán szerdán a BBC News ismertette.

A kutatók a kislány csontjainak DNS-vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gyermeknek két különböző embercsoportból származó szülei voltak: az anya neandervölgyi, az apa gyenyiszovai volt.

Fotó: B Viola, MPI-EVA

„Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak alkalmanként születtek közös gyermekeik. De nem gondoltam volna, hogy olyan szerencsések leszünk, hogy rátalálunk a két csoport egy gyermekére” – mondta el Vivian Slon, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet (MPI-EVA) kutatója.

Napjainkban a nem-afrikai emberek DNS-ének egy kis része a neandervölgyiektől származik. Néhány más nem-afrikai populációnak, attól függően, hol él, szintén van olyan rész a DNS-állományában, amely az ázsiai, úgynevezett gyenyiszovai emberektől származik.

A tény, miszerint a gének tovább élnek az új generációkban, azt jelzi, hogy bizonyosan születettek közös utódaik.

Egyelőre azonban az egyetlen hely, ahol megtalálták a megkövült bizonyítékát a gyenyiszovai és neandervölgyi ember közös leszármazottjának, egy szibériai barlang az Altaj-hegységben.

Kevesebb, mint húsz nem a Homo sapienshez tartozó ősember genomját sikerült eddig szekvenálni. Ebből a nagyon kis számból mindössze egy embert találtunk, amelynek fele-fele arányban voltak különböző felmenői – közölte Slon.

A kutatások szerint a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben fordultak elő Eurázsiában. Mindkét csoport 40 ezer évvel ezelőttig élt a térségben, a neandervölgyiek a nyugati, a gyenyiszovaiak a keleti részen.

A neandervölgyiek keletre vándorolva találkozhattak a gyenyiszovaiakkal, és a modern emberekkel is.

„A neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak nem volt túl sok alkalmuk a találkozásra. De amikor ez megtörtént, bizonyára gyakran párosodtak, sokkal többször, mint korábban gondoltuk” – magyarázta Savante Paabo, a MPI-EVA igazgatója.

A lány csontjának töredékét orosz archeológusok tárták fel évekkel ezelőtt a Gyenyiszova-barlangban. A csonttöredék genetikai elemzését Lipcsében végezték el.

„A csontdarab egy hosszú csont része, úgy becsüljük, hogy a lány legalább 13 éves volt” – mondta el Viola Bence, a Torontói Egyetem magyar származású paleoantropológusa.
A tudósok arra következtettek, hogy a lány anyja genetikailag inkább azokhoz a neandervölgyiekhez állhatott közelebb, akik Európa nyugati részén éltek, mint azokhoz a neandervölgyiekhez, akik korábban a Gyenyiszova-barlangban éltek.

Ez azt mutatja, hogy a neandervölgyiek Nyugat- és Kelet-Európa és Ázsia között vándoroltak több tízezer évig, míg ki nem haltak.

A genetikai tesztekből az is kiderült, hogy a gyenyiszovai apának legalább egy neandervölgyi korábbi felmenője lehetett a családfáján.

Peter Jackson első világháborús dokumentumfilmje a Londoni Filmfesztiválon debütál

Peter Jackson első világháborús dokumentumfilmje, a They Shall Not Grow Old (Nem öregednek meg) a BFI Londoni Filmfesztiválon mutatkozik be a közönségnek. A világpremiert csaknem napra a háború befejezésének századik évfordulóján tartják meg – Írta a The Hollywood Reporter.

A They Shall Not Grow Old a brit költő, Laurence Binyon 1914-ben keletkezett For the Fallen (Az elesettekért) című költeményének egyik sorát idézi. A dokumentumfilm Peter Jackson első rendezése A hobbit-trilógia óta.

Fotó: getty

A dokumentumfilmet a brit első világháborús centenáriumi program és a londoni Imperial War Museum rendelte meg. Az alkotást október 16-án vetítik a londoni fesztivál helyszínén, a Brit Filmintézetben. A bemutató után az Oscar-díjas új-zélandi rendező közönségtalálkozón is részt vesz.

Jackson maga is szenvedélyesen kutatja az első világháború emlékeit. A filmhez az Imperial War Museum gyűjteményének eredeti archív felvételeit és a BBC archív hang- és képfelvételeit is felhasználta. Az alkotásban veteránok szólalnak meg, az archív filmek pedig színes és 3D-s formátumban mutatják be a Nagy Háborút, ahogy azt eddig még nem láthattuk.

„Át akartam törni az idő ködén, és visszahozni ezeket az embereket a modern világba, hogy még egyszer visszakaphassák emberi méltóságukat ahelyett, hogy Charlie Chaplin-figurákhoz hasonlóan látnánk őket régi filmszalagokon. A számítógép erejével eltöröltük a száz évvel ezelőtti film határait, úgy láthatjuk és hallhatjuk a Nagy Háborút, ahogy ők átélték” – mondta el Jackson.

Tricia Tuttle, a Londoni Filmfesztivál művészeti igazgatója szerint Peter Jackson filmje segít megérteni, hogy mit élhettek át annak idején a katonák a fronton. „Az eredeti hang- és mozgókép felhasználásával lehetővé teszi, hogy a katonák megoszthassák a történeteiket” – fűzte hozzá a rendező munkáját méltatva.

Danny DeVito életműdíjat kap a San Sebastián-i Filmfesztiválon

Danny DeVito életműdíjat kap szeptemberben a 66. San Sebastián-i Filmfesztiválon.

A színész a Dosnostia-díjat szeptember 22-én veheti át a spanyol filmmustrán, ahol az Apróláb című új animációs filmet is bemutatják, melyben az egyik hősnek kölcsönözte a hangját – írta a The Hollywood Reporter.

Fotó: nypost.com

A fesztivál szervezői kiemelték, hogy DeVito öt évtizedes pályafutása alatt színházban, filmen és televízióban színészként, producerként és rendezőként is sikeres életművet épített fel. Golden Globe- és Emmy-díjjal ismerték el színészi tehetségét. Kitűnő alakításai között sorolták fel a Taxi és a Felhőtlen Philadelphia című tévésorozatban, valamint a Száll a kakukk fészkére, a Becéző szavak, A smaragd románca, az Ikrek és a Bádogemberek című filmben nyújtott játékát.

DeVito emlékezetes alkotásai közé tartozik több olyan film, amelyeket színészként és rendezőként is jegyzett, köztük a Rózsák háborúja, a Hoffa, a Dobjuk ki anyut a vonatból és a Matilda, a kiskorú boszorkány. Producerként pedig mások mellett Quentin Tarantino, Steven Soderbergh és Milos Forman filmjein dolgozott – fűzte hozzá a fesztivál a közleményében.

A San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivált szeptember 21. és 29. között rendezik meg.

Vízjeget észleltek a Hold felszínén

Vízjeget észleltek a Hold felszínén tudósok, akik azt állítják, hogy felfedezésük határozott bizonyítékokkal támasztható alá.

A vízjeget, amely valószínűleg ősi eredetű, a Hold északi és déli sarkán figyelték meg a kutatók, akik a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című folyóiratban publikálták tanulmányukat – számolt be róla kedden a BBC News.

A kutatás eredményeit az indiai Csandrajáan-1 űrszonda egy műszerének adataira alapozták. Az első Hold-körüli pályára állított indiai űrszonda 2008-2009-es küldetése alatt a Hold ásványtani feltérképezését végezte.

A tudósok szerint a Holdon megfigyelt vízjég foltokban helyezkedik el. A Hold déli pólusán a jég főleg a kráterekben koncentrálódik, az északin viszont ritkább, jobban szétszóródott foltokban található.

Az indiai szonda fedélzetének ásványokat feltérképező Moon Mineralogy Mapper (M3) eszköze a felszínen jelen lévő vízjég három jellegzetes sajátosságát is azonosítani tudta.
Az M3 nemcsak a jégtől elvárt fényvisszaverő tulajdonságot mutatta ki, de képes volt közvetlenül mérni azt a jellegzetességet, ahogy a vízjég molekulái elnyelik az infravörös fényt. Ennek alapján különbséget tudott tenni a folyékony víz, a pára és a szilárd jég között.

A Hold hőmérséklete nappal a 100 Celsius fokot is elérheti, ami nem a legmegfelelőbb környezet a felszíni jég megmaradásának. A Hold tengelyferdesége miatt azonban akadnak olyan területek a pólusain, ahová soha nem ér el a napfény.

A tudósok szerint a sarkokon állandóan árnyékban lévő kráterek hőmérséklete nem emelkedik mínusz 157 Celsius-fok fölé, és ez már olyan környezet, amelyben a vízjég sokáig stabilan meg tud maradni.

Az új tanulmány megállapításai a korábbi kutatásokat is igazolják, amelyek a Hold déli pólusán közvetett módon mutatták ki a vízjég jelenlétét, ám azokat akkor még más jelenségekkel is lehetett magyarázni, mint például a szokatlanul tükröződő holdi talajjal.
A kutatók szerint ha elegendő vízjég található a Hold felszínén – a legfelső néhány milliméteren belül -, az akár egy jövendőbeli emberi Hold-misszió számára is hozzáférhető forrás lehet.

Felszíni vízjeget a Naprendszer más égitestjein is találtak már a tudósok: például a Merkúr északi pólusán és a Ceres törpebolygón.