A C szegmensbe tartozó autók alapvetően európai felhozatala igen nagy, a választás nehézkes lehet, ha komolyabban elszánnánk magunkat a vásárlásra – ugyanakkor tudvalévő, hogy a színes, rendelkezésre álló portfólió bővelkedik jobbnál jobb lehetőségekben. Persze azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ahány gyártó és modell, annyi plusz és mínusz; így aztán ténylegesen bonyolult lehet az optimális döntéshozás.

Próbáljunk tehát kicsit segíteni a helyzeten! Az alsó-középkategóriát erősítő Renault Mégane például egy megfontolandó választási alternatívát nyújthat, ismerve a márka termékskálájának változatosságát és korrekt ár-érték arányát, s tulajdonképp így van ez azóta, amióta a francia ötszemélyes teret és piacot hódít – Magyarországon is. Az első Mégane-ok 1996-ban gördültek le a futószalagról, azóta a negyedik generációját tapossa az autó, s folyamatos popularitást élvez, szoros versenyben a konkurenciával. Vajon ténylegesen borítékolható a sikerszéria színen maradása, így, közel 20 év elteltével? Tesztünkben megpróbáljuk megválaszolni az esetlegesen felmerülő kérdéseket.

Változások, nagy léptékek

Ami tény, az tény: az új, negyedik szériás Renault Mégane arculata máris kellemes meglepetést okozhat azoknak, akik a klasszikus érák által prezentált emlékeket hordozzák – a jelenlegi megközelítések teljes mértékben elrugaszkodtak a tradícióktól, nyomokban azért emlékeztetve a gyökerekre.

A franciák szerettek játszani a futurisztikus vonalakkal a Mégane esetében is, a hármas sorozatnál már-már érezhettük, hogy kicsit túlzásokba is estek. Nos, a friss koncepció esetében leginkább a letisztult formavilág jellemző, a front rész máris jó példa erre: a lámpatestek formája aszimmetriába hajló ugyan, de komplex, a hűtőmaszkon terpeszkedő arányait véve hatalmas ezüst Renault-logó hangsúlyos és figyelemfelkeltő, míg a mellső lökhárítóelem két alsó szélére helyezett ködlámpafészkek LED menetcsíkkal sportos benyomást keltenek. Mindezt úgy, hogy a visszafogottság érződjön, valahogy megtalálva a kellő egyensúlyt. Nos, ez sikerült is, ugyanis az oldalvezetés szintén ízléses, fiatalos és dinamizmust képvisel, az oldalajtók küszöb irányú szegélyei vastag, hátrafelé kiteljesedő védőcsíkokat kaptak. A sárvédőívek klasszikus görbületei remekül illeszkednek az egyébként hagyományosan kompakt karosszériafazonhoz, a 16 colos könnyűfém keréktárcsák átlagos vizuális látványt nyújtanak (17 collal valószínűleg még karakteresebbé tehető a megjelenés), de nem zavaróan; a járdaszegéllyel párhuzamos parkolás például kevésbé lesz rémálom ilyen konfigurációval.

Hol van már a kacsaszerű hátsó fertályra emlékeztető far? Megosztotta anno a közvéleményt, volt aki szerette, volt, aki nagyon nem – tény, hogy eltűnt, véleményünk szerint így inkább érezhető, hogy a Mégane magára lelt, és hozza a kor elvárásait. A helyzetjelzők tokozása nagyban illik az alkalmazott dizájnvilághoz, a feljebb említett arányosság természetesen itt is felfedi magát, miheztartás végett az ötödik ajtóra biggyesztett Mégane felirat és a hozzá tartozó Renault embléma tudatja a szemlélődővel a típusra utaló jelzéseket. A hátsó színre fújt lökhárítómodul alsó felezése matt, jól ellenáll a kavicsok, és kisebb kövek felverődéseinek, szennyeződésre nyilván hajlamos, a felcsapott sár egy hirtelen jött esőzés után itt látszik meg legelőször.

Vezetni élvezet

Megkapó az új Renault Mégane vezethetősége – kezdjük most ezzel, eltérően a megszokottól, az enteriőr taglalása előtt. Kézre esik minden kezelőszerv és egység, a kormánykerék fogása optimalizált, az alkalmazott bevonati anyag nem bántja a tenyeret. A vezetőoldali, illetve első utasülések pozicionálhatósága remekbeszabott, pillanatok alatt beállítható a megfelelő magasság, illetve a magasabb testalkattal bíró sofőrök is megtalálhatják a megfelelő helyzetet. Úgy, hogy a hátsó traktusban utazók kényelmi faktora ne csökkenjen drasztikusan, 2641 milliméteres tengelytáv áll rendelkezésre, ami ugyebár széles tartományt enged a lábterek alakításának. Az A, B és C oszlopok jó kialakításának és elrendezésének köszönhetően szinte 360 fokban kellemes a kitekintés, a holtterek redukáltak, az oldaltükrök nagysága és elhelyezése is megfelelő.

Letisztult felületek fogadják az utasokat

Visszakanyarodva a beltérhez: az első fotelek ergonómia és kényelem szempontjából is hozzák az elvárásokat, relatíve hosszabb, ~300 kilométeres távolságok leküzdése után sem száll ki a vezető és utasa elcsigázottan a Mégane-ból, ami fontos és sarkalatos szempont lehet egy (családi) utazásnál. A hátsó hármas üléssor komfortja néhány százalékkal azért visszafogottabb a séma szerint, a hátlapok dőlésszöge alaphelyzetben elfogadható, a tömések keményebbek, ám nem zavaróan. A fejtér itt már észrevehetően csökkenni látszik, 190 centiméteres testmagasság környékén már előjönnek a kompromisszumok. Az autó 1808 milliméteres szélességéből adódóan kettő átlagos, vagy kicsit annál nagyobb testméretekkel rendelkező felnőtt utaztatható nagyobb lélegzetvételű kiruccanások esetén, de akár három közepes testalkatú gyerek is vígan elfér a hátsó, 60:40 arányban dönthető ülőpadon.

Műszerfal, kezelőegységek: a központi kijelzők átlátható elrendezést kaptak, a kiemelt szerep egyértelműen a kilométeróráé, ez digitális, LCD alapú, nagy ellenfényben is tökéletesen kiolvasható, látható. A balra elhelyezkedő fordulatszámmérő analóg, csakúgy, mint a jobb oldali egyéb információ részletek (üzemanyagszint, vízhőmérséklet és a továbbiak). Az infotainment panelje a cockpitbe integrált, napellenzővel, így szinte bármilyen szituációban jól értelmezhető az onnan érkező adatfolyam. A középkonzol funkciógombjai és kezelőszervei jól rendszerezettek, a kardánalagút burkolatán, a sebességváltó alatt helyezkedik el a pontos multifunkciós joystick, mely segítségével a menük közt lépkedhetünk, de vannak közvetlen gyorshívó gombok is a felhozatalban (home, map, menu, audio többek közt).

372 literes csomagtérrel gazdálkodhatunk a Renault Mégane esetében, ez valamivel kisebb, mint a jelenlegi átlag a szegmensben, viszont a jól definiált mélység és szélesség így is felvonultat praktikumot, pakolhatóságot és kihasználhatóságot. A csomagtérajtó nagy, ennek megfelelően szélesre tárható, a csomagok ki- és behelyezésénél nincsenek vészesen gátló tényezők; a raktérküszöb alacsony.

Dinamikus, erőteljes, ám torkos egység az 1.2-es TCe

Nem véletlenül utaltunk a címben a vérfrissítésre, ugyanis a Mégane is megkapta a 1.2 literes soros elrendezésű benzines turbómotort. Az egység 130 lóerőt képes mozgósítani 5500-as percenkénti fordulatszámon, míg a maximálisan leadott forgatónyomaték 205 Newtonméter kereken 2000-es perecenkénti fordulatszámon a hivatalos források alapján. A hajtásláncba iktatott start-stop automatika periodikus bizonytalankodása kicsit visszavesz a vezetési élményből, így indulásoknál figyelni kell a motor indítása után fellépő fordulatszám-visszaesésekre. A nyomatékgörbe egyébként szépen épül fel, 1500 felett már érződik az erőtartalék jelenléte, s a folyamat nem lanyhul 2000 felett sem a gyári adatokkal ellentétben. Hatsebességes manuális váltóval változtathatjuk az áttételi arányokat, a negyedik sebességfokozat is bőségesen elegendő ahhoz, hogy városi környezetben dinamikusan közlekedhessünk, 60-70 kilométer/órás tartományokban lendületesen előzzünk egy sávváltással.

Sajnos a Renault Mégane 1.2 TCe nem a gazdaságosság mintaképe, ugyanis vegyes, városi-elővárosi és országúti profillal 7 liter feletti átlagfogyasztást bírt produkálni (7.3) száz kilométerre kivetítve az egyébként kifejezetten dinamukus és pörgős aggregát. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a vezetési környezetből adódóan nyilvánvalóan a városi felhasználás dominált, hosszabb távú (nagyjából 150 kilométer) országút megtételével a pillanatnyi üzemanyagfogyasztás folyamatosan 4.3 liter/100 kilométerre jött ki 90 kilométer/órás tempomattal tartott sebességnél. Autópályán, 130 kilométer/órás átlagtempónál a főtengely 3000-et forog percenként, 6.9-7.9 pillanatnyi fogyasztási mutatókkal, terepviszonyoktól függően.

Ahogyan a bevezetőben említettük, az alsó-középkategória kompakt szegmensében rengeteg a versenyző, és még több az opcionális árajánlat. A Renault Mégane 1.2 TCe természetesen megfontolandó alternatíva, figyelembe véve elsősorban ár-érték arányát, impresszív dizájnvilágát és könnyed kezelhetőségét.

Árazás

A cikkben szereplő Renault Mégane Berline 1.2 TCe Limited csomagban jelenleg 5 390 000 forintos bruttó listaáron érhető el, azonban az aktuális kedvezmény igénybevételével 600 000 forintot ír jóvá az importőr a végösszegből, így máris 4 790 000 forintra csökken a vételár. A Mégane esetében a belépőszintet az Authentique felszereltségű, 1.6 literes, 110 lovas motorral szerelt változat jelenti, 3 690 000 forintos akciós bruttó listaáron (eredeti ár: 4 590 000 forint, a kedvezmény mértéke 900 000 forintot jelent), míg a legvaskosabb, 5 490 000 forintos akciós árcédulát (6 090 000 forintos alap listaár) az 1.6 literes, 130 lóerős dCi motorral és Stop & Start rendszerrel felszerelt Limited csomagos modell kapta.

2014 Renault Mégane Berline 1.2 TCe specifikációk

Motor

Motortípus: soros elrendezésű, négyhengeres turbótöltött benzinmotor

Lökettérfogat: 1198 cm³

Maximális teljesítmény: 130 LE @ 5500 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 205 Nm @ 2000 ford./perc

Erőátvitel: elsőkerékhajtás, hatfokozatú manuális kéziváltó

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 4302 mm

Szélesség: 1808 mm

Magasság: 1471 mm

Tengelytáv: 2641 mm

Első gumik mérete: 205/55 R16

Hátsó gumik mérete: 205/55 R16

Tömeg, üresen: 1280 kg

Össztömeg: 1781 kg

Csomagtartó mérete: 372 liter, bővíthető 1162 literig

Üzemanyagtartály mérete: 60 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 200 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 9.7 másodperc (gyári), 8.9 másodperc (saját, mért eredmény)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 4.9 l/100 km

Országúti: 3.7 l/100 km

Vegyes: 4.2 l/100km

Gyárilag mért eredmények

Városi: 6.7 l/100km

Országúti: 4.6 l/100km

Vegyes: 5.4 l/100km

CO₂ kibocsátás: 124 g/km

Még több információ a Renault magyarországi képviseletének honlapján olvasható.

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal