Pénteken még többórás napsütés várható, de szombaton újabb hidegfront érkezik, emiatt az északkeleti országrész kivételével zárporra, zivatarra kell készülni, a szél pedig többfelé lehet élénk, illetve erős. Vasárnap már csak az ország keleti harmadán várható eső, a legmagasabb hőmérséklet pedig 24 és 32 Celsius-fok között várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Pénteken a fátyol- és gomolyfelhők mellett többórás napsütésre lehet számítani, a Dél-Dunántúlon azonban inkább derült lehet az ég. Csak a nyugati határon van esély egy-egy záporra, esetleg zivatarra. A déli szél az ország nyugati részein megélénkülhet, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27 és 31 fok között várható.
Szombaton délnyugat felől magasszintű felhőzet érkezik, emellett ebből az irányból már hajnaltól, reggeltől egyre erőteljesebbé válik a gomolyfelhő-képződés is. Több napsütésre az északkeleti vidékeken lehet számítani, bár ez sem lesz zavartalan. Északkeleten kicsi az esélye a csapadéknak, másutt viszont több helyen várható zápor, zivatar. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, és a Dunántúlon egyre többfelé lehet élénk, illetve erős, de zivatarok környezetében is előfordulhatnak erős széllökések. Hajnalra általában 14 és 19 fok közé, a kevésbé felhős északi völgyekben 14 fok alá hűlhet a levegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 32 fok között valószínű, nyugaton lesznek alacsonyabbak az értékek.
Vasárnap napos, gomolyfelhős idő valószínű, az ország keleti harmadán lesz erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, és itt szórványosan zápor, zivatar is várható, míg nyugatabbra kisebb a csapadék kialakulásának valószínűsége. Az északi, északnyugati szél több helyen megélénkül, főként a Dunántúlon megerősödik, de erős lökések zivatarok környezetében is előfordulhatnak. A minimum-hőmérséklet 14 és 19 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet pedig 24 és 32 fok között várható, északkeleten valószínűek az alacsonyabb értékek.
A fesztivál keretében július 21-től 30-ig előadásokat, beszélgetéseket és workshopokat is tartanak Kapolcson, a Magyar Jazz Szövetség Udvarában.
A Magyar Jazz Ünnepe a hazai zenei élet egyik legrangosabb eseménye, a szövetség udvarán hat napon át kibővített programmal várják az érdeklődőket, bemutatva a hazai dzsesszzenei palettát – közölték a szervezők szerdán az MTI-vel.
A fellépők között lesz mások mellett Ágoston Béla Kerub formációja, a Santa Diver, a VAN zenekar, Nagy János Yancha és Szirtes Edina Mókus, a Tzumo Trió, a Révész Richárd Latin Quartet Yulaisy Miranda Ferrerrel, a Pozsár-Hock-Gyárfás Trió, a Kollmann Gábor Quintet, Gereben Zita, Lakatos Ágnes és Csuhaj Barna Tibor, a Pintér Zoltán Trió és Fekete-Kovács Kornél, valamint a Jónás Géza Quartet.
Tóth Viktor szaxofonos, zeneszerző július 26-án Könnyen érthető jazz címmel élő zenével, audio- és videorészletek bemutatásával tart előadást, másnap Kollmann Gábor, az MJSZ vezetőségi tagja az improvizáció alapjairól beszél, július 28-án Nők a hazai jazzben címmel rendeznek beszélgetést Gereben Zita, Hász Eszter, Orbay Lilla és Karosi Júlia részvételével, míg július 29-én Minden úgy kezdődött… címmel a dzsessztörténet korai évtizedeiről Gayer Ferenc, a MJSZ alelnöke tart előadást.
Élete első Aréna koncertjére készül Horváth Tamás 2023. december 27-én, a Papp László Budapest Sportarénában.
Tamás zenész családba született, már kisgyerekként elvarázsolta a muzsikaszó, tudta, hogy a zenével lesz dolga. Soha nem adta fel álmait, pályafutása során sokat kísérletezett, míg végül megtalálta saját stílusát, amely elindította a siker útján. Megmérettette magát a Csillag születik, A Dal című műsorokban, és megnyerte a Sztárban sztár tévéműsort. Rendkívül pozitív személyiség, aki ezt az életszemléletet viszi át a zenéjébe is, dalainak fő üzenete pedig a „merd vállalni önmagad és vállald fel az érzéseidet”. Mára már milliók hallgatják a zenéjét, dalai közkedvelt slágerekké, koncertjei pedig rendre telt házas eseményekké válnak.
Év végén első Aréna-beli koncertjére készül, amely más lesz, mint az eddigi koncertjei. Élete legnagyobb buliját ígéri rajongóinak 2023. december 27-én a Budapest Arénában, ahol hihetetlen látványvilággal, különleges hangzással, meglepetésekkel és persze a slágerek mellett új dalokkal is készül.
Nem tervezi a visszavonulását Harrison Ford, ugyanakkor arról is beszélt, hogy Indiana Jonest utoljára alakította az Indiana Jones és a sors tárcsája című, a magyar mozikban jövő héttől vetítendő filmjében – számolt be róla vasárnap a deadline.com hollywoodi hírportál.
A 81 éves színész a CNN műsorában mondta el, hogy nincs szándékában felhagyni a színészettel, mert nem érzi jól magát munka nélkül. „Szeretek dolgozni. Szeretem hasznosnak érezni magam” – fogalmazott.
Mint hozzáfűzte, filmszínészként a többiekkel való közös munkát, „az együttműködés intenzitását és bensőségességét” szereti a legjobban.
A magyar mozikban szerdától látható Indiana Jones és a sors tárcsájában játszott főszerepéről a Total Film című magazinnak azt nyilatkozta: „Utoljára játszom ezt a szerepet. Várhatóan ez lesz az utolsó alkalom, hogy a karakter (Indiana Jones) megjelenik a filmvásznon”.
A James Mangold rendezésében forgatott két és fél órás produkcióban szerepel Phoebe Waller-Bridge, Mads Mikkelsen, Boyd Holbrook, Thomas Kretschmann, Toby Jones, Antonio Banderas és John Rhys-Davies is.
A kalandfilm világpremierjét a májusi cannes-i filmfesztiválon tartották. A fesztivál tiszteletbeli Arany Pálma-díjjal tüntette ki Harrison Fordot.
Újabb ókori fahajó maradványait fedezték fel a horvátországi Hvar mellett, Scedra szigeténél. Az eddig ismeretlen hajó az időszámítás előtti 3. századból származik, és rakományával együtt süllyedt a mélybe – közölte a horvát kulturális minisztérium a hét végén.
„Egy teljesen megőrzött, eddig feltáratlan hajóroncsról van szó, a Krisztus előtti 3. századból, antik amfora rakománnyal, a roncs 50 méteres mélységben fekszik” – írták a sajtóközleményben, hozzátéve, hogy ez a legkorábbi ismert hajóroncs az Adriai-tenger keleti partján.
A hajó maradványait a horvát és az olasz haditengerészet flottájának aknaelhárító búvárai találták meg egy közös kiképzés során. A kulturális minisztérium rámutatott, hogy a víz alatti gyakorlat helyszínét a területen található lehetséges régészeti leletekről szóló korábbi információk alapján választották ki, a védelmi minisztériummal, a spliti egyetemmel és annak műkincsmegőrzési részlegével együttműködve.
A kutatás körvonalának meghatározása után megkezdődött a tengerfenék többrétegű felmérése, a kapott adatok feldolgozásával pedig sikerült kimutatni, hogy régészeti lelőhelyről lehet szó – tették hozzá.
Magát a hajóroncsot már víz alatt dolgozó régészek tárták fel.
„A lelőhely pontos történelmi összefüggéseit, kiterjedését és egyéb jellemzőit a jövőbeni régészeti kutatások határozzák meg, amelyek alapján tervek készülnek a védelmére, állagának megóvására és a talált leletek bemutatására” – fogalmazott a tárca.
H. Horváth István remek festményeit bemutató kiállítás nyílt 2023. júniusában Orfűn, a Faluház Galériában. A tárlat a Nézem, hogy láthassad címet kapta, mely ténylegesen kifejező és sokat sejtető, akárcsak a művész felsorakoztatott alkotásai.
Érdekes és egyben kifejező H. Horváth István életútja, ugyanis 1975-től a mai napig építész tervezőként és műszaki ellenőrként tevékenykedik, ezeket a szakmákat űzi polgári foglalkozásként. A festészet rejtelmeit autodidakta módon, saját magát építve sajátította el. Ahogy vallja is: alapvetően az őt ért intuíciókból, családja és barátai bíztatásából merített rengeteget, és jelenleg is ezek a fő mozgatórugók művészi tevékenységét tekintve.
H. Horváth István leginkább az akvarelltechnikát részesíti előnyben, amelyet kimondottan nehéz műfajnak tart, de pont emiatt érdekes és kihívással teli számára. Főként tájképeket fest, emellett hathatósan érdeklődik a települések világa, és a néprajzi tematikák iránt is.
„A jó képnek azt tartom, amelyikből olvasni lehet, amelyik közölni akar valamit, anelyik összeköti az alkotót a szemlélővel, és ezt őszintén teszi” – összegezte hitvallásának lényegét H. Horváth István. Hozzátette: „Ilyen képek festésére törekszem. Még nem vagyok az út végén, még van feladat, van még mit tökéletesíteni. Ehhez sok munka, és alázat kell.”
H. Horváth IstvánNézem, hogy láthassad festménykiállítása 2023. július 10-éig tekinthető meg Orfűn, a Faluház Galériában (7677 Orfű, Széchenyi tér 1).
Elveszett felvételek címmel négyszámos maxi CD, illetve vinyl középlemez (EP) jelent meg Cserháti Zsuzsa eddig kiadatlan felvételeiből. Az anyagot a 2003-ban elhunyt énekesnő születésének 75. évfordulóján mutatták be.
„A Játszd újra el!, valamint a Várj! című dalt 1990-ben rögzítettük a kispesti LGM Stúdióban egy éjszaka során. A terv az volt, hogy egy teljes albumot készítünk Zsuzsának, de az élet máshogy alakult: a két dal, illetve az angol nyelvű változatok most először jelenhettek meg, és szinte véletlen, hogy a felvételek fennmaradtak” – mondta Zakar István, a számok zeneszerzője a bemutatón.
Enyedi Ernő, az e-Music Records egyik vezetője, a kiadvány producere felidézte, hogy a két dalt 1990-ben a Proton kiadó vezetőjeként tervezte kiadni, és számos más daltöredék is elkészült. „Ezek a számok egy addig kevésbé ismert énjét hozták ki Zsuzsából: felszabadultan, gátlások nélkül énekelt, évekkel később ez tette őt az ország egyik legjobb énekesnőjévé”.
A hanganyag 1990 után elfelejtődött, igaz, tíz évre rá készült egy másik, eltérő hangszerelésű verzió. Közben 1998-ban a Játszd újra el! eredeti mesterszalagja megsérült, majd 2012-ben, már jóval a művész halála után leégett az az ügyvédi iroda, ahol az anyagot letétbe helyezték, így a maszter megsemmisült.
Fotó: Cserháti Zsuzsa / Facebook
Szerencsére maradt egy másolat, ami alapján végül elkészülhetett egy technikailag feljavított felvétel. Zakar István elmondta: a Játszd újra el!-ből hiányzó hat-hét másodperces részt is sikerült digitális eljárással szinte tökéletesen pótolni. „A 33 évvel ezelőtti felvételen valamennyi hangszeres részt én játszottam fel, a hangmérnök Hajas György volt” – idézte fel Zakar István. A Játszd újra el! lírai hangvételű dal, a Várj! funkys, diszkós lüktetésű. A két dal szövegét Král Csaba készítette.
Az Elveszett felvételek című kiadvány bemutatóján jelen volt Sasvári Sándor musicalszínész is. Mint elmondta, pályáját zenészként kezdte, a hetvenes évek végétől számos sztárénekes kísérőzenekarában játszott basszusgitáron, országszerte turnézott Cserháti Zsuzsával, Máté Péterrel, Ihász Gáborral, Harangozó Terivel, a Záray-Vámosi házaspárral és Zoránnal is.
Enyedi Máté, az e-Music cégvezetője elmondta: a két éve újonnan indult kiadó eddig kilenc lemezt adott ki, valamennyit CD-n, Cserháti Zsuzsa anyaga CD mellett vinyl középlemezen (EP) is megjelent.
Mint elhangzott, július 23-án, Cserháti Zsuzsa halálának 20. évfordulóján filmvetítéssel, beszélgetéssel egybekötött zenés megemlékezést tartanak az újbudai A38 hajón énekesek, zenészek, egykori barátok részvételével.
Cserháti Zsuzsa az 1972-es Táncdalfesztiválon vált országosan ismertté, 1978-ban elnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című könnyűzenei versenyének nagydíját, ekkor jelent meg első önálló nagylemeze. 1981-ben a második albumával jelentkezett, majd számos ok miatt kivonult a magyar könnyűzenei életből és csaknem másfél évtizedes vendéglátózás (Németország, Moulin Rouge) után csak 1996-ban tért vissza, óriási sikerrel. Ismét lemezeket készített (Hamu és gyémánt; Mennyit ér egy nő; Adj még a tűzből; Várj; Add a kezed), elismeréseket kapott, ám az elvárások miatti stresszhelyzetek kihatottak egészségi állapotára, halálát gyomorvérzés okozta.
Legismertebb dalai: Kicsi gyere velem rózsát szedni; Boldogság, gyere haza; Édes kisfiam; Különös szilveszter; Száguldás, Porsche, szerelem (Charlie-val közös).
Ingyenes, egész napos programmal várják az érdeklődőket szombaton a belvárosban és a Városligetben, a Szekérfesztiválon és az India Fesztiválon.
A Szekérfesztivál a legnagyobb és legszínesebb indiai hangulatú ünnep Budapesten. A fesztivál fókuszába az idén 30 éves a Krisna-völgy kerül, a már hagyományos tematika mellett – közölték a szervezők csütörtökön az MTI-vel.
Fotó: Az Esemény Facebook-oldala
Az India Fesztivál gyermekprogramokkal, előadásokkal, workshop foglalkozásokkal, közönségtalálkozókkal, indiai- és biotermékek vásárával, valamint az indiai streetfood széles repertoárjával várja a látogatókat délelőttől 21 óráig. Napközben rendezik az ünnepi menetet: 14 órakor indul a szekér és a felvonulás a Vörösmarty térről. Idén Krisna-völgyi ökrös szekér is kíséri a színes és nagy indiai szekereket, a rathát, táncosokat és énekeseket.
A menet az Andrássy úton át a Hősök terén keresztül a Városligetbe tart, ahol a tó közelében a Vajdahunyad várral szemben folytatódik a program. A szervezők több ezer embert várnak a programokra, és a felvonulásra is, amelyen a Krisna-hívők közös zenével-tánccal ünneplik Isten egy különleges, vidám formáját. 19 órától Békemeditációs koncerttel zárul a program.
A közlemény kiemeli: a hagyomány szerint a kötelek és így a szekér húzása jó szerencsét és áldást jelent a résztvevőknek. Indiában kétmillió ember vesz részt ezen a programon, amelyet ott június 22-én, csütörtökön ünnepelnek.
A fellépő indiai művészek között lesz Gulfam Sabri, a Vocal&Tabla zenei produkció, Jigna Dixit és Hari Devi Dasi indiai táncos.
Vergilius egy versrészletét találták meg egy több mint 1800 éves olajkorsóra vésve a dél-spanyolországi Villalón falu közelében.
A córdobai egyetem tájékoztatása szerint a hat centiméter széles és nyolc centiméter hosszú kerámiatöredékre egy járókelő bukkant a Tamujar patak mellett. A régészek szerint a lelet kivételessége abban rejlik, hogy olajkereskedelemre használt amforába vésve még sosem találtak Vergilius-idézetet.
A kerámiadarabra írt szöveget megvizsgálva a szakértők azt is kiderítették, hogy a szövegrészlet az időszámításunk előtt 29-ben született, Georgica című költemény első könyvéből származik, amelyben Vergilius a mezőgazdasággal és a vidéki élettel foglalkozik. A kutatók számára a legnagyobb kérdés az, hogy ki és miért véshette az ókori Róma legnagyobb eposzköltőjének művét az olajtartó edény aljába.
A feltételezések szerint az amforakészítő üzem egyik alkalmazottja akár gyerekmunkás is lehetett, aki az átlagnál műveltebb volt egy olyan vidéken, ahol az írástudás ritkaságnak számított a munkások körében.
A Nemzeti Filharmonikusok Beethovennel a szabadban című koncertsorozata több mint hatvan éve a nyári időszak páratlan klasszikus zenei élményét nyújtja Martonvásár szívében.
A 65. martonvásári nyár programfüzete igen színvonalas és változatos koncertsorozatot ígér, ami jól illik a neogótikus kastély hosszú, keskeny tornyaihoz, csúcsíves ablakaihoz és hatalmas mesebeli angolkertjéhez. Nem csoda, hogy Beethovent is magával ragadta a hely szépsége, és ha lehet hinni a szóbeszédnek, akkor nemcsak a természet bujasága, hanem a Brunszvik nővérek bája is vonzotta a mestert, így kedvenc tartózkodási helye lett.
A kastély parkjában álló színpadot 2023-ban júliusában is elfoglalják a művészek, hogy a nagymester emlékének adózzanak. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén egy-egy kiváló művész áll. Vashegyi György, a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, a barokk mellett a bécsi klasszikus repertoárnak is az egyik legjelentősebb hazai interpretátora, Héja Domonkos, aki tizenkilenc évesen létrehozta, majd évtizedeken át vezette a Danubia Zenekart és Cser Ádám a magyar karmesterek középgenerációjának sokat foglalkoztatott tagja, aki számos hazai zenekar vendégeként aratott sikereket az utóbbi években. A fellépő szólisták a hazai énekes és hangszeres előadó-művészet legjobbjai.
2023. július 1., szombat, 19.00 (esőnap: július 2.)
II. Leonóra-nyitány, op.72a III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37 III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Berecz Mihály zongora Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Vashegyi György
Egyetlen operája, a hűséget és szabadságvágyat dicsőítő Fidelio (1814) számára Beethoven négy különböző nyitányt is komponált, melyek közül a legnépszerűbb és legtöbbet játszott a III. Leonóra-nyitány. A mai estén ritkábban hallható testvére, a II. Leonóra-nyitány szólal meg, melynek különlegessége, hogy ez vezette be a Fidelio megszólalását az 1805. november 20-án lezajlott ősbemutatón. A nyitótételében az akkortájt különösen kedvelt „katonás” hangot megütő III. (c-moll) zongoraverseny (1804) komolyságával, moll hangnemével fordulat Beethoven versenyműveiben – formátuma, léptéke, ereje előre mutat. Jól illik a versenymű militáris modorához a két évvel későbbi III. (Esz-dúr, „Eroica”)szimfónia heroikus hangvétele. Mint köztudott, ezt a művét Beethoven Napóleonnak akarta ajánlani, ám amikor megtudta, hogy az első konzul császárrá koronáztatta magát, dühösen széttépte a kézirat első lapját a Bonaparte felirattal, és a Sinfonia eroica – Hősi szimfónia – címet adta a műnek.
Az est szólistája Berecz Mihály, a fiatal magyar zongoristanemzedék egyik legtehetségesebb tagja, karmestere Vashegyi György.
2023. július 8., szombat, 19.00 (esőnap: július 9.)
II. (D-dúr) szimfónia, op. 36 G-dúr románc, op. 40 F-dúr románc, op. 50 VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Pusker Júlia hegedű Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Héja Domonkos
A július 8-ai hangversenyt Beethoven II. (D-dúr) szimfóniája nyitja (1801/1802). Ezt a művet életének abban a szakaszában írta, amelyet a Heiligenstadti végrendelet néven ismert, mélyen személyes vallomás fémjelez. Sokat taglalt, különös ellentmondás, hogy míg a végrendelet a teljes megsüketülés rémével szembenéző, humanista elveihez ragaszkodó, ám összetört lelkű Beethovent állítja elénk, addig a szimfónia csupa derű és energia, játékosság és humor. Egy évtizeddel később keletkezett a VII. (A-dúr) szimfónia (1811–1813), amely már a zeneszerző pályájának egy másik szakaszát reprezentálja. A mű sokszor eksztatikusan fűtött muzsika a mámor dionüszoszi ünnepének vízióját tárja elénk. A két igen élénk karakterű szimfónia között a béke szigetét jeleníti meg a két hegedűrománc (F-dúr: 1798, G-dúr: 1801/1802). Ezt a két szelíd opust, melyek olyanok, mint két átszellemült imádság Pusker Júlia játéka teszi teljessé. Pusker Júlia az egyik legkiválóbb fiatal magyar hegedűs, aki a budapesti Zeneakadémia után a londoni Royal Academy of Music falai között fejezte be tanulmányait. Az est karmestere Héja Domonkos.
2022. július 15., szombat, 19.00 (esőnap: július 16.)
Egmont-nyitány, op. 84 A dicsőséges pillanat – kantáta, op. 136 V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67
Szemere Zita, Szalai Ágnes szoprán Horváth István tenor Cser Krisztián basszus Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Cser Ádám
A Beethoven-műveket kínáló estet a népszerű Egmont-nyitány köszönti. A mestert 1809-ben a bécsi császári színház kérte fel, hogy írjon Goethe drámájához kísérőzenét. Az elkészült mű legismertebb és legerőteljesebb része a nyitány. A fájdalmas dallamokkal indító, majd az igazságért való harcot és a hős halálát kifejező részek után elemi erővel tör elő a befejezésben a mondanivaló, amely szerint bár a hős elbukott, a szabadság eszméje tovább él.
Az Egmont-nyitány után egy ritkán hallható Beethoven darab következik. A dicsőséges pillanat című alkalmi kantátát Beethoven a napóleoni háborúk befejezését követő Bécsi Kongresszus megnyitójára (1814) komponálta – a darab Európa győzelmét ünnepli a hódító hadvezér csapatai felett. A háromnapos koncertsorozat a zenetörténet egyik leghíresebb darabjával, az V. (c-moll, „Sors”) szimfóniával zárul. Ez a szimfóniaa sorsával birkózó Embert állítja elénk: a hőst, aki a nyitótételben küzd, a lassúban megvallja hitét, a scherzóban visszatekint életének démonaira, majd a fináléban diadalmasan ünnepli győzelmét.
A kantáta vokális szólistái, Szemere Zita, Szalai Ágnes, Horváth István és Cser Krisztián a hazai énekestársadalom sokféle stílusban és műfajban járatos, kiváló képviselői. A Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Cser Ádám vezényli.
