Főoldal Blog oldal 145

A világ elbúcsúzott II. Erzsébet királynőtől

Végső búcsút vettek hétfő este egykori rezidenciája, az ősi windsori kastély Szent György-kápolnájában II. Erzsébet királynőtől.

A néhai brit uralkodót, aki csaknem 71 évet töltött az Egyesült Királyság trónján, szeptember 8-án, életének 97. esztendejében, Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján érte a halál. A halálának bejelentését követő tíznapos gyászidőszak és gyászszertartás-sorozat utolsó mozzanataként, hétfőn a London nyugati határában fekvő legnagyobb királyi rezidenciára, a csaknem ezeréves windsori kastélyba szállították koporsóját.

A kastély Szent György-kápolnájában, 800 meghívott jelenlétében végső gyászistentisztelettel vettek búcsút a királynőtől, majd koporsóját leeresztették a kápolna királyi kriptájába.

Fotó: AP

A legszűkebb királyi család késő este még lerója kegyeletét az egykori uralkodó előtt, de ez a búcsúaktus már a kamerák távollétében, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlik. II. Erzsébet királynő sírboltját a Szent György-kápolna VI. György királyról – a királynő 1952-ben elhunyt édesapjáról – elnevezett kis emlékkápolnájában alakították ki. Itt nyugszik a néhai uralkodó édesanyja és édesapja, valamint 2002-ben elhunyt húga, Margit hercegnő. A főkápolnához toldott kis emlékkápolna kriptájában helyezték el hétfőn II. Erzsébet királynő néhai férje, Fülöp edinburghi herceg koporsóját is.

Fülöp herceg tavaly áprilisban, életének századik, Erzsébettel kötött házasságának 74. esztendejében hunyt el, és tőle is a windsori Szent György-kápolnában vettek búcsút. Már akkor bejelentették azonban, hogy nyughelye ideiglenes, és hitvese halála után koporsóját a kápolnán belül átviszik II. Erzsébet temetkezési helyére, a VI. György emlékkápolnába, így mindkettőjüknek ez a végső nyughelye.

A királynő koporsóját a múlt héten négy napra felravatalozták a londoni parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban. A ravatal brit idő szerint hétfő reggelig volt látogatható, és az előzetes becslések szerint valószínűleg meghaladta a félmilliót azoknak a száma, akik lerótták tiszteletüket a néhai uralkodó koporsójánál.

A koporsót hétfő délelőtt átvitték a Westminster Halltól 250 méterre emelkedő Westminster-apátságba, az angol-brit monarchia ősi londoni koronázó templomába, ahol búcsúszertartást tartottak a királynő emlékére. A ceremónián kétezer meghívott vendég vett részt, köztük Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök. Jelen voltak a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak vezetői is, köztük Justin Trudeau kanadai, Anthony Albanese ausztrál és Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök.

Az európai monarchiák uralkodói is részt vettek a Westminster-apátságban tartott szertartáson. A néhai királynő koporsóját a brit monarchia és az uralkodóház lobogója, a Royal Standard borította, és tetején elhelyezték a koronázási ékszerekkel együtt a kétezer gyémánttal ékesített birodalmi állami koronát (Imperial State Crown).

A koporsót a londoni apátságból vitték a fővárostól 25 kilométerre fekvő Windsorba, amely az 1820-ban elhunyt III. György király óta az összes brit uralkodó végső nyughelye. A windsori Szent György-kápolnában tartott szertartáson részt vettek a királyi család legmagasabb rangú tagjai, élükön II. Erzsébet királynő elsőszülött fiával és utódjával, III. Károly királlyal. Jelen voltak Károly testvérei, Anna hercegnő, András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja, valamint a király két fia, Vilmos walesi herceg, a trón várományosa és Vilmos öccse, Harry sussexi herceg.

II. Erzsébet hétfői búcsúztatásával véget ért a brit kormány által az uralkodó halála utáni naptól meghirdetett tíznapos gyászidőszak, amelynek ideje alatt félárbocra eresztették a közintézményeken a brit lobogókat, és országszerte számos kulturális és sporteseményt töröltek vagy halasztottak későbbre. II. Erzsébet királynőtől rendkívül nagyszabású, katonai tiszteletadással kísért állami temetésen vettek végső búcsút hétfőn.

A rendezvény példátlan biztonsági intézkedések közepette zajlott: biztosításában tízezer rendőr vett részt. A brit kormányzati protokoll alapján állami temetés csak uralkodóknak és kivételes tekintélyű állami vezetőknek jár, így az ilyen jellegű búcsúszertartás rendkívül ritka.

Legutóbb Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnököt búcsúztatták állami temetésen 1965-ben. Előtte II. Erzsébet királynő édesapjától, VI. György királytól vettek búcsút állami temetéssel 1952 februárjában.

Az utóbbi három évszázadban egyetlen olyan brit uralkodó volt, akit nem állami temetésen búcsúztattak: VIII. Eduárd, aki 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva lemondott trónjáról. Eduárd ugyanis házasságot kívánt kötni elvált amerikai kedvesével, Wallis Simpsonnal, és ez az akkori szigorú protokollnormák szerint összeegyeztethetetlen volt uralkodóként és az anglikán egyház világi vezetőjeként betöltött státusával.

Így került a brit trónra VIII. Eduárd öccse, VI. György, majd az ő halála után, 1952. február 6-án elsőszülött leánya, II. Erzsébet királynő, akinek 70 évi és 214 napi uralkodása rekord az angol-brit monarchia évezredes történetében.

Forrás: Kertész Róbert/MTI

Megteltek a sörsátrak az Oktoberfest első estéjén

A hideg és a rekordmagas árak ellenére megteltek a sörsátrak az első este a világ egyik legnagyobb népünnepélyén, müncheni Oktoberfesten, amely két év járványügyi szünet után szombaton kezdődött el.

A Münchener Merkur című lap beszámolója szerint a legtöbb sörsátrat már este fél nyolckor lezárták, így hosszú sorok alakultak ki a bejáratoknál. A szövetségi rendőrség vasárnapi összesítése szerint a bajor tartományi főváros legnagyobb szabású rendezvényének első estéje viszonylag nyugodt volt, egy ember miatt szexuális bűncselekmény gyanúja, egy másik ellen kábítószer birtoklás miatt indítottak eljárást.

A mentőszolgálatnak több munkája volt, rögtön az első este elérték a legutóbbi, 2019-es Oktoberfest ritmusát, 22 óra körül már percenként szállítottak az egészségügyi állomásra egy-egy újabb ápolásra szoruló ittas látogatót, azaz „sörhullát” – nyilatkozott a több műszakban 450 mentőst és nagyjából 50 mentőorvost foglalkoztató szolgálat szóvivője, Markus Strobl.

A kereskedelmi forgalomban szokásosnál magasabb, 6 százalék körüli alkoholtartalmú fesztiválsör túlzott fogyasztása miatt kidőlt vendégek sorát egy fiatal nő nyitotta meg, akit röviddel 14 óra után kellett ellátni.

A 17 napos, október 3-ig tartó fesztivált szombat délben nyitották meg. Az első hordó sört a hagyományoknak megfelelően a müncheni főpolgármester, a szociáldemokrata Dieter Reiter ütötte csapra – a művelet a harmadik ütéssel sikerült – , az első korsó sört pedig a bajor miniszterelnök, a konzervatív Markus Söder kapta a Terézia-réten (Theresienwiese), ahol a kezdetektől rendezik a fesztivált.    

Az ital minden eddiginél drágább, korsónként (1 liter) 12,60-13,80 euró (5166-5658 forint) közötti összeget kérnek érte, ez csaknem 16 százalékos emelkedés 2019-hez képest. Azonban a szervezők várakozása szerint a látogatók száma így is elérheti a járvány előtti éveket jellemző hatmillió körüli szintet.

Az első Oktoberfestet 1810-ben rendezték. 1819-ben nyilvánították évente tartandó népünnepélynek, kezdetét pedig a barátságosabb időjárású szeptemberre hozták előre. Háborúk és járványok miatt eddig 26-szor maradt el, így az idei a 187. Oktoberfest Münchenben.

Forrás: MTI

Pénteken lehűlés kezdődik, többfelé, többször kell esőre számítani

Pénteken lehűlés kezdődik és változékony őszi idő várható a hétvégén. Megélénkül a szél és többfelé, többször kell számítani csapadékra is – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzéséből.

Pénteken nyugat, délnyugat felől fokozatosan megnő, megvastagszik a felhőzet, többórás napsütés az északi megyékben várható. Nagyobb eséllyel a délnyugati megyékben fordulhat elő eső, zápor, míg északkelet felé haladva csökken a csapadék esélye. Az ország nagy részén az északnyugati, míg délnyugaton az északi, északkeleti szelet kísérhetik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 17 és 25 fok között alakul, a tartósan felhős nyugati tájakon lesz hűvösebb és északkeleten a legmelegebb.

Szombaton jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. Az ország délkeleti felén többfelé, máshol elszórtan valószínű eső, zápor, egy-egy zivatar. Az északnyugati, északi szél megélénkül, helyenként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8 és 14, a legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 19 fok között várható. A keleti határ közelében lehet számítani az enyhébb, a csapadékosabb délnyugati tájakon a hűvösebb időre.

Vasárnap délutánra északkeleten is felszakadozik, csökken a felhőzet, az ország nagy részén akár több órára is kisüthet a nap, ugyanakkor napközben nyugat, északnyugat felől egyre vastagabb felhőtömbök érkeznek. Az összefüggőbb csapadékzóna kelet felé távozik, mögötte elszórtan valószínű zápor, főleg északkeleten egy-egy zivatar. Az északnyugati, nyugati szél nagy területen megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 5 és 11 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős tájakon ennél hidegebb lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 19 fok között alakul.

Indul az Ifjúsági Bajnokok Ligája: ugródeszka a tehetséges magyar focistáknak?

Az Ifjúsági Bajnokok Ligájában (UEFA Youth League) az MTK fiatal labdarúgói a lett korosztályos bajnokkal csapnak össze szeptember 14-én. Tavaly ebben a sorozatban tűnt ki társai közül Vancsa Zalán, aki az elmúlt 100 év legfiatalabb magyar válogatott labdarúgójaként szerepelhetett a felnőtt válogatottban néhány hónapja. A fiatal sportoló ma már a Manchester Cityt is működtető City Football Group egyik legfontosabb nevelő klubjában folytatja karrierjét, ahová a nyáron szerződött el az MTK-tól.

Ezért fontos a magyar fiatalokra építeni

Az Ifjúsági Bajnokok Ligája az egyik legjobb ugródeszka a fiatal tehetségek számára, de közel sem elegendő ahhoz, hogy a legjobbjaink „átkerülhessenek” a nemzetközi porondra, és külföldre szerződve fejlődhessenek, tovább építve ezzel a hazai labdarúgás egészét is. Vancsa tavaly ebben a sorozatban négy mérkőzésen lőtt 5 gólt és adott 2 gólpasszt: ez olyan teljesítmény, amire már az  európai topligák klubjai is felkapják a fejüket. Ahhoz, hogy egy játékos ilyen kiemelkedő eredményt produkáljon – saját szorgalma, munkája, kitartása és tehetsége mellett –, az is kell, hogy olyan körülmények között eddzen és játsszon mérkőzéseket, amelyek felkészítik, hogy saját korosztályánál magasabb szintű mezőnyben is rendszeresen szerepeljen. A hazai foci viszonylatában ez azt jelenti, hogy a felnőtt csapatnál is lehetőséget kaphat.

Vancsa Zalán a korosztályos csapaton kívül 2021 tavaszán, mindössze 16 évesen az MTK felnőtt csapatában is bemutatkozott, és összesen 24 mérkőzésen lépett pályára az NB I-ben és a Magyar Kupában – mindezt bőven azelőtt, hogy betöltötte volna a 18. életévét. Ez kellett ahhoz is, hogy megmutathassa képességeit a magyar futballválogatott szövetségi kapitányának is.

„Ha egy klub ezt komolyan veszi, számottevő kockázatot vállal egy tipikusan idősebb, sokszor külföldi játékosokból álló bajnokságban. Hosszú távon rendkívül hasznos a játékos és a klub számára, ha a kiemelkedően tehetséges fiatalok lehetőséget kapnak a felnőtt futballban, végső soron a magyar futball számára is értéket teremt mindez. A Rossi-féle válogatott új generációját jelentő Schäfer András, Schön Szabolcs és Vancsa Zalán is rendkívül fiatalon, az MTK színeiben mutatkozott be a felnőtt futballban” – mondta el Pintér Ádám 29-szeres magyar válogatott labdarúgó, az MTK korábbi akadémistája, aki nyártól sportnagykövetként segíti az MTK Budapest és a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia munkáját annak érdekében, hogy a sportág népszerűsítésével még több magyar fiatal kerülhessen közelebb a labdarúgáshoz.

„Nincsenek csodák, legalábbis olyan tekintetben, hogy valószínűtlen elvárás lenne az, hogy hazánkban egyik napról a másikra sztárfocisták tucatjai tűnjenek fel. Az viszont egyáltalán nem utópia, hogy a sok ígéretes tizenévesből ne csak ígéretek, hanem hazai és nemzetközi szinten is versenyképes, jól képzett, egészséges felnőtt futballisták váljanak, akik külföldi tapasztalatokkal felvértezve szolgálhatják akár a válogatottat, akár a magyar klubcsapatokat. Ehhez viszont az kell, hogy már ma többéves távlatban gondolkodjunk, és legyen bátorságunk a magyar fiatalokra építeni a magyar felnőtt futballcsapatokban is” – tette hozzá a szakember.

Mindenkinek azaz érdeke, hogy a legjobbat hozzák ki a fiatalokból, de nem elég beszélni róla

A futballban mindenki a győzelemre hajt, ez alól pedig az MTK sem kivétel. Nem mindegy azonban, hogy miként jelöljük ki a fenntartható sportsikerhez vezető utat: az MTK a fiatalok kinevelésére, képzésére és felnőtt csapatba történő beépítésére alapozza saját klubmodelljét. Ez a modell gondoskodik arról, hogy a felnőtt csapatban folyamatosan jól képzett utánpótlás álljon rendelkezésre, miközben a játékosértékesítésből fakadó bevételek gazdasági értelemben is egészségesebb, fenntarthatóbb működést kínálnak a klub számára. 

Tavaly a liga összességét nézve messze a legtöbb fiatal az NB I-ben szereplő MTK-ban játszott, 9.191 percet töltött a pályán a Magyar Labdarúgó Szövetség szerinti ösztönzött korú fiatal játékos. Többet, mint ahány percet az ezen a listán az 5. és 12. hely között szereplő hét másik csapatban összesen pályán tölthettek fiatalok. Ezen felül a szezonban az MTK Budapest adta az idény legfiatalabb játékosát, miután Barkóczi Benedek 16 évesen és 249 naposan debütált az élvonalban.

Ez a klubfilozófia segítette Vancsa Zalán útját is, illetve ugyanígy a korábban a klubtól külföldre szerződő válogatott, Schön Szabolcs vagy Schäfer András karrierjét is. Az MTK ifi BL keretében szereplő játékosok közül már négyen mutatkozhattak be a felnőtt csapatban is (Csenterics Adrián, Horváth Artúr, Barkóczi Benedek és Kovács Mátyás – utóbbi játékos ráadásul az idei szezonban már négy gólnál és egy gólpassznál jár a felnőtt együttesben). Fontos szempontok ezek, hiszen a játékos, a mögötte álló család, a klub és a teljes hazai labdarúgó társadalom érdeke, hogy a magyar fiatalokból a legjobbat hozzák ki a klubok.

„Az elmúlt két év után természetesen idén is az a célunk, hogy a lehető legjobban szerepeljenek az ifi focistáink a korosztályos Bajnokok Ligája mérkőzéseken, de talán még az eredménynél is sokkal fontosabb, hogy képesek legyenek kihozni magukból a legtöbbet, megmutatni azt, amire valóban képesek” – összegezte Pintér Ádám. „Ez a liga őszinte és világos tükör, de nem is elsősorban az eredmény, hanem a játékosok teljesítménye az, ami bizonyos szempontból képet ad a hazai utánpótlásról is, hiszen korosztályos csapatunk hazai mezőnyben évek óta a legjobbak között van. Ha minden évben akár csak egy „Vancsa Zalán” is feltűnik ebben a ligában, abból az egész hazai futball sokat profitálhat” – mondta el az MTK sportnagykövete.

Harmincnyolc Emmy-díjat zsebeltek be az HBO produkciói

Immár 21. alkalommal az HBO nyerte a legtöbb Emmy-díjat. 38 Emmy-t nyert az HBO és ha a WarnerBros Discovery kombinált számait nézzük, akkor ez a szám eléri a 48 díjat.

Az HBO/ HBO Max összesen 38 Emmy-díjat gyűjtött be idén, ezzel megduplázta a 2021-es eredményüket, amikor is 19 díjjal tértek haza. Az HBO a limitált sorozatok kategóriájában 10 győzelemmel zárta az estét, köszönhetően A Fehér Lótusznak. Mike White abszolút megérdemelten vitte haza a legjobb forgatókönyv és rendezésért járó arany szobrocskát. Továbbá a sorozat színészei is taroltak, hiszen Jennifer a legjobb női mellékszereplő, míg Murray Bartlett a legjobb férfi színész kategóriában győzedelmeskedett a limitált sorozatok kategóriájában. Végül elhozta a legjobb limitált sorozatnak járó díjat is A Fehér Lótusz, míg a legjobb dráma sorozat kategóriájában az Utódlás nyert.

Adam McKay zseniális sorozata végül 4 díjat vihetett haza, míg Sam Levinson kult sorozata, az Eufória 6 szobrot kapott, többek között Zendayanak köszönhetően, aki így a legfiatalabb afro-amerikai színésznő, aki 2 Emmy-díjal is büszkélkedhet. 

Az este mérlege végül így alakult (sorozatokra lebontva)

A Fehér Lótusz – 10 díj

Eufória – 6

Utódlás – 4

Barry – 3

Hacks – 3

John Oliver az elmúlt hét híreiről – 3

Aranykor (The Gilded Age) – 1

Továbbra is a fekete konyha az örök kedvenc

Minden jel arra mutat, hogy a fekete konyha lesz a lakberendezés “kis fekete ruhája”, amellyel nem lehet mellélőni. A legsötétebb szín örök értékeket, eleganciát és magas minőséget sugall. A Gorenje szakértői szerint akár a padlótól a plafonig bevonhatjuk vele a főzőhelyiséget, de már egy-egy jól megválasztott fekete háztartási gép is feldobhatja a konyhánkat.

A belsőépítészek prognózisai, a lakberendezési oldalak keresőszavai és a márkák reakciója alapján hamarosan egyre több konyha ölthet fekete árnyalatot – már a színek terén világhírű Pantone festékgyártó cég is felfigyelt a fekete szín mind szélesebb körű alkalmazására az enteriőr kialakításánál. A bátrabbak akár a padlótól a plafonig sötét színnel vonhatják be a főzőhelyiséget, de már egy-egy fekete elem – csaptelep vagy páraelszívó – is vagánnyá és elegánssá teheti a konyhánkat.

Miért éppen fekete?

Csaknem két évtizeden át hódított a magas fényű fehérség a konyhákban mind a bútorok, mind a konyhai berendezések terén. A trend azonban véget érni látszik: 2015-ben az Egyesült Államokban kezdett népszerűvé válni, de a 2020-as években már az európai konyhákban is tarol a fekete. A modern és a klasszikus enteriőr egyaránt kialakítható a legsötétebb szín használatával, amely lényegében bármilyen más színnel kombinálható: bár tény, hogy a legjobban a fehér, a szürke különböző árnyalatai és a természetes fa(színek) “állnak neki”.

A fekete a lakberendezésben éppen azért vonzó szín, mint a divatban: örök értékeket hordoz, kifinomultságot sugároz, karcsúsít és minden(ki)nek jól áll. Nem mehet ki a divatból, hiszen mindig is a stílusosság szimbóluma volt. A konyhában profizmust, egyszerűséget, ugyanakkor eleganciát ígér a gasztronómia terén is. Mindemellett praktikus szín is, hiszen a sérülések kevéssé látszanak meg a fekete felületeken, illetve bármilyen anyaggal remekül kombinálható.

Részletektől az egészig

Aki igazán hatásos és elegáns konyhára vágyik, a fényes fekete szekrényeket fehér erezetű fekete márványpulttal és gépekkel egészít ki, és még a padlót is a legsötétebb színű kővel borítja – a megfelelően irányított fények pedig még fokozzák a drámai hatást. Nem gondolnánk, de a kifejezetten otthonos és meleg hangulatú konyha egyik fontos összetevője is lehet a fekete: egy krétafal, egy fekete vázba illesztett nyersfa konyhaszekrény, a fekete mosdó hangulatos elemei lehetnek a természetes hatású, vidéki stílusú konyhának.

Bármelyik vonalat is követjük, a fekete konyhai eszközök és háztartási gépek biztosan illeni fognak a dizájnhoz. A Gorenje BlackLine termékcsaládját például, a fekete szín által hordozott üzenetek inspirálták: a konyhai eszközök modernek, elegánsak és okosak, egyszerre “hozzák” a klasszikus tudást és a ravasz megoldásokat. Rozsdamentes acélfelületei a fekete egyetlen negatív tulajdonságát is kiküszöbölik: TouchFree bevonatuk megakadályozza a foltok kialakukását és megkönnyíti a tisztítást. 

Kezdetét veszi a Budapesti Klasszikus Film Maraton

Kedd este az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezendő gálavetítéssel kezdődik a Budapesti Klasszikus Film Maraton, amely szeptember 18-ig várja az érdeklődőket öt helyszínen.

A felújított filmklasszikusokat felvonultató fesztiválon olyan remekműveket lehet majd látni a Szent István téren és a fővárosi mozikban, mint a Szelíd motorosok Jack Nicholsonnal, A medence Alain Delonnal és Romy Schneiderrel, A sejk fia Bánky Vilmával, a Sziget a szárazföldön Kiss Manyival, a Dögkeselyű Cserhalmi Györggyel, valamint Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje, A tolonc a Győri Filharmonikusok Zenekar élő kíséretével – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.

A közlemény idézi Káel Csabát, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, a Nemzeti Filmintézet elnökét, aki elmondta, „a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában felfedezhetjük az izgalmas együttműködéseket, amelyekkel a magyar tehetségek az egyetemes filmművészetet gazdagították az elmúlt 121 évben. Budapest legnagyobb filmfesztiválja öt helyszínen várja a közönséget, köztük a főváros egyik legszebb terén, a Bazilika előtt ingyenes, szabadtéri vetítésekkel”.

A Nemzeti Filmintézet szervezésében szerdától olyan felújított alkotások láthatók, amelyek kizárólag a Film Maraton keretében tekinthetők meg nagyvásznon. A rendezvény egyik különlegessége lesz A sejk fia vetítése, amely a hollywoodi némafilm korszak emblematikus alkotása, a női főszerepet játszó Bánky Vilma pedig az első magyar világsztárként vonult be az álomgyár történetébe.

A rendezvény a King Creole című, 1958-as, Michael Curtiz rendezte film gálavetítésével kezdődik kedden este az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol beszédet mond Thierry Frémaux, a lyoni Lumiere Intézet és a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál igazgatója. A fesztivál nyitóeseménye csak előzetesen megváltott jeggyel, vagy a megnyitóra szóló regisztrációval látogatható.

A szervezők közlése szerint számos alkalom kínálkozik az alkotókkal való találkozásra is, a Dögkeselyű vetítését András Ferenc rendező és Ragályi Elemér operatőr vezeti fel, míg a Napló gyermekeimnek bemutatóján Bánsági Ildikó vesz részt. Galambos Erzsi első filmszerepéről, a Csendes otthonról mesél majd, a Sziget a szárazföldön előadásán pedig Elek Judit rendező és Ragályi Elemér operatőr köszönti a nézőket.

A diákoknak és tanároknak a szervezők 2000 ingyenes akkreditációs karszalagot biztosítanak, ezek a Film Maraton összes vetítésére érvényesek. Jegyet váltani a vetítéseknek otthont adó Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Francia Intézetben, valamint a Toldi Moziban online és személyesen, valamint a fesztivál honlapján, az egyes filmek oldalára kattintva is lehet. A kedvezményes jegyár minden helyszínen egységesen 500 forint, a szabadtéri vetítések pedig ingyenesek – írják a közleményben a szervezők.

Expresszionista kortárs művészeti kiállítás New Yorkban

Egy meghívót hozott a posta. A tudósítót egy kortárs képzőművészeti kiállítás megnyitójára hívta meg az egyik galéria, a New York City Upper East Side-ján található Kate Oh Gallery, ahol egy ma élő amerikai festőművésznő, Nancy Prager expresszionista képeit mutatják be.

Úgy tűnik, hogy az expresszionizmus, amelyik a huszadik század képzőművészeti irányzata – az expresszionizmus az 1920-as években virágzott – ma a huszonegyedik században is él és virul. Ezt bizonyítja az a kiállítás, amelyre a meghívó érkezett. Nancy Prager kortárs festőművésznő képei az expresszionista irányzatot képviselik. 

Expresszívnek nevezi a művészettörténet azokat a művészi megnyilvánulásokat, ahol az alkotó a saját szubjektív reflexióira helyezi a hangsúlyt. Az expresszionizmus az a művészeti irányzat, amely a múlt század elején indult el, a polgári társadalom elleni tiltakozás kifejezésére. 

Az expresszionista stílus jellemzője, hogy a festőművészek ecsetvonásai nyugtalanságot érzékeltetnek, időnként meghökkentő színekkel operálnak.

Az expresszionista festők a valóság látszatának puszta ábrázolása helyett a valóságról kialakult érzéseiket, gondolataikat mutatták be lehetőleg minden megkötöttség nélkül. Az expresszionisták a belső élményeiket, a lelkükben, gondolataikban megjelent dolgokat vetíti ki, nemritkán túlzott vagy torzított formákban.

A fenti állítások igazak Nancy Prager festményeire. 

Nancy Prager (Kamel) festőművész az Egyesült Államokban közismert személyiség. Az USA-ban működő Külföldi Tudósítók Szövetségének és a Külföldi Sajtóklub igazgató tanácsának elnöke.

Korábban az UNESCO amerikai nemzeti biztosaként, a Vital Voices Globális Partnerségi Igazgatóságának elnökeként és annak fő ENSZ-képviselőjeként szolgált. Ő szervezte és vezette az ENSZ kormányai és ügynökségei által támogatott ENSZ-panelek sorozatát stratégiai emberi jogi és fejlesztési kérdésekben. Nancy Prager az ENSZ „gyermek világnapjának” társigazgatója volt; ő kezdte meg az első fogyatékkal élő gyermekeknek szóló programot a New York-i Metropolitan Múzeumban. 

Aktív festőművészként korábban több kiállítása volt már az Egyesült Államokban, Európában és a Közel-Keleten.

A Fine Art Magazinban Jamie Ellin Forbes azt írta, hogy Nancy Prager képei “gazdagok szimbolikában, metaforában és személyes ikonográfiában, amelyek mindegyike ötvözi az egyensúlyt, klasszikusak és jól kidolgozottak.” 

A Fine Art Magazin cikke hozzáteszi, hogy “Nancy nem kirívó érzékiséggel faragja meg a női testet. Néha gyengéd élénk színeket és komor árnyékokat alkalmaz a hangulatteremtés céljából.” Az említett művészeti kritika kiemeli, hogy Nancy Prager az élet és halál kérdését finom érzelmeket sugározva “meleg pasztell színeket, például őszibarackot, rózsát, világos zafírt és palaszürkét alkalmaz az alkotásokon.” Majd hozzáteszi, hogy 

“Lehetséges, hogy az ént látjuk, amint megpillantja saját létezését? Az élénk sárga, élénk virágokkal, pirossal, pünkösddel és kékkel díszített, meztelen fekvő felsőtest eggyé válik a fényes színű földes háttérrel. Itt nincs különösebb hangsúly, azon kívül, hogy milyen jó érzés ez.”

A Kate Oh Gallery, a mostani kiállítás ismertetésében így jellemezte Nancy Prager festményeit: “Expresszionista alkotásaiban anatómiai szuggesztiók és figurális elemek találhatók, az alkotásokon halványan kivehető egy kéz, egy végtag vagy egy fej körvonala.”

A kiállítási ismertető szerzője a festményeket lenyűgözőnek írta le. Kifejtette, hogy a képek hátterében “fűzfa, puha szálak és krémfehér és aranysárga tincsek népesülnek be és ömlenek. A töredezett részekből összeállt számtalan hasáb alakú folt: zöldellő és zúzmarás kék, vér-narancssárga csíkok” láthatóak. A szerző jellemzésül hozzátette: “Az expresszionisztikus kivitelezésű festményeken arany-fehér csíkok, csepegések áradnak a vászonra.” 

A kiállítási ismertető kiemelte: “a valóságot kell a művészetben kifejezni, de csak annak, aki képes arra, hogy a szubjektumot és az igazságosságot kifejezze. Prager az a művész, aki erre képes.”

A kiállítás látogatói meggyőződhetnek erről.

Ízelítőként lapunk néhány kiállított képet felidéz.

Szakértők által kiválasztott borok a Winelovers 100 kóstolón

A nemzetközi és magyar borszakértők által összeállított Winelovers 100 – A 100 legjobb magyar bor magazinban szereplő tételekből tartanak nagykóstolót szeptember 17-én a Corinthia Hotel Budapest báltermében. 

A Winelovers 100 toplistás borait idén első alkalommal egy új, magyar szervezésű borversenyen, a Winelovers Wine Awardson nemzetközi és magyar szaktekintélyekből álló zsűri (Master of Wine és Master Sommelier szakértők, borkereskedők, sommelier-k és borszakírók) választották ki – tájékoztatták az MTI-t a szervezők.

Közleményük szerint a Winelovers 100 Nagykóstoló a magyar pincészetek legszebb eredményeinek összefoglalóját adja a résztvevőknek: a versenyen legtöbb pontot elért palackokat bontják fel a vendégeknek.

A TOP100-as listán többnyire száraz fehér-, és vörösborok, valamint természetes édes borok szerepelnek, ezek mellett azonban felvonul a további 54 kategóriagyőztes bor is, így könnyedebb, illatos fehérborok, rozék és pezsgők is.

Mint a szervezők kiemelték, az érdeklődők nemcsak kóstolhatnak, hanem a boros tudásukat is elmélyíthetik, hiszen ingyenes pop-up előadások várják őket, amelyeket a Borkollégium tanárai és a borszakmában tevékenykedő szakemberek tartanak. A VIP-lounge-ba megváltott jegyek pedig az elmélyültebb kóstolást teszik lehetővé, valamint egyéb ajándékokkal, extra bortételek kóstolásával járnak – áll a közleményben.

A Winelovers 100 Nagykóstoló teljes kiállítói listája a https://wineloversrendezvenyek.hu/winelovers-100 linken olvasható.

Szeptember 19-én vesznek végső búcsút II. Erzsébet királynőtől

Szeptember 19-én vesznek végső búcsút II. Erzsébet királynőtől – jelentette be szombaton a Buckingham-palota. A néhai brit királynőt életének 97., uralkodásának 71. évében, csütörtök este érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában. Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly volt trónörökös a brit uralkodó, aki III. Károly néven lépett trónra.

Az udvar szombat esti tájékoztatása szerint a néhai királynő koporsóját vasárnap a brit uralkodók hivatalos skóciai rezidenciájára, az edinburghi Holyroodhouse-palotába szállítják. Innen hétfőn átviszik a skót főváros St. Giles székesegyházába, ahol 24 órára felravatalozzák.

A koporsót kedden szállítják repülőgéppel Edinburghból Londonba, a néhai uralkodó egyetlen leányának, Anna hercegnőnek a kíséretében. A repülőgép a brit királyi légierő (RAF) északnyugat-londoni támaszpontján, Northoltban száll le. II. Erzsébet királynő koporsóját innen először a Buckingham-palotába viszik, ahol III. Károly király és felesége, Kamilla fogadja, majd szerda délután átszállítják a parlament legősibb épületegyüttesébe, a Westminster Hallba, ahol négy teljes napra felravatalozzák.

A ravatal csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható a nap 23 órájában. A búcsúszertartás szeptember 19-én, hétfőn lesz a közeli Westminster-apátságban, a monarchia ősi londoni koronázó templomában. A királynőt ugyanaznap egykori legnagyobb angliai vidéki rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor kastélyában helyezik végső nyugalomra, ott, ahol néhai édesapja, az 1952-ben elhunyt VI. György király és II. Erzsébet tavaly áprilisban, életének századik esztendejében elhunyt férje, Fülöp edinburghi herceg is nyugszik.

A néhai uralkodótól katonai tiszteletadással kísért állami temetés keretében vesznek búcsút. Legutóbb Sir Winston Churchill volt brit miniszterelnököt búcsúztatták állami temetésen 1965-ben bekövetkezett halála után. Előtte II. Erzsébet királynő édesapjától, az 1952-ben elhunyt VI. György királytól vettek búcsút állami temetéssel.

A néhai királynő búcsúztatásának napjára III. Károly király kezdeményezésére a brit kormány munkaszünetet hirdetett.

Forrás: MTI