Az orvos–beteg kommunikáció elég nehézkes, és még az ép képességekkel rendelkezők is szorongva mennek el a vizsgálatokra.

A hallóknak is gondot jelenthet megérteni, hogy mit mond az orvos, hát még a siketek és nagyothallók számára, hogy pontosan megértsék az utasításokat. Sokan kiszolgáltatottnak érzik magukat. A siketekkel automatikusan hangosabban beszélnek, ám hiába az erőlködés, mert úgy sem értik meg.

Szájról olvasni maszkban?

Egy hallássérültnél hatványozottabb formában jelentkezik a kapcsolatteremtés nehézsége: nem elég, hogy szájról kell olvasni, hanem több mindenre kell egyidejűleg figyelni a beszélgetés során. Ha az egészségünkről van szó, mindenki kiszolgáltatottnak érzi magát az orvosnál. Azonban egy hallássérült sokkal nagyobb stressznek van kitéve a legegyszerűbb kommunikáció során is, mint aki ép képességekkel született.

Akik siketen születtek, nem igazán tudnak szájról olvasni, akik később lettek nagyothallók, nekik is értelmezniük kell, hogy mit is mondanak számukra, noha folyamatosan olvasnak szájról, de a gesztikulációt, a testbeszédet is követni kell. Az egészségügyben a koronavírus-járvány miatt kötelező maszkhordás csak tovább ront a helyzeten.

Akadálymentesen az időpontfoglalástól az ellátásig

A siketek és nagyothallók kommunikációját segíti egy emberséges kezdeményezés, amely a maga nemében egyedülálló mind Magyarországon, mind pedig Budapesten. A MindentMent Fogászati Rendelő hálózat hallássérültbarát ellátást vezetett be, mely két rendelőben érhető el Budapesten, az V. és a XI. kerületben.

A siket és nagyothalló betegek írásban, online tudnak időpontot foglalni a vizsgálatokra, ahol kiválaszthatják a rendelőt, ahol akadálymentes ellátáshoz juthatnak.

„Két, speciális képzésen részt vett munkatársunk, fogorvosunk és fogászati asszisztensünk magabiztosan használja a jelnyelvet, így rendelőinkben siket és nagyothalló pácienseket egyaránt el tudunk látni” – nyilatkozta Aranyi Rita, a MindentMent Fogászat igazgatója.

Felvették a kapcsolatot a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ), melynek keretében a SINOSZ tagjainak ingyenes konzultációt és panorámaröntgent ajánlottak fel, valamint egyszeri kedvezményt bármely kezelésre – részletezte az igazgató.

Az emberséges gesztus emberi oldala

Aranyi Rita beszámolt arról is, mi motiválta a rendelő dolgozóit arra, hogy megtanuljanak jelelni. Csömörné Balogh Andrea fogászati asszisztens azért tanult jelnyelvet, mert az anyósa siket, és jelnyelven kommunikál, szeretett volna beszélgetni vele. A másik motivációja pedig az volt, hogy az SZTK-ban sok siket pácienssel találkozott, és látta, hogy mekkora a gond, hogy nem tudják a siketeket részletesen tájékoztatni a fogászati problémákról, kezelésekről. A gyökérkezelésről, a foghúzásról, a fogpótlásról, az ínybetegségek gyógyításáról.

Kutvölgyi Ida doktornő egy nyaralás alkalmával találkozott egy házaspárral, ahol a férfi siket volt, és a társaságból sokan kiközösítették, és ő volt az egyedüli, aki odament hozzá és kérte, hogy tanítsa meg pár jelre. Utána beiratkozott, és alapszinten megtanulta a jelnyelvet, a tudását folyamatosan fejleszti.

Mint azt Aranyi Rita hangsúlyozta: Magyarországon meglehetősen ritka, hogy halló ember tud jelelni egy orvosi rendelőben, de ez a jövő útja az egészségügyben is: a mindenféle értelemben vett, nemcsak fizikai, hanem szellemi és mentális akadálymentesítés. Kezdeményezésük egyedülálló az országban, így rendelőikben siket és nagyothalló pácienseik is magabiztosan érezhetik magukat.