Főoldal Blog oldal 230

A felelős vállalatvezetés 5 eleme

A Világgazdasági Fórum és az Accenture közös tanulmánya az új felelős vezetési modell 5 alaptényezőjét azonosította, amelyek az „érintettek kapitalizmusához” (stakeholder capitalism) köthetők. A kifejezés magában foglalja nem csak a vállalatok részvényeseit, hanem minden érdekeltet (munkatársak, ügyfelek, partnerek, fogyasztók, helyi közösségek stb.). Ez a modell a szervezeti teljesítményt, valamint a pozitív társadalmi és környezeti hatást állítja a középpontba.

A tanulmány szerint a vezetőknek az alábbi tulajdonságokra és képességekre lesz szükségük a következő évtized kihívásainak legyőzésére, a vállalatuk növekedésének gyorsítására és a pozitív társadalmi hatások elérésére:

  • Érdekeltek bevonása – Az általános bizalom és a pozitív hatás fenntartása úgy, hogy a vezetők a vállalat működésében érintett csoportok érdekeit szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket, valamint ösztönözzék az olyan befogadó környezet kialakítását, amelyben mindenki a közösség részének érezheti magát és kifejezheti a véleményét.
  • Érzelem és intuíció – Az elkötelezettség és a kreativitás elősegítése, a vezetők empatikus és nyitott hozzáállásával.
  • Küldetés és cél – A közös célok előmozdítása a fenntartható jólét közös jövőképének felvázolásával.
  • Technológia és innováció –Szervezeti és társadalmi értékteremtés az új technológiákhoz kapcsolódó felelős innovációval.
  • Intellektus és felismerések –A sikerhez vezető új utak felfedezése és fejlesztése a folyamatos tanulás és tudásmegosztás révén.

A felelős vezetés öt eleme

„A klímaválság, a növekvő egyenlőtlenség és a gazdasági bizonytalanság minden korábbinál jobban veszélyezteti az emberi jóllétet” – mutatott rá Adrian Monck, a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója. „Egy olyan, az érintetteket bevonó szemléletre van szükség, amelynek során a vállalatok a vállalkozó szellemet a céltudatossággal ötvözve, másokkal együtt dolgoznak a működésüknek otthont adó környezet állapotának javításán. Jó hír, hogy a következő generációk készen állnak az ehhez szükséges vezetői készségek elsajátítására.”

„Az új vezetői szemlélet nyomában” (Seeking New Leadership) című jelentés elkészítéséhez több mint 20 ezer emberrel készítettek interjút – köztük a Világgazdasági Fórum „Young Global Leaders” és „Global Shapers” közösségének tagjaival (a jövő vezetőivel); vezérigazgatókkal és más cégvezetőkkel; munkavállalókkal, fogyasztókkal és egyéb érdekelt csoportokkal. Emellett ökonometriai elemzést végeztek a vállalati teljesítményről is, illetve további kutatásokat is folytattak a projekt során.

A jelentés szerint egyre erősödő elvárás a vállalatokkal szemben, hogy a „nyereséges működésért” cserébe oldják meg a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákat. A megkérdezett fiatal vezetők 61%-a például úgy véli, hogy egy üzleti modellnek csak akkor van létjogosultsága, ha a nyereséges növekedés mellett pozitív társadalmi hatással is bír. A vállalatvezetők és az érintettek túlnyomó többsége (79% és 73%) úgy véli, hogy a feltörekvő technológiákban rejlő lehetőségeknek a társadalomban betöltött szerepkörük újraértékelésére kell ösztönözniük a vállalatokat.

A vizsgálat szerint sok vállalatvezető viselkedése nem áll összhangban az érintettek elvárásaival, akik több érzelemmel és intuícióval rendelkező, küldetés- és céltudatos vezetőket látnának szívesen a szervezetek élén. A kutatás részeként egy 500 Y- és Z-generációs (azaz 1980 után született) fogyasztóból álló online fókuszcsoportos felmérést is végeztek. Ennek eredményei alapján a fiatalok úgy vélik, hogy a következő évtizedben a felelős vezetés 5 elemét alkalmazó szemléletre lesz szükség a vezetői döntéshozatalhoz.

A fenntarthatóság, a bizalom és az innováció hatása a teljesítményre

A tanulmányból az is kiderül, hogy a nyereség és a felelős vezetés nem feltétlenül zárják ki egymást, sőt, összefüggés van a felelős vezetés és a jobb pénzügyi teljesítmény között. Az Accenture megvizsgálta több mint 2500 tőzsdén jegyzett vállalat pénzügyi teljesítményét, és a fenntarthatóságra, az érintettek bizalmára és az innovációra hatást gyakorló intézkedéseket a 2015 és 2018 közötti időszakban.

Fő megállapítás: az innováció és az érintettek bizalmának megszerzése terén sikeres vállalatok pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek versenytársaiknál. Üzleti eredményük 3,1%-kal haladja meg a piaci átlagot, és részvényeseiknek is magasabb megtérülést nyújtanak. Ezenkívül azok az iparágvezető innovációikról ismert cégek, amelyek élvezik az érintettek bizalmát és pénzügyi szempontból is jobban teljesítenek nagyobb arányban rendelkeznek a felelős vezetés mind az öt elemével.

„A szervezeti növekedés, valamint a pozitív társadalmi és környezeti hatás ösztönzése nem pusztán lehetősége, hanem egyenesen kötelessége a vállalatoknak. Ennek első lépése a felelős vezetés fogalmának újradefiniálása” – nyilatkozta Ellyn Shook, az Accenture vezetői kultúráért és emberi erőforrásokért felelős vezetője. „Az új generáció élen jár ezen a területen. Ők már tudatosan törekszenek arra, hogy ezeket a tulajdonságokat szem előtt tartva teremtsenek üzleti értéket – természetes küldetéstudattal, az érintetteket bevonva és magától értetődő empátiával. A ‘Young Global Leaders’ és a ‘Global Shapers’ közösségek tagjaival folytatott együttműködés révén nagy örömmel azonosítjuk ezeket az új vezetői készségeket, és ösztönözzük elsajátításukat a világ jövőjét formáló egyének és csapatok körében.”

A vizsgálat az Accenture és a Világgazdasági Fórum Young Global Leaders és Global Shapers közösségei több éves közös kezdeményezésének első lépése. A közös munka célja a felelős vezetés új keretrendszerének megalkotása, és segítségnyújtás a szervezeteknek az optimális környezet kialakításához.

Igazán különleges Valentin-napi randiötletek

A Bónusz Brigád oldalára minden harmadik vásárló azért érkezik, hogy új dolgokat próbáljon ki, új élményeket keres, 24 százalékuk pedig programötletek után kutat. Nincs ez másként Valentin-nap előtt sem: az oldal látogatói erre a napra is itt keresnek különleges programélményeket, hiszen tudják: ami új és izgalmas, az megtalálható az oldalon. Nézzük, hogy melyek a legnépszerűbb programok, élmények ebben az időszakban.

Idén a február elseje és 12-e közötti időszakban 12 százalékkal költöttek többet az oldal látogatói, mint tavaly hasonló időszakban. 2019-ben csak Valentin-napi ajándékra több mint 2 millió forintot költöttek a Bónusz Brigád vásárlói. Ami az élményeket illeti, ebben az időszakban idén 18 százalékkal költöttek többet, mint 2019-ben, a külföldi utazásokra fordított összegek a tavaly február eleji időszakkal összehasonlítva 17 százalékkal emelkedtek.

A TOP 10 randiprogram 2020-ban

A 10. legnépszerűbb páros program egy élményfestés, ahol a szerelmesek napján közösen lehet elkészíteni egy képzőművészeti alkotást. Aki nem alkotni, inkább töltekezni szeretne, az páros wellnessben pihenheti ki a hétköznapok taposómalmát párjával – ez volt a szerelmesek napját megelőző időszak 9. legnépszerűbb bónusza. Nyolcadik helyen egy balatoni borkóstoló, hetedik helyen egy páros masszázs végzett – egyedül is kiváló élmény, hát még ha mellettünk fekszik a párunk és beszélgetni is lehet a masszírozás közben. Akik nem önmaguk kényeztetését és a közös lazítást helyeznék középpontba Valentin-napon azok párjukkal együtt törhetik a fejüket a Harc a Trónért szabadulószobában, ahol gyertyafénnyel várnak – így igazi randihelyszínt nyújtanak azoknak, akik közösen szeretnének egy jót szabadulni. Az ötödik helyen egy Valentin-napi páros karikatúra végzett: az alkotók a szokásos virág helyett inkább ezzel okoznának meglepetést – úgy tűnik a Bónusz Brigád látogatói közül is sokan voksolnak erre a nem épp hagyományos, ám igen humoros ajándékra. Természetesen nem csak közös rajzok, hanem a fotók is különleges ajándékot jelentenek: sokan már nem hagyományos fotókban gondolkoznak, ők választották a 3D fotókat, melyek emléket állítanak a közös élményeknek.

A TOP3 Valentin-napi programok közé egy, a Dining City-díj többszörös nyertesénél elkölthető exkluzív vacsora, egy több típusból választható páros masszázs, az első helyen pedig a Cinemapink különleges moziélménye végzett – a fotelos mozizás lett az idei év legnépszerűbb Valentin-napi programja a Bónusz Brigádnál.

Cápa és VR – különleges randevúlehetőségek

Persze a Bónusz Brigáddal a randik világa ennél még különlegesebb is lehet: aki nem éri be a hagyományos programokkal, annak igazi 21. századi program lehet a virtuális valóságba átlépő  VR-randi, melynek során a tenger mélyére vagy egy képzeletbeli világba is áthelyezhető a randevú.

Hasonlóan extrém élmény egy cápaalagútban vacsorázni nyitvatartási időn kívül a Tropicariumban, miközben a fejünk felett ráják és cápák úsznak át, mi pedig egy terített asztal mellett várjuk, hogy felszolgálják a választott ételeket.

Aki még találta ki mivel lepje meg párját, nincs lekésve semmiről: élményeket, vacsorákat kínál a szerelmesek ünnepére a Bónusz Brigád.

Történeti épületdiagnosztikai képzés indul Pécsett

A PTE Műszaki és Informatikai Kar történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakot indít. A szakmérnöki célkitűzés: a területen dolgozó szakemberek számára speciális módszertani és gyakorlati tudás átadása.

A gazdasági környezet ill. az elmúlt időszak jogszabályi változásai egyre jobban megkövetelik, hogy az örökségvédelem területén olyan szakmailag képzett, innovatív és holisztikus szemléletű, projektorientált szakemberek tervezzék és irányítsák a munkálatokat, akik alaposan ismerik a történeti épületek diagnosztikai módszereinek elméletét és gyakorlatát. A pécsi képzés erre fókuszál, elméleti megalapozással, majd kiemelten a gyakorlat területén bemutatva, elemezve a legjobb megoldási lehetőségeket, technikákat. Ennek a gyakorlati megvalósítására igen alkalmas a Dél-Dunántúli Régió örökségekben gazdag területe.

A továbbképzés elsődleges célja, hogy a felújítások gyakorlati problémáit elemezve, a helyszínen, a felújításokban részt vevő, az adott technikában, technológiában jártas és kompetens szakemberek segítségével sajátítsák el a hallgatók az alapvető hagyományos és korszerű diagnosztikai, felmérési épületpatológiai, kutatási, helyreállítási módszereket, melyeket munkájuk során hasznosítani tudnak.

A műszaki oldalt erősítő két markáns pécsi specialitás, a műemléki szerkezetek roncsolásmentes vizsgálata és diagnosztikája, valamint tervezési oldalról a BIM – az intelligens épületmodellezés. Hallgatóinknak lehetősége van e két egyetemi kutatócsoport munkájába, a legfrisseb technikai háttér alkalmazási lehetőségeibe is bepillantást nyerni.

A műemlékvédelem multidiszciplináris jellegéből adódóan – a szakterületen együttműködő szakemberek közös munkájának a javítását is célul tűztük ki. A szándékot a közreműködő oktatók köre is tükrözi. Építész, régész, művészettörténész, a történelem segédtudományait művelő bölcsész éppúgy részt vesz a munkában, mint gyakorló műemléki tervezők és szakemberek is. Együttműködünk továbbá a releváns budapesti és egyéb országos szakmai képzőhelyekkel, műemlékfenntartó technikus, műemléki helyreállító szakképző intézményekkel.

Jelentkezhet minden építészmérnöki vagy építőmérnöki, illetve kertépítész, restaurátor, bölcsész valamint más egyetemi, vagy főiskolai diplomával rendelkező (pl. jogász, közgazdász), a műemlékvédelemben dolgozó szakember.

A tanulmányi idő négy félév. A képzés három ismeretkörre épül.  A történeti tárgyak és a tervezéselmélet adják az alapozást. A szakmai törzsanyagot a történeti épülethelyreállítások folyamata adja, az épületdiagnosztikától, a műemléki kutatási dokumentáción át a helyreállítások kivitelezésének gyakorlatáig. A kiegészítő ismeretkört a társtudományok, valamint az örökségvédelem jogi, szabályozási környezete jelentik.

Az alapképzésben (BSc; BA) és a mesterképzésben (MSc; MA) diplomával rendelkezők, alapdiplomájuk megjelölésével „Történeti épületdiagnosztikai és rehabilitációs szakmérnök vagy szakember” oklevelet kapnak.

Újabb nyolcezresre indul az Eseményhorizont két hegymászója, Klein Dávid és Suhajda Szilárd

Fél évvel ezelőtt zárult sikerrel az Eseményhorizont csapatának legutóbbi expedíciója: Suhajda Szilárd első magyarként ért fel a 8611 méteres K2 csúcsára, oxigénpalack használata nélkül. Klein Dávid és Suhajda Szilárd azóta új kalandra készül, a fizikai, stratégiai és mentális felkészülés már hónapok óta folyik. A két hegymászó a Makalu 8463 méteres csúcsát veszi majd célba. A feladat bár önmagában is komoly célnak számít mérföldkő lesz 2021-es palack nélküli Everest expedíciójuk előtt. A Magyar Makalu Expedíció keretében a csapat április elején utazik Nepálba.

A Himalájában három „leget” szokás emlegetni: a legveszélyesebb Annapurnát, amelyet Klein Dávid mászott meg első magyarként 2016-ban, a legnehezebb K2-t, amelynek csúcsán Suhajda Szilárd állt 2019-ben, és a legmagasabb Mount Everestet, amelyet még nem mászott meg magyar állampolgárságú hegymászó oxigénpalack használata nélkül. Dávid és Szilárd célja, hogy 2021-ben együtt álljanak az Everest csúcsán, előtte azonban a 8463 méteres Makalura készülnek, amely számos kihívást tartogat számukra.

2013 óta mászik együtt Klein Dávid és Suhajda Szilárd – az Eseményhorizont csapat két hegymászója – és 2016-ban indultak először együtt nyolcezres hegyre. A magyar hegymászás történetének utolsó két – nyolcezres hegyen végrehajtott – első magyar megmászást e páros hajtotta végre. A hegymászók 2019 szeptemberében megkezdték a mentálisan és fizikai felkészülést, hogy az idei, valamint a jövő évre tervezett expedíciójuk során maximális teljesítményt nyújtsanak majd.

“A feladat hatalmas: 8600 méter felett, oxigénpalack nélkül egy teljesen új dimenzióba lépünk be. Ez a létezés határmezsgyéje. 2014-ben 8700 méteren fordultam vissza. Szilárd idén fenn állt, palack nélkül, a K2 8611 méteres csúcsán. Rajtunk kívül a ma élő magyar hegymászók közül csak Ács Zoli barátunk volt hasonló magasságban pótlólagos oxigén nélkül. (Erőss Zsolt és Várkonyi László sajnos már nincsenek köztünk.) Tudjuk mire készülünk, így most, a felkészülés során, mindent darabjaira szedünk – edzéstervet, stratégiát, a mentális felkészülést – és mindezt igyekszünk úgy újra összeállítani, hogy eddigi legjobb eredményeinkhez hozzá tudjuk rakni a hiányzó 239, illetve 150 métert. Olyan expedíciót kell megvalósítanunk, olyan stratégiát kell követnünk a felkészülés során és a hegyen is, ami maximalizálja a siker, és minimalizálja a tragédia esélyét. A Makalu – bár tiszteletet érdemlő komoly, önálló cél – de egyben az új stratégiai elemek próbája is. ” – mondta el Klein Dávid

A Makalu a Föld ötödik legmagasabb csúcsa, amely a Mount Everesttől 19 km-re található a kínai-nepáli határon. 1955 májusában egy francia expedíció tagjai jártak először a legmagasabb pontján, a magyarok közül pedig elsőként – és eddig egyedüliként – 2008-ban Erőss Zsolt érte el a csúcsot. A négyoldalú piramist formázó hegyet a technikásabb, nehezebb (és magasabb) nyolcezresek közé szokás sorolni. A Makalu hírhedt meredek lejtőiről, valamint éles gerinceiről, ráadásul a csúcs előtti utolsó szakasz is kimondottan technikás mászást igényel. A Magyar Makalu Expedíció csúcsmászása május végén, június elején várható.

Az expedíció alaptábora 5600 méteres magasságban helyezkedik majd el. Az alaptábor elérése után kezdetét veszi a magashegyi akklimatizáció és a táborlánc kiépítése: az egyes akklimatizációs körök során Dávid és Szilárd az alaptábor felett kisebb táborokat épít majd ki. A táborokban élelmet, sátrat hagynak hátra és a táborlánc kiépítése során szervezetüket is hozzászoktatják a ritkább légkörhöz. Várhatóan 3-4 ilyen akklimatizációs kört hajtanak majd végre. A csúcsmászás napján a legfelső táborból indulnak majd, és ide, vagy egy alsóbb táborba térnek vissza.

Dávid és Szilárd az eddigieknél is erősebb edzéstervvel készül a Makalu megmászására. Céljuk, hogy együtt álljanak a Föld ötödik legmagasabb pontján alig több, mint három hónap múlva, majd teljes erőbedobással a Mount Everest csúcsának elérésére koncentráljanak.

Orosz szerzők népszerű tánczenéi az Opera Zenekar koncertjén

Scsedrin Carmen-szvitje és Rahmanyinov Szimfonikus táncok című műve hangzik el a Magyar Állami Operaház Zenekarának Érzéki haláltánc című hangversenyén. Az Erkel Színházban 2020. február 10-én szólistaszerepben az együttes ütősei hallhatók, vezényel Mladen Tarbuk horvát karmester.

Rogyion Scsedrin 1967-ben prímabalerina felesége, Maja Pliszeckaja, a moszkvai Bolsoj Színház sztárjának kérésére készített egyfelvonásos balettzenét Bizet Carmenjéből. A 13 tételes mű nem pusztán a népszerű opera átszerkesztett és -hangszerelt változata, a szerző a közkedvelt melódiák mellé a tánc céljainak megfelelő új dramaturgiát, harmóniákat és ritmikát kölcsönzött a darabnak, amiben az ütőhangszereseknek kiemelkedő szerep jut. A könnyed, humoros, érzékiséggel átitatott mű bemutatása óta nagy sikernek örvend a balettszínpadokon és a koncerttermekben egyaránt. Az Opera Zenekar koncertjén folytatja azt a hagyományt, amelynek keretében az együttes művészei sokoldalúságukat szólistaként is bizonyítják. A Carmen-szvitben Csige Attila (üstdob), valamint Császár András, László Attila, Tóth János és Vámosi Zoltán (ütősök) lép kiemelet szerepben a közönség elé.

A szünet után Szergej Rahmanyinov Szimfonikus táncok (1940) című, utolsó befejezett műve hallható, amelyet az egy évvel későbbi premieren az Ormándy Jenő által vezetett Philadelphia Zenekar mutatott be. A szerző egyetlen, teljes egészében az Egyesült Államokban komponált darabja felvonultatja Rahmanyinov késői korszakának minden jellegzetességét. A változatos harmóniavilágú, életigenlő, ugyanakkor a letűnt orosz világot is visszaidéző, és egyházzenei utalásokat is tartalmazó mű három tételében markáns szaxofonszóló (Pálfi Csaba, II. karinét), valamint Stravinsky, Prokofjev és Rahmanyinov saját korábbi műveire tett utalások egyaránt helyet kapnak.

Az est karmestere, Mladen Tarbuk a horvát komolyzenei élet meghatározó alakja, aki zeneszerzőként, karmesterként és intézményvezetőként is markáns nemzetközi pályát tudhat maga mögött. Az elmúlt két évtizedben a Magyar Állami Operaházban is rendszeresen vezényelt, Rahmanyinov darabját pedig első ízben most, az Opera Zenekar élén dirigálja.

Hogyan készüljünk fel a mandulaműtétre?

A mandulákat eltávolító műtétektől sokan tartanak, pedig igenis hasznosak, különösen akkor, ha az eredetileg a szervezet védelmét szolgáló szervek már hosszabb ideje okoznak kellemetlenséget. De miért is kell őket kivenni és mit érdemes tudni a műtétekről? Tóth Eszter, a Duna Medical Center fül-orr-gégész szakorvosának segítségével járjuk körbe a mandulaműtét legfontosabb kérdéseit.

A mandula a szájüregben található, a garatkapu része, amelynek feladata – a nyirokszervekhez hasonlóan – a szervezetet támadó kórokozók elleni immunvédelem aktivizálása. A torokmandula mellett az orrgarat mandula a garat felső szakaszán található, ezek más-más problémákat okozhatnak.

Miért kell a mandulát kivenni?

Klasszikus esetben az orrgarat mandula óvodás-kisiskolás korban éri el a működése maximumát, felnőtt korra teljesen elsorvad. Az eltávolításának oka elsősorban a felsőlégúti fertőzések által okozott duzzanata vagy a megnagyobbodása, ami a kisgyerek esetében sokszor középfülgyulladáshoz, vagy gennyesnek tűnő náthához vezethet. Ebben az esetben már nem a korábban említett védőfunkciót látja el, hanem már maga az orrmandula tartja fenn a betegséget, ezért szükséges a műtét. A torokmandula esetében a többszöri bakteriális gyulladás, vagy bizonyos vírusfertőzés által indukált megnagyobbodás vezethet el a kivételig. Ez esetben, ha nem szánjuk rá magunkat az eltávolításra, részleges vagy teljes légúti elzáródáshoz vezethet, közismertebb nevén horkolás vagy alvászavar lehet a következménye.

A felnőttkori tonsillektómia bármennyire is meglepő, de nem ritka. Sokszor a gyermekkorban elmaradt műtét húzódik el, vagy éppen akkor indulnak el a váratlan ismételt tüszős mandulagyulladások, de nem meglepő az sem, ha rögtön egy mandula körüli tályog vezet a műtéthez. Mindemellett, ha nem gyulladásról van szó, akkor a legtöbb alvássebészeti garatplasztikai műtétnek része a mandulák eltávolítása is.

Mikor érdemes eltávolítani?

Fontos különbséget tenni a torok és az orrgarat mandula között, hiszen amíg előbbit általában a kisiskolás vagy fiatal-felnőtt korban távolítják el, addig az orrgarat mandula már 2 éves kortól is kivehető. A torokmandula eltávolítása ideális esetben a fiatal felnőtt korig megtörténik, mert később már inkább a vírusos garatgyulladások jellemzők. Természetesen meghatározott életkorsáv nincs, vagyis a felnőttkori műtétek is gyakoriak.

A műtétek időpontját a fentieken túl az is befolyásolhatja, hogy milyen más egészségügyi problémával rendelkezünk. A nyári időszakban az allergiában szenvedőknek nem ajánlják a beavatkozás elvégzését, de ugyanígy a teljesen egészséges szervezetet is megterhelheti a magas hőmérséklet és a frontok alakulása a lábadozási időszakban. Éppen ezért érdemes kihasználni a hűvösebb hónapokat, hiszen a következő hetek időjárása lehetővé teszi, hogy a műtét és a gyógyulási időszak is zökkenőmentesen teljen, miközben csökken a fertőzésveszély esélye is.

Közel 19 ezren vettek részt az idei Filmteszten

Rekordszámú részvétellel zajlott a Nagy Magyar Filmteszt 3. első fordulója: az online játékba közel 19 ezer fiatal kapcsolódott be, akiknek filmtörténeti és filmes szakmai kérdésekre kellett válaszolniuk. A DUE Médiahálózat idén harmadik alkalommal megrendezett versenyének döntője február 20-án lesz Budapesten, az Akvárium Klubban, számtalan érdekes kísérőprogrammal. Az edukatív vetélkedő támogatója a Nemzeti Filmintézet.

A játék első fordulójában a www.filmteszt.hu oldalon kellett kitölteni egy online tesztet. Bárki részt vehetett, és rengetegen éltek is a lehetőséggel: közel 19 ezer érdeklődő válaszolt a kérdésekre. A középdöntőbe viszont csak 14 és 20 év közöttiek juthatnak be, közülük is a legjobb ezer játékos kap meghívást a február 20-i eseményre. Az ezer fiatalból kerül ki aztán egy nagyszabású kvízjátéknak köszönhetően a legjobb 12 játékos, akik még aznap megmérkőznek egymással az Akvárium Klubban. A fődíj egy Samsung Galaxy Note 10  sőt a második és a harmadik helyezett is egy kamerás okostelefonnal gazdagodik. A döntőben  minden bejutó nyer: lehetőséget kap, hogy ellátogasson egy magyar film forgatására, ahol bepillanthat a filmkészítés kulisszái mögé.

A középdöntő- és döntő délutánjára színes programokkal készülnek a szervezők. A helyszínen filmes szakemberek és színészek tartanak közönségtalálkozót. Jelen lesz az eseményen  többek közt Kamarás Iván, Pataki Ági,  Hajdu Steve, Szabó Simon és Vecsei H. Miklós. A rendezvény bárki számára ingyenesen látogatható, de a belépés regisztrációhoz kötött.

Tíz történelmi érdekesség Londonról, amit eddig nem tudtál

London az elmúlt két évezredben túlélt inváziókat, járványokat, pusztító tüzeket, és az egykor mocsaras lápból a világ egyik legbefolyásosabb városa lett. Kalandos múltjáról négyrészes sorozatot forgatott az ismert író, történész Dan Jones London: 2000 évnyi történelem címmel, amely 2020. február 9-én 21 órától mutatkozik be a Viasat Historyn.

Íme innen tíz, kevésbé ismert érdekesség!

1. Kétezer évvel ezelőtt még csak egy óriási láp volt. A Temzét övező mocsaras, szeles vidéket vad törzsek lakták, amelyeket sem a kedvezőtlen időjárási viszonyok, sem külső betolakodók nem riasztottak el.

2. Julius Caesar nem volt képes meghódítani. A római császár i.e. 55-ben szállt partra 25.000 katonával Britanniában, hogy beolvassza azt birodalmába. Az időjárás és a kitartóan védekező helyiek egyaránt kifogtak rajta, és közel 100 évnek kellett eltelnie, mire a visszatérő rómaiak – immáron 40.000 katonával – el tudták foglalni a mai London területét.

3. London a Temze összeszűkülésének köszönheti létét. A telepesek kétezer évvel ezelőtt pontosan ott emeltek hidat, ahol a mai London Bridge áll, mivel a Temze ezen a részen összeszűkült, ráadásul hajózási és kereskedelmi szempontból is ideális volt. A rómaiak egy akkoriban formabontó csörlős hidat emeltek a folyón, aminek az egész birodalomból csodájára jártak.

4. Két évszázadon át szellemváros volt. A Római birodalom bukását követően barbárok dúlták, majd teljesen kiürült, és egészen a 7. századig az enyészeté lett. Ekkor szász hódítók ismét felfedezték a Temzében rejlő kereskedelmi előnyöket, és egy új várost emeltek az egykori Londoniumtól alig 1,5 kilométerre.

5. A bubópestis virágoztatta fel. Az 1348-ban kitört járvány másfél év alatt London lakosságának felével végzett, ugyanakkor a szellősebbé vált város a túlélőknek sokkal jobb életkörülményeket teremtett. Három évtized alatt olyannyira felvirágzott, hogy az utcákat állítólag arannyal burkolták be.

6. VIII. Henrik rémuralmának az egyház londoni hívei látták legnagyobb kárát. A hatalomvágyó királynak bökte a szemét, hogy Thomas Wolsey bíboros hozzá hasonló fényűző életet élt. Amikor Wolsey nem tudta elérni, hogy a pápa kimondja a királyi pár válását (hogy Henrik feleségül vehesse szeretőjét, Boleyn Annát), az uralkodó árulással vádolta meg őt, londoni lakhelyét pedig elfoglalta (itt épült később a Whitehall-palota). Ezt követően módszeresen sajátította ki az egyház birtokait, aki pedig ellenállt, azt felakasztotta és felnégyelte, vagy a Towerbe vetette, hogy ott haljon éhen.

7. A tűzvész egy kis pékségből indult. 1666-ban a város 80%-a porrá égett, a tűz egy péküzemben kapott lángra. Az erős szélben gyorsan terjedt: öt nap alatt 13.000 ház és 87 templom vált a tűz martalékává.

8. A tűzvész nyomán jöttek létre a varjútanyák. Ugyan London java 10 év alatt újjáépült és számos impozáns épület jelent meg a városképen, a lepusztult körzetek nyomornegyediben gyakorta 50-90 ember is összezsúfolódott egy-egy düledező házban. Ezeket a házakat varjútanyáknak hívták abból kiindulva, hogy ezen madarak népes és zajos rajai is hasonló helyeken fészkeltek.

9. A londoniak között sokkal népszerűbb volt a gin, mint a sör. A növekedő nyomor miatt egyre többen nyúltak a palackhoz. Londonban rengeteg ginfőzde üzemelt, ezért ez volt a legnépszerűbb, egyben a legolcsóbb ital is: akár egy pennyért is lerészegedhettek az emberek. Egy feljegyzés szerint 1735-ben összesen 23 millió liter gin fogyott, azaz egy felnőttre napi három deci jutott!

10. Egy időben akár száraz lábbal is át lehetett kelni a Temzén. Miközben London egyik vége nyomorgott, a másik – a West End – hihetetlenül felvirágzott, világkereskedelmi központtá vált, és ennek forgalmát a Temze alig bírta el. Egymást érték a hajók: nem ritkán egyszerre 1500 horgonyozott le rajta (500 befogadására volt alkalmas…), széltében-hosszában eltorlaszolva a folyót.

Brexit: megtörtént, de valóban lezárult?

Az év végéig tartó átmeneti időszak után 2021-től a kemény Brexitre van a legnagyobb esély, azaz az Egyesült Királyság nem lesz része az EU közös piacának – hangzott el a Brexit következményeiről szóló EY-rendezvényen. A konferencián résztvevő vállalati döntéshozók a vám és az ÁFA területén számítanak a legtöbb kihívásra, ennek ellenére alig minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy szervezeténél már vannak kiépített vámfolyamatok.

A Brexit január 31-én valósággá vált, az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unió intézményrendszeréből. Ezzel az év végéig tartó átmeneti időszak vette kezdetét, az úgynevezett puha (soft) Brexit, amely alatt megindulnak a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódjon az Egyesült Királyság és az EU gazdasága.

„Az optimista álláspont szerint létrejönnek a megfelelő megállapodások, de a hasonló nemzetközi egyezmények letárgyalása általában éveket vesz igénybe. A cégeknek nem érdemes kivárni, meg kell kezdeniük a felkészülést a Brexitre. Még ha létre is jönne valamiféle kereskedelmi megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, nagy valószínűséggel a vámkezeléseket el kell végezniük” – mondta el Dr. Nagy Áron, az EY associate partnere. A szakember hozzátette, hogy tapasztalatuk szerint a hazai cégeknek még rengeteg teendője van a felkészülésben. „Az általunk megkérdezett vállalati szakemberek szerint a vám és az ÁFA (31-31%) területén érezteti hatását leginkább az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése, a cégek mégis kevesebb, mint felénél vannak erre az esetre kiépített vámfolyamatok” – hangsúlyozta Dr. Nagy Áron.

Mi várható? Hosszabb szállítási idők

A jelenlegi mintegy 55 millióról akár 255 millióra is emelkedhet majd a vámkezelések száma a Brexit hatására az átmeneti időszak után egyes számítások szerint. A határ- és vámellenőrzés ideje tehát megnövekszik. Következésképpen meghosszabbodnak a szállítási idők a nemzetközi kereskedelemben.

Növekvő költségek és kockázatok – lépniük kell a hazai vállalatoknak

„A Brexit hatásaival érintett cégeknek nincs mire várniuk, ugyanis az átmeneti időszak már év végével várhatóan megszűnik. Át kell gondolniuk meglévő folyamataikat, azt, hogy a vámhatárok bevezetése hogyan hat ki mindennapjaikra a jövőben” – hangsúlyozta Dr. Nagy Áron. A szakember hozzátette, hogy a hazai vállalatoknak minél hamarabb át kell tekinteniük, hogy pontosan milyen területek lesznek érintettek (vám, ÁFA, jog, IT, bevándorlási kérdések, stb.) és forrást kell találniuk a vámfizetéstől kezdve a vámkezeléshez szükséges technikai és személyi feltételek biztosításához is, mint például vámügynöki díjak és vámszoftverek.

Ezen felül várhatóan emelkedni fognak a készletezési és fuvarozási költségek is – különösen az átmeneti időszak végének közeledtével – és számolni kell majd az Egyesült Királyságból való beszerzések esetén az import ÁFA-finanszírozással is. Mindezekhez újabb erőforrásokra lesz szükség, különös tekintettel arra, hogy egy teljes, Brexit utáni időszakra történő átállás csak abban az esetben lehet igazán sikeres, ha rendelkezésre állnak olyan szakemberek, akik minden kilépést érintő folyamatot átlátnak és több területet átölelő, gyakorlati tanácsokkal tudják ellátni a cégeket.

Új prémium irodai étteremlánc indul Budapesten

Kantin márkanéven új, prémium irodai étteremhálózat kiépítésébe kezdett Szini Béla, a Pomodoro egyik tulajdonosa közösen Hegyi Attilával, az Albatros Catering és a Pastel étterem tulajdonosával: tavaly nyílt a Váci úti Advance Tower épületében első éttermük, és már készítik elő az újabbat, melyet továbbiak követnek majd.

Az irodaépületekben nyíló éttermek helyszíneinek kiválasztásában a VLK Cresa segíti őket. Az első étterem üzleti sikere igazolta: az Y és Z generációhoz tartozó munkavállalók már igénylik és meg is tudják fizetni a jobb minőséget és igényes dizájnt. Ezt a keresletváltozást a munkaerőért versengő vállalatok is figyelembe veszik, amikor irodahelyszínt választanak, illetve az ingatlanfejlesztési projekteket és az üzemeltetői döntéseket is befolyásolja.

Jelentős minőségi változások előtt áll a budapesti irodapiac a bérlőképviselettel foglalkozó VLK Cresa előrejelzése szerint. Ezek kiváltó oka egyrészt az, hogy a tartós gazdasági növekedés hatására megnőtt a kereslet a magasabb minőségi kategóriába sorolt irodák iránt, és az ingatlanfejlesztők is egyre gyakrabban terveznek be prémium kiegészítő szolgáltatásokat készülő projektjeiknél. Másrészt a munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiány újfajta keresletet teremtett: a munkabér mellett a vonzó irodai környezet az egyik leghatásosabb HR-eszköz lett. Ez utóbbi hatás érezhető az irodaházak által kínált vendéglátói szolgáltatások minőségi fejlődésében. Az első komoly változást az hozta, hogy az ismert kávézóláncok beköltöztek az irodaházakba: csak az elmúlt évben több tucat kávézó nyílt irodaépületen belül. A folyamat következő állomása az étkeztetést fogja átalakítani. Míg korábban a fő szempont az olcsóság volt, így a piacot a menza jellegű gyorséttermek uralták. A reálbérek folyamatos emelkedése, valamint az Y és Z generációkhoz tartozó munkavállalók elvárásai utat nyitottak egy új, prémium szegmens piaci megjelenése előtt – állítja Kalaus Valter, a VLK Cresa magyarországi ügyvezető partnere.

Ezt az új piaci lehetőséget ismerte fel Szini Béla, közösen a nagy múltú catering céggel, amelynek komoly tapasztalata van az üzemi étkeztetés terén. KANTIN márkanéven nyitották meg első irodai prémium étkezdéjüket a Váci út 43. alatti irodaházban 2019 nyarán. Az étterem várakozáson felüli sikere igazolta a tulajdonosok üzleti filozófiáját, így további terjeszkedés mellett döntöttek. 2020 folyamán tervezik nyitni második irodai kantinjukat, melyet a jelenlegi tervek alapján, további három egység követ majd. A terjeszkedés célja egy új étteremhálózat felépítése a következő években.

A KANTIN brand alatt működő irodai éttermek nem árban, hanem az ételek minőségében és a helyiségek igényes kiépítésében versenyeznek a többi irodai vendéglátóval. A tulajdonosok márkáihoz méltó minőségű alapanyagokból készítik az ételeket, és egyszerre kívánják kiszolgálni a gyors üzleti ebédre vágyókat, ugyanakkor menüsorokat is kínálnak azoknak, akik „csak” finomat szeretnének ebédelni. A kínálatban olyan fogások szerepelnek, mint például a sous-vide jércemell paradicsommártással és ruccolás burgonyapürével, görög csirkeburger fetával és tzatzikivel, karottafőzelék sült csirkenyárssal, lazac tormás céklapürével és jázminrizzsel; a desszertek közül pedig a meggyes máktorta vagy a gluténmentes túrótorta. Az éttermek nem csak az olasz konyha remekeit kínálják, hanem vannak bennük wok ételek, vegetáriánus fogások, a nemzetközi és tradicionális magyar konyha ételei, illetve kávézórészleg is.

„A munkavállalók egyre inkább igénylik a prémium minőséget és a vonzó dizájnt. Az üzleti szempontok mellett az is a célunk, hogy minőségi forradalmat indítsunk az irodai vendéglátásban. Az ételekhez használt élelmiszereknél nem ismerünk minőségi kompromisszumot: kizárólag a legjobb alapanyagokat használjuk” – vallja Szini Béla étteremtulajdonos.

„Két olyan csapat állt össze, amely húszéves tapasztalattal rendelkezik a vendéglátás terén. Ez a tudás és piacismeret segíti őket az új étteremlánc felépítésében. Az első étterem volt a teszt, amelynek sikere igazolta üzleti tervüket, így már dolgoznak a második étterem előkészítésén.” – nyilatkozta Losonci György, a VLK Cresa retail ágazatáért felelős szakértője.

Budapesten az elmúlt 3 évben 20 százalékkal nőtt a modern irodaállomány, amely most már meghaladja a 3,6 millió négyzetmétert. A VLK Cresa szakértője szerint a piac eddig tapasztalt növekedése nem áll meg, mert a betervezett fejlesztések alapján a következő három évben évi 150.000-200.000 m2 új irodaterületet adnak majd át. Vagyis 600.000 m2-rel növekszik előreláthatólag a kínálat, ami a jelenlegi összkínálathoz képest további 15 százalékos növekedést is jelenthet. Ezeknél a projekteknél a fejlesztők és az üzemeltetők már figyelembe veszik a megváltozott munkaerőpiacot, és az átalakuló munkavállalói igényeket – állítja Kalaus Valter.