Főoldal A világ Tudomány Szabadkőművesség titkok nélkül

Szabadkőművesség titkok nélkül

Rengeteg a tévképzet, de az új könyv segít eligazodni a szabadkőművesség témakörében.

A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg

Sok legenda, s számos tévképzet kering a világban a szabadkőművességről. Számtalan magyarázat ismert, hogy mi is az a szabadkőművesség, kik azok a szabadkőművesek?

A legtöbb (félre)magyarázó a szabadkőművességet olyan titkos társaságként jellemzi, amelynek titkos hatalom van a kezében, s hatalma birtokában a világ megváltoztatására törekszik.

Ezeket a tévképzeteket szeretné eloszlatni az a kötet, amely a 2018-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A Szabadkőművesség titkok nélkül című antológia olyan írásokat tartalmaz, amelyek hozzásegítik az olvasót a szabadkőművesség megismeréséhez, egy gondolkodásmód megértéshez, „a sötétség eloszlatásához”.

Aki az írásokat összeválogatta, Márton László író, műfordító, a szabadkőművességet jól ismeri, mivel a Martinovics páholy főmestere volt, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsának főparancsnoka. Az elmúlt huszonöt év alatt ez a harmadik kötet, amit a témának szentel, hiszen „Szabadkőműves gondolatok” és „Iskolája az emberi szívnek” címmel szerkesztett már antológiát és ő fordította magyarra Lessing „Szabadkőműves párbeszédek” című művét is. A „Szabadkőművesség titkok nélkül” című könyv hiánypótló, három évszázad vonatkozó irodalmából kerültek be szemelvények.

Elöljáróban tisztázni kell a kötet legfontosabb mondanivalóját, amelyet az egyik magyar szabadkőműves páholy honlapjáról származó idézettel így lehet a legegyszerűbben megvilágítani:

„A szabadkőművesség független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól. Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az Igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el. A szabadkőművesség tagjait semmiféle hitelv elfogadására, vagy elvetésére nem kötelezi. A mai szabadkőművesség célja, hogy „az egység központjává váljék, és eszköz, igaz barátságok kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna”.

A kötetből kiderül, hogy a szabadkőműves páholyok sokkal többet jelentenek egy baráti társaságnál. A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg. A szabadkőművesség nem önképzőkör, bár, ahogyan magukról az idézett honlapon írják „önmagunkat állandóan csiszoljuk, saját okulásunkra előadásokat tartunk, többek között a társadalmunkat érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról”.

Márton László nyilvánvalóvá teszi, hogy két célt követett. Az olvasóközönség számára pletyka-és rágalomoszlatóként szerette volna bemutatni, mi történik valóban a páholyokban. A szabadkőművesek számára pedig kézikönyvként szolgálhat.

Az antológiában a szabadkőművességet jól ismerő számos jeles személyiség írásai, beszédei, történetei támpontot adhatnak, hozzájárulhatnak a téma alaposabb megismeréséhez.

Márton László a kötetet elindító írásával egyértelműen hozzásegíti az olvasót a szabadkőműves titkok megértéséhez. Számos olyan kérdésre adja meg a választ, amely az olvasókban felmerül, ha meghallja a szabadkőműves fogalmat.

A három évszázad szabadkőművességének története megértéshez járul hozzá az „Ősi kötelmek” című fejezet, valamint Alain de Keghel francia történésznek a szabadkőművesség egyik legmeghatározóbb személyisége, Anderson személyét megelőző és az őt követő korszakról szóló gondolatai, illetve Michel de Ramsay, a Rend nagyszónokának egy, a szabadkőművessé válás feltételeiről szóló beszéde.

Benedek Szabolcs író írásában bepillantást kapunk a magyar szabadkőművesség történetébe 1989-ig. A kötet első része két történeti visszatekintéssel zárul: Vári László művelődéstörténésznek és a magyar televízióból is közismert orvos- és művelődéstörténész Benedek Istvánnak az írásával.

A kötetben az olvasó találkozhat a szabadkőműves etikáról, valamint pedagógiáról szóló gondolatokkal Benedek Marcell író tollából. A könyv részletesen mutatja be a szabadkőműves páholymunkát olyan szerzők írásain keresztül, mint Jászi Oszkár (társadalomtudós), Supka Géza (író, régész), Molter Károly (egyetemi tanár), Benedek Elek (író).

A könyv oldalain képet kaphat az olvasó a szabadkőművesek gondolkodásmódjáról. Ilyen többek között Sumonyi-Papp Zoltán (író, költő), vagy Matlák Gábor (ügyvéd) írása is.

Az antológiában több ismert személyiség, Kossuth Lajos, Móra Ferenc, Kazinczy Ferenc gondolatai is helyet kaptak, de olvashatunk a kötetben róluk és más ismert szabadkőműves személyiségekről szóló írásokat is. Például Berényi Zsuzsanna Ágnesnek, a magyar szabadkőművesség története kutatójának, a „Kossuth Lajos, szabadsághős, szabadkőműves” című, vagy Nacsády Andrásnak, a Martinovics páholy volt főmesterének, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsa főparancsnokának, Ady Endrét, mint szabadkőművest bemutató írása, aztán Várkonyi Benedek rádiós újságírónak, Kunfi Zsigmondról szóló cikke, valamint Kende Péter politikai elemzőnek a „Jászi Oszkár hazatér” címmel közölt, a társadalomtudósról és szabadkőművesről szóló méltatása.

Befejezésül két idézet a kötetből. Az első Kazinczy Ferenctől származik: „Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi.”

A másik idézet abból az időből származik, amikor Kossuth Lajost az Egyesült Államokban szabadkőművessé avatták. Vándorútján Bostonban így üdvözölték: „Egykor rabságban Budavár falai között angolul tanult. Most új nyelvet tanulhat: a szabadkőművességét. Ahol tiltják a szabadkőművességet, ott rabság van.”

Az antológia a közvéleményben kialakult torzkép helyett a valódit mutatja be és gazdagítja a titkokat felfedő szabadkőműves szakirodalmat. Az olvasó a könyv befejezése után valóban úgy érezheti, hogy a szerző elérte célját, bemutatta az igazságot a szabadkőművességről.

Jó, hasznos olvasmány érdeklődőknek és a szabadkőművességet ismerőknek egyaránt.

Barát Tamás cikkét apró változtatásokkal vettük át a Népszava.hu portálról. Az eredeti cikk IDE kattintva tekinthető meg.