Főoldal Blog oldal 592

OPC élményautózás, Monza-koncepció: csak kettő az idei, 2014-es Opel Családi Nap bőséges kínálatából

Ahogyan már korábban beszámoltunk róla, az idei, sorban negyedik Legendák Találkozása, avagy az Opel Családi Nap ismételten remek és változatos programkínálattal várja az érdeklődőket.

legendak_talalkozasa_2014_opel_astra_opc_2

Konkrétan a családokra kihegyezve, ugyanis a korábbiakéhoz hasonlóan a folyamatos társas aktivitásé lesz a főszerep a Hungaroring berkein belül megrendezésre kerülő, ingyenes egész napos rendezvényen.

Sorolhatnánk napestig a bőséges kínálatot – most nem tesszük, inkább ajánljuk cikkünket, vagy a http://www.legendak.com oldalt; az eseményről a hagyomány szerint részletes összefoglalót közlünk majd. Inkább nézzük, mit láttunk-hallottunk-tapasztaltunk a tegnapi sajtónapon, stílszerűen a Hungaroringen!

A zord idő ellenére nem tűntek letörtnek a megjelent újságírók, ellenkezőleg: keresték a kihívást a szombati eseményekhez hasonlóan sokrétűre gondolt privát programlehetőségek közt. Nem véletlenül kihívás, ugyanis a több napos eső áztatta aszfaltcsík még a sokat próbált versenyzőket is megizzasztja – rögvest egy Astra-Insignia OPC pályaautózással kezdtünk. Korlátozott idő állt rendelkezésünkre, úgyhogy a 280 lóerős GTC Astra OPC-k és 325 lóerős V6-os Insignia OPC-k mellett már sajnos a szentgotthárdi 200 lóerős 1.6 literessel szerelt „sima” GTC-t már nem volt módunk kipróbálni – sebaj, épp elég komplexre sikeredett így is az élmény. Mert bizony éményautózás volt ez a javából, a tavalyihoz hasonlóan (igaz, akkor az Insignia-kat Corsa OPC-k helyettesítették) két körös futamokat róttunk a versenypályán, egy felvezető és egy teljes kör révén.

Az autók OPC módba kapcsolva érezhetően stabilabbá váltak, a futómű keményebben viselkedett, és a megcsúszások is redukálódtak jelentősen. Óvatos vezetés volt ez, hiszen az eső a szó szoros értelmében szakadt, viharos széllökésekkel megspékelve vettük be a kisebb és nagyobb kanyarokat, fékeztünk intenzíven, de azért közel 200 kilométer/óráig gyorsítottunk is a célegyenesben. Mivel az Astra OPC-t már teszteltük tavaly, ezért a legnagyobb újdonságot a vizes, csúszós úton való viselkedés jelentette, s bátran állíthatjuk: remekül állta a sarat, néhány fenékriszálás és alulkormányozottsági részletet kivéve (járulékos dolgok). A nagyobbik testvér, azaz az Insignia OPC méretéből és súlyából adódóan nyilvánvalóan kevésbé alkalmas versenypályára, mint az Astra, viszont a stabilitást remeknek éreztük; az imént említett OPC üzemmódnak, illetve az állandó összekerékhajtásnak köszönhetően. Külön érdekesség, hogy az Insignia OPC csapat instruktoraként feltűnt Kovács Niki gyorsasági motorversenyző is, illetve Laklóth Aladár színművésszel is találkoztunk, méghozzá a program megnyitóján, az eligazításon.

Második felvonásként terepre utazott a zsurnalisztacsapat, persze csak helyben, viszont hazai fejlesztésű-gyártású elektromos hajtásláncot kapott autóbusszal. Meg is jegyeztük, hogy akár e járművel is letudhatnánk néhány kört a pályán, igaz, nem lenne ildomos, hiszen nem hordozza a villámos emblémát. Elég az hozzá, hogy a nagyjából 6-700 méterre lévő hátsó, Gold Tribünök mögötti résznél szálltunk ki (itt lesz majd a közszolgálati park kialakítva, tűzoltó, mentő- és rendőrautókba is lesz lehetőség beülniük kicsiknek és nagyoknak egyaránt). Már várakoztak ránk a könnyebb terepen is jól használható Mokka-k és Insignia Country Tourer-ek, s nyomban indult is az offroad rész. Végeredményben a terep részletek ténylegesen könnyedebb megközelítést kaptak, a füves, felázott területeken remekül lehetett próbálni a menetstabilizátorok (ESP, ABS) kikapcsolt állapotával befolyásolt intenzívebb kanyarvételezéseket: a Mokka így is stabil maradt viszonylag, nehezen lehetett kizökkenteni tempójából. Időhiány miatt az Insignia Country Tourer próba elmaradt, viszont e modellről már írtunk szintén részletes tesztet (2 literes biturbó gázolajossal felvértezve).

Minden kétséget kizáróan az idei Legendák Találkozása eseménynek az egyik legérdekesebb pontja az újragondolt Opel Monza tanulmány lesz, melyet mi már a hivatalos hazai premier előtt körbejárhattunk, illetve az autó belsejébe is bepillanthattunk. A futurisztikus, kétoldali felfelé nyíló ajtós kivitellel megspékelt külső igazán jövőbe mutató hajtásláncot takar, 3 hengeres, 1 literes turbótöltött benzinmotor található a középpontban, ráadásként CNG üzemmóddal.

Nem sokkal a Monza koncepció kivesézése után sajtótájékoztató következett, mely keretein belül Dános András, az Opel Magyarország PR igazgatója, illetve Koncz Gábor, az Opel Magyarország ügyvezetője vázolták részletekbe menően a szombati történéseket. Exkluzivitásként pedig pódiumra szólították a Szalay Balázs-Bunkoczi László párost, akik idén két ízben is nekivágnak Afrikának: a Marokkó-ralin vesznek részt első nekifutásra októberben, majd december végi starttal következhet az Afrika Eco-Race. Megszólalt a francia nemzetiségű Jean-Louis Schlesser is, kétszeres Dakar-győztes pilóta, az Afrika Eco Race megálmodója és szervezője is – véleménye szerint a legesélyesebbek Szalayék a következő verseny első helyének megszerzésére. Szalay Balázs és Bunkoczi László egyébként 10 éve vannak a szcénában, s a legelső útjuk is Opellel lett levezényelve.

A sajtótájékoztatón utaltak továbbá arra is, hogy a várhatóan nem túl kegyes időjárás ellenére is telt házra számítanak, ugyanis több, mint 32 ezren regisztráltak az eseményre. A regisztráció – hasonlóan az eddigiekhez – alapfeltétele a programokon való részvételnek. Még mindig nem késő a regisztrálás a http://www.legendak.com oldalon.

Fontos kiemelni, hogy az Opel jelenlegi teljes palettája mellett bemutatkozik a Segítő Vásárlás program is, mely támogatja a fogyatékkal élő emberek segítségével elkészített magyar termékeket és szolgáltatásokat – már ötvenen felüli azoknak a cégeknek és szervezeteknek a száma, akik csatlakoztak a programhoz, illetve használják a Segítő Vásárlás védjegyét.

No és persze talán a legszórakoztatóbb és egyben legjobban várt program egyértelműen az élményautózás mikéntje lesz, ugyanis több ízben sorsolnak majd, s a szerencsés nyerteseket képzett instruktorok viszik körbe a pályán. A főprogramot a Magyar Opel Tulajdonosok Egyesületének neve fémjelzi: lesz gyorsulási versenyből is bőségesen.

A 2014-es Legendák Találkozása Opel Családi Nap a tradícióknak megfelelően este Tankcsapda koncerttel zárul.

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal

A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük.
Együttműködő partnereink: Acer Hungary, Sony, MSIKingston Technology, EpsonLivekodok.com, Canon, Camera Kft., Nike
Utómunka hardver: Acer, MSI

Idén negyedszerre rendezik meg az Opel Családi Napot a Hungaroringen

opel_csaladi_nap_2013_003Az Opel Magyarország most szombaton, május 17-én ismét Családi Napot rendez a Hungaroringen.

[TESZT] Opel Insignia Sports Tourer Cosmo 2.0 CDTI ecoFLEX – ilyen egy ideális utazóautó

Rendhagyó jelleggel indítjuk útjára friss cikksorozatunkat, mely előzetes terveink szerint kettő havonta jelentkezik majd friss nagytesztekkel. Mindez gyakorlatban annyit tesz, hogy különböző gyártók különböző modelljeit vetjük alá több ezer kilométeres túráknak, melyek lokációja alapvetően a németországi és svájci régiók együttese. Számtalan autópálya- és országúti szakasszal, városi-külvárosi mellékutakkal, egyes speciális esetekben offroad-részekkel. Alapvető szempont pedig, hogy a kivesézett autó mennyire is felel meg a nagybetűs utazás és komfort faktor követelményeinek, több utazó személy tekintetében.

opel_insignia_sports_tourer_2_0_cdti_ecoflex_001

Első delikvensünknek az Opel Insignia kombiját, azaz a Sports Tourer változatot, annak is a legtakarékosabbnak kikiáltott EcoFLEX technológiát felvonultató verzióját választottuk. A követelményeknek első körben is megfelelt az autó: tágas, praktikus és persze kombi, minden kompletten egyben van ahhoz, hogy a Budapest-Németország etapot teljesítsük. Nézzük is a részleteket!

Variációk széles tárháza – mindez több ezer kilométer távlatában

Korábban már bemutattuk a napimagazin.hu autóteszt rovatában az Insignia Country Tourer variációját, melyhez 2 literes duplaturbós gázolajos egységet kaptunk, összekerékhajtással, megerősített futóművel. Előtte közelebbről is megismerkedhettünk már szinte az egész Insignia-palettával egy igen jól szervezett vidéki menetpróba alkalmával – mindkét irányú benyomásaink teljes mértékben pozitívak voltak, ez érződik is a cikkek hangvételéből; kíváncsian vártuk, hogy a hétköznapibb léptékű Insignia, mely leginkább családközpontú utaztatásra lett kialakítva – hogyan domborít majd.

Nyilván, ha a paraméterek combosak, a méretek prémium nagyautósak, rögvest beindul a fantázia, miszerint egy ilyen autóval gyerekjáték lehet legyűrni néhány száz, ezer kilométert. Így hát kicsit elfogultan vágtunk neki az utazásnak, bár nagyjából tudtuk, mire is számíthatunk majd.

Jót tett a facelift, kívül és belül is

Elegáns kontúrok, limuzinos elegancia kombi kaszniba ágyazva: a faceliftes Opel Insignia alapvető vonásai megmaradtak, az első, adatptív bi-xenon AFL+ kanyarkövető és sebességfüggő fényszórókat tartalmazó lámpatestek újragondolt köntöst kaptak, a fektetett L alakú LED menetfények a tokozás felső részén találhatók. A hűtőmaszk hangsúlyos, a krómozás szintén – a felszereltségnek köszönhetően kapott is belőle masszívan az autó, az orr jellegzetességét a ködlámpafészkek egyfajta lezáróívként vonultatják fel a sarkok ezüstös kereteit, s mindez folytatódik az oldalvonalak kialakításánál is, az üvegfelületek alsó- és felső határvonalainál. A B oszlop ajtóelválasztóinak lakkozott megjelenése szintén emeli a prémiumos megközelítést, a 17 colos keréktárcsák nem hivalkodóak, mégis exkluzívabbá és egyben szerethetőbbé teszik az összképet. A kilincsek szintén krómberakásosak, a jól ismert oldal-törésvonal pedig jelen esetben is jól kiemeli az Insignia lendületességét, fiatalos dinamizmusát.

Alig 10 centiméter híján meg is van az 5 méteres felső-középkategóriára jellemző hossz, itt nagyban közrejátszik a kombi kialakításból adódó túlnyúlás. Ugyanakkor a tengelytáv sem kicsi, 2737 milliméter, manőverezéseknél, mint például szűkebb helyekre betolatásnál is óvatosnak kell lennünk: a szélesség 1826 milliméter.

Optimálisan kiaknázható a raktér is

Az Insignia ST 540 literes csomagtere optimális, bár van ennél nagyobb is a kategóriában. A rakfelület tetszés szerint alakítható, a tesztautóban alkalmazott padló nyitható volt, így a kapacitás mélysége növelhető volt – nem beszélve a 60:40 arányban osztott és dönthető hátsó üléssorról, így akár másfél köbméteresre is kibővíthető (1530 liter). Újragondolták a fart is: a két hátsó helyzetjelző közötti, tolatócsíkokkal integrált ezüst díszléc lejjebb került, továbbá a lámpatestek is új megközelítést kaptak.

A hátsó ajtó továbbra is egy egységként nyílik fel, a menetfényekkel egyetemben, így a C oszlopok végződésére külön fényforrások kerültek (helyzetjelző és tolatólámpa), így felnyitott csomagtérrel is láthatóak maradunk.

Prémium beltér Cosmo tálalásban: a kényelem és a praktikum középpontban

S hogyan is nézett ki az utazás gyakorlatban? Nyilvánvalóan az egyik legfontosabb pont az enteriőr kényelme, praktikuma, továbbá az átfogó komfort. A beltér minőségi anyaghasználata pozitív összbenyomást keltő, csakúgy, mint a szín- és árnyalatválasztás. A bőrkárpitozás szintén minőségi, a tesztautó nagyjából 20 ezer megtett kilométere után sem tapasztaltunk kopást, gyűrődéseket, ráncolódásokat. A kormánykerék remekül kézre esik, a bőrözés lágy, a külső ívek csúszásgátló bevonata valóban jól szolgál több órás vezetés után is (a kormány fűthető is, szélsőségesebb, téliesebb időjárás esetén), a bevonat megőrizte mattságát a fenti kilométerszám ellenére is. A központi műszeregység jónéhány újítást kapott, alapvetően az LCD-analóg megjelenítés jellemző – a fordulatszámmérő, illetve a hűtőfolyadék-hőmérséklet és üzemanyagszint visszajelzője közé ékelt folyadékkristályos kijelző tetszés szerint variálható, itt a számlap és mutató (sebességmérő) is digitális grafika formájában lett megvalósítva, s léptethető is az infotainment szerves részeként – tehát kedvünkre alakíthatjuk a küllemet.

Mindezek mellett kifejezetten informatív, nincsenek fals direkt betükröződések, az komplex, és kristálytisztán olvasható még erőteljes ellenfényben is. Az újragondolt középkonzol kezelőegységei is jó szolgálatot nyújtanak, a korábbi, combos rutint és eligazodási képességeket igénylő kiosztás már a múlté, letisztult a felület, a kétzónás klíma gombjait, illetve az üzemmódkapcsolót (ECO) vonultatja fel. A féloldalasra húzott könyöktámasz alapvetően a sofőrnek kedvez, viszont felhajtható, és jól pakolható rekeszek mutatják meg magukat. Szintén újítás az érintőpad, amely a hatfokozatú sebességváltókartól balra található, az egység a könyöktámaszon pihentetett karral is elérhető, az egész rendszer irányítható innen is – a kapacitív érintésérzékeny LED háttérvilágítású LCD kijelző megfelelően kontrasztos, hardveresen kellőképp gyors, a szoftver pedig a legújabb volt.

Alaposan újragondolt infotainment. Igazán intelligens

Intellilink rendszer: valóban intelligensnek bizonyult a nagyteszt során. iPhone készülékekkel párosítva zseniális egységet alkot, a Bluetooth összeköttetés pillanatok alatt létrejön, a párosítás és felismerés stabil és bugoktól mentes. Bár az előretelepített navigációs rendszert használtuk, egy soron következő hasonló infotainmenttel felvértezett modellnél ki fogjuk próbálni az okostelefonról is vezérelhető alkalmazássort – németországi utazásunk során egyelőre a kontaktok szinkronizálását, a hangutasítás alapú szolgáltatásokat teszteltük, s kitűnő végeredményt konstatáltunk. Visszatérve a navigációhoz: elsőre talán kissé szokatlan volt, hogy a séma merőben más, mint az eddig megszokott GPS rendszereknél, ugyanis a cím megadása jó, ha az utcanév bepötyögésével kezdődik, majd utána jöhet a kerület (lokálisan), illetve város, aztán ország.

Hiába a magyarítás, a címszerkezetek a külföldi – legyen német – sémát követik, vesszőkkel elválasztva a neveket és egységeket. Viszont a kalkuláció kiemelten gyors, nagyjából 2 és fél másdopercig tartott, míg a hozzávetőlegesen 900 kilométeres távolságot kiszámította a rendszer. Szokásos profilok közt válogathatunk, mint Gazdaságos, Gyors és a többi – mi a Gyors módot választottuk, helyesen: az útirány kizárólag autópályákon át került felvázolásra, beiktatva nyilvánvalóan a fizetős utakat is; bár a távolság így 80 kilométerrel megnövekedett, de valóban kikerültük az összes köztes falvat, kisvárost a végcélig. Mindezek mellé a grafikus felület is tökély, a kisorolásokat és lekanyarodási pontokat érthetően, egyértelműen mutatja-mutatta, így abszolút eltéveszthetetlenek a kijáratok, körforgalmakból történő kihajtások.

Comb- és gerinctámaszos üléseivel az elöl utazók szinte teljeskörű kényelmet élezhetnek az Opel Insignia Sports Tourer-ben, ráadásul a székek fűthetők-hűthetők, mellé szellőztethetőek is. Utóbbira nem volt szükségünk, nem úgy, mint a fűtésre, ugyanis egy kellően masszív hidegfrontba futottunk bele rögtön az osztrák határ elhagyása után. 4-5 fok, eső (amolyan szitáló, őszies), és teljes szürkület jellemezte a dél-németországi bajor régiót, a kedvünket és lelkesedésünket persze nem vette el mindez, inkább újult erővel vágtunk bele az újabb útvonalak megtervezésének. Alapkoncepcióként még Svájc, nevezetesen Walenstadt és aWalensee környéke lett beirányozva, de a pillanatnyi időjárás-jelentés és előrejelzések alapján úgy fagypont körüli hőmérséklet volt a jellemző, némi hóval és havasesővel – inkább kihagytuk, ha már május eleji kiruccanásról volt szó. Maradtunk tehát a a déli német részeken, felfedeztünk rengeteg kicsiny tartományt, falvat, Landwirtschaft-érzet volt dögivel.

Csak az a fránya időjárás, az befolyásolta a ténykedést rendesen, de legalább a szűrt fény ideális fotózási feltételeket biztosított. Jellegzetes, félreismerhetetlen környezetben.

Utazóautó, utazásra, utaztatásra. Mit számít a távolság?

A hátsó ülapok – hasonlóan az elsőkéhez – hosszukban és szélességükben is megfelelőnek bizonyultak a hosszabb utazáshoz. Egy utasunk volt hátul, ő remekül befészkelte magát, még néhány, az úthoz nélkülözhetetlen kisebb csomagot is be tudott pakolni maga mellé instant használathoz. Próbáltuk három fővel is a hátsó férőhelyet, a tendencia és a képlet szerint hagyományosan a kzepes testalkatú felnőtt kombináció volt a nyerő, de inkább a kettő, plusz egy gyerek az ideális. Végülis érthető, hiszen az Insignia Sports Tourer belső méreteiben némileg hasonló paraméterekkel bír, mint az egy kategóriával kisebb Astra.

Nagyban segíti a menetkomfortot a FlexRide rendszer, mellyel a futómű keménysége elektronikusan állítható. Gyönyörűen vasalta az úthibákat, az útfekvés is kiváló volt, szinte már-már az az érzésünk támadt, hogy egy kategóriával magasabb szintű autóban ülünk. A pattogást – mely azért némileg megmaradt nagyobb úthibáknál – felváltotta a hullámzóan lágy rugózás, éppen határon maradva, egyáltalán nem zavaróan. Ráadásként a rendszer folyamatosan érzékeli az útfelület változásait, így mindig a legmegfelelőbb hangolást kapja az elöl MacPherson, hátul Multilink futómű.

Kifejezetten pénztárcabarát hajtásláncot jelent az EcoFLEX-es 2 literes CDTI

S ha már EcoFLEX, összegezzük tapasztalatainkat a gazdaságosságról, továbbá a vezetési élményről. Egy szóval jellemezhető: példaértékű. A 140 lóerős, soros elrendezésű közös nyomócsöves turbódízel motor kereken 4000-es percenkénti fordulatszámon adja le maximális teljesítményét, nyomatékszegénynek sem jellemezhető, ugyanis 350 Newtonméter kerül mozgósításra már 1750-nél, s 2500-ig marad is az erőtartalék. A végsebességet 205 kilométer/órában határozta meg a gyártó, mi erre rácáfolunk, ugyanis az ECO üzemmódot kiiktatva, Sport profilban, németországi korlátozás nélküli autópályaszakaszon 211 kilométer/órát rögzítettünk, úgy, hogy még lett volna legalább 10-15 kilométer/óra plusz tartalék meglátásaink szerint. A fordulatszámmérő mutatója ekkor kereken 5000/percet mutatott, a pillanatnyi fogyasztás 8.8 liter volt, melyek kifejezetten jó értékek, főként, ha figyelembe vesszük, hogy teljesen egyenes és sík útszakaszon mértük. 130 kilométer/órás németországi ajánlott, illetve osztrák és magyar maximum sebességnél a pillanatnyi üzemanyagfelhasználás 5.0 liter volt 100 kilométerre átlagolva, míg 90 kilométer/órás országúti tempónál 3.4 litert rögzített a fedélzeti számítógép, szintén 100 kilométerre számítva. Városi környezetben, viszonylag dugómentes haladással 5.4 litert mértünk – Így az egységes átlag 6.6 literre jött ki, közel 3000 kilométer megtétele után (egyszer sem nulláztuk a számlálókat). Tankolás után a hatótáv is meglepő értéket produkált, 1349 kilométer volt egész pontosan – némi városi autózás után sem csökkent 1129 kilométerre.

A paletta bőséges,  nézzük a választékot

Több gázolajos motorváltozattal is elérhető az Opel Insignia Sports Tourer, szám szerint tizenegy alternatíva közül választhatunk. A 140 lóerős az erősebbik EcoFLEX, ehhez hidegen záró hűtőzsaluk, alacsony gördülési ellenállású gumiabroncsok és nyújtott hatodik sebességfokozat társul.

Mindezek ellenére tud dinamikus is lenni a 2 literes aggregát, ugyanis Sport állásba kapcsolva akár 9 másodperces (9.1) sprintet is képes eszközölni 0-ról 100 kilométer/órára, saját méréseink szerint. Ez kifejezetten szép érték, ha figyelembe vesszük a kissé vaskos önsúlyt (1826 kilogramm) – három személlyel, csomagokkal viszont máris 12.6 másodpercet kapunk, ECO-ba kapcsolva pedig további 2.6 másodperccel növekszik a végeredmény (15.2).

A manuális hatsebességes váltó egyébként ideális párosítás a cikkben szereplő hajtáslánchoz, ugyanis az elnyújtott fokozatok – főként a hatodik – remekbeszabott vezethetőséget, s nem utolsó sorban pénztárcabarát felhasználást tesznek lehetővé. Pontosan a fent említett összesség teszi különösen vonzóvá kategóriájában a 2 literes EcoFLEX motorral szerelt Opel Insignia Touring Sports-ot, hiszen egyszerre kapunk megvásárlásával protokollautót (céges megoldásoknál is jól jöhet egy kombi kasznis verzió, hasonlóan prémium és eleganciát nem nélkülöző megjelenéssel, mint az ötajtós, vagy a szedán), s jól pakolható, minden zsigerében a legvégsőkig kihasználható családi autót. Mindehhez persze kötelező jelleggel társul a hosszú utakra tervezett és optimalizált kényelmi ráta is, mely egy szinttel feljebb emeli az új, ráncfelvarrott Insignia-t szegmenséből.

Árazás

Az Opel Insignia kombi változata, azaz a Sports Tourer 1.8 literes, 140 lóerős benzines ECOTEC motorral, alapfelszereltséggel 7 290 000 forinttól állítható a garázsba, míg a legrdrágább alternatívát az OPC csomagos, 2.8 literes V6-os 325 lóerős turbótöltött agregáttal szerelt modell jelenti, összekerékhajtással és hatfokozatú automataváltóval – itt 12 950 000 forintos bruttó listaárral kell számolnunk. A tesztben szereplő autó 2 literes CDTI 140 lóerős gázolajossal, ecoFLEX rendszerrel, 6 fokozatú manuális kéziváltóval Cosmo felszereltséggel 8 840 000 forintért kelleti magát, természetesen az alapár itt is jócskán megnövekdhet a pluszban választott kiegészítők tekintetében.

2014 Opel Insignia Sports Tourer Cosmo 2.0 CDTI ecoFLEX specifikációk

Motor

Motortípus: négyhengeres turbótöltött benzinmotor

Lökettérfogat: 1956 cm³

Maximális teljesítmény: 140 LE @ 4000 ford./perc

Maximális forgatónyomaték: 350 Nm @ 1750-2500 ford./perc

Erőátvitel: elsőkerékhajtás, 6 fokozatú manuális kéziváltó

Méretek, egyéb műszaki adatok

Hossz: 4913 mm

Szélesség: 1856 mm

Magasság: 1513 mm

Tengelytáv: 2737 mm

Első gumik mérete: 245/45 R18

Hátsó gumik mérete: 245/45 R18

Tömeg, üresen: 1826 kg

Terhelhetőség/össztömeg: 474/2300 kg

Csomagtér mérete: 540 liter, 1530 literig bővíthető

Üzemanyagtartály mérete: 70 liter

Menetteljesítmények

Végsebesség: 205 km/h

Gyorsulás 0-ról 100-ra: 10.5 másodperc, mért eredmény: 10.7 másodperc (normál üzemmódban)

Fogyasztási adatok

Saját, mért eredmény (átlagos használattal)

Városi: 5.4 l/100 km

Országúti: 3.4 l/100 km

Vegyes: 4.2 l/100km

Gyárilag mért eredmények

Városi: 5.6 l/100km

Országúti: 3.7 l/100km

Vegyes: 4.4 l/100km

CO2 kibocsátás: 104 g/km

Bővebb információ az Opel hazai honlapján, IDE kattintva.

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal

A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük.
Együttműködő partnereink: Acer Hungary, Sony, MSIKingston Technology, EpsonLivekodok.com, Canon, Camera Kft., Nike
Utómunka hardver: Acer, MSI

Milyen ápolást igényel a zsíros bőr?

szaraz_bor_apolasKamaszkorban a legjellemzőbb, de sokan felnőttként is küzdenek a fokozott faggyúműködés miatt csillogó, olajos hatású bőr okozta kellemetlen tünetekkel.

Új Fa dezodorkollekció illatadagoló technológiával

fa_floral_protect_1A belélegzett illatokat közvetlenül az agy érzelmekért felelős területe dolgozza fel. Vannak különleges illatok, melyektől boldogabbnak és elégedettebbnek érezzük magunkat.

Ápoló hajfesték nektárral és növényi olajokkal a Schwarzkopf-tól

schwarzkopf_nectra_colorItt a Schwarzkopf legújabb innovációja, egy ammóniamentes, magas teljesítményű hajfesték: Nectra Color, a Schwarzkopf első olyan szakértők által fejlesztett hajfestéke, mely virág nektárt és növényi olajokat tartalmaz.

Nőies magabiztosság és sportosság: a Nike tavaszi újdonságaiból szemezgettünk

petra_nike_1Manapság igen nagy népszerűségnek örvend a sportosabb stílus, ami valljuk be, egyszerre kényelmes és divatos, ráadásul a megfelelő színekkel még egy kis nőiességet is belecsempészhetünk az öltözékünkbe.

Új, szentgotthárdi motorokkal szerelt Opel modelleket tettünk próbára

opel_szentgotthard_szekszard_bodri_3Folyamatosan zajlik Szentgotthárdon a termelés, specifikusan Opel modellekbe – a Flex üzemegység ugyan autót nem, de motorokat viszont annál inkább gyárt. Ráadásul egyre több variáció jelenik meg a palettán, a kínálat növekszik, csakúgy, mint az Opel márka eladásai is, hazánkban és a környező országokban egyaránt.

Összetett és tartalmas menetpróbát szervezett az Opel magyarországi képviselete: a jelenlegi motorportfólió legizgalmasabb képviselőit tehettük próbára különböző modellekben, Astra-tól Zafira-ig, benzinessel, dízellel egyaránt. A középpontba az 1.6 literes SIDI Turbo-k, 170 és 200 lóerős verziókban, továbbá a szintén 1.6 literes 136 lóerős CDTI egységek kerültek, ezekből mindhárom alternatívát kiveséztük testközelből a kétnapos tesztvezetés során. Nézzük sorjában a részleteket!

Reggeli indulással az Opel Southeast Europe központjából, Budaörsről az előre programozott navigációs térképek segédletével elindult a tizenegy autót számláló konvoj, három Astra Sports Tourer-rel, két ötajtós Astra-val, két Astra GTC-vel, egy Zafira-val, egy Cascada-val, illetve kettő Meriva-val. A választásunk első körben a Meriva-ra, annak is az 1.6 literes gázolajossal szerelt változatára esett – beirányoztuk az első checkpoint-ot, Szekszárdot, a Bodri Pincészetet. Ugyanis a túra jellegét tekintve leginkább egyfajta bortúrához volt hasonlítható, kiváltképp a kísértésnek ellenállni voltunk kénytelenek egészen estig, amikor is borkóstoló és a hozzáillő borvacsora fogadta a megfáradt tesztelőket – de erről majd később.

Az M1-es autópálya bevezető szakasza a korlátozások elhagyása után kiváló lehetőséget adott máris arra, hogy az 1.6 literes dízelmotor rugalmasságát próbára tehessük, a fix 100 kilométer/óra után mindössze néhány másodperces intervallum kellett ahhoz, hogy a 130 kilométer/órás autópályatempót elérjük, hatodik fokozatból visszaváltás, és turbólyuk-érzet nélkül. A főtengely 2200-as percenkénti fordulatszáma meggyőző, az előtte nullázott fedélzeti számítógép adatai szerint az átlagfogyasztás 100 kilométerre lebontva nem érte el az 5.5-ös felső határt sem, 5.4 literre jött ki a számítás egészen pontosan. Az M0-s autóútra letérve nyilvánvalóan csökkentettük a tempót, 90-100-110 kilométer/órás váltakozó sebességkorlátoknál a fordulatszámmérő 1500-1950 percenkénti értékeket mutatott, a fogyasztás többszöri trip reset után 3.7-4.2-4.9 liter/100 kilométeres átlagokat jelzett.

Mindezekből kiindulva máris jól körvonalazódott, hogy a nemrégiben facelift-en átesett Opel Meriva kiválóan alkalmas autópályázáshoz, hosszabb utazásokhoz, és egészen biztosak vagyunk abban is, hogy 130 kilométer/óra felett sem jön különösebben zavarba, ha például Németország korlátozásmentes pályaszakaszain kívánunk közlekedni vele. A forma és külső dizájn tetszetős, a hűtőmaszk hangsúlyosabb lett az elődéhez képest, a vonalak letisztultabbak lettek, míg az összhatás kompakt egyterűt sejtet.

Az új Opel Meriva belső terének kialakítása követi a korábban megszokottat, a tesztelt autó Cosmo felszereltségének köszönhetően az anyagválasztás igényes, prémium jellegű. A műszeregységek elrendezése optimális, a kormánykerék fogása hosszabb távon is kellemes, nem zsibbadnak a sofőr karjai a hagyományos „tíz óra tíz perces” állásban sem; a középkonzol átláthatóbb lett, mint korábban volt. A navigáció pontos, mint az Opel szinte összes hasonló egységével szerelt példányában, az előre programozott útvonalak kivétel nélkül a legjobban és leggyorsabban megközelíthető módon lettek megtervezve. Hátsó utaskomfort tekintetében egyelőre nincsenek információink, de hamarosan egy nagytesztben erre is kitérünk majd.

Az M6-os autópályán autózva Szekszárdra tettünk kitérőt, ahogyan már feljebb is jeleztük – a családias Bodri Pincészet volt az első állomáspont. Itt egy rövid kávészünet (mellé mennyei rétesek hozzárendelve) következett, majd folytathattunk utunkat tovább, Pécsre, egészen pontosan a Zsolnay Negyedbe.

Második választásként egy szintén 1.6 literes gázolajos Astra Sports Tourer érkezett – kifejezetten jó választásnak tartottuk, hiszen a Meriva-ban előtte megismert hajtáslánc produkciójára kíváncsiak voltunk egy úgymond hétköznapibb tálalásban is, révén az Astra ST-k a legpopulárisabb flottaautók jelenleg Magyarországon. S az pedig borítékolható (figyelembe véve a korábbi 1.7-es CDTI-k népszerűségét e téren), hogy a jövőbeli flottapiac meghatározó résztvevői lesznek az 1.6 literes szentgotthárdi dízellel szerelt Astra-k.

Egy szó mint száz, nekiindultunk a pécsi lokációnak – immáron az Astra ST volánja mögött. A kialakítás egyértelműen a nagytestvér Insignia-ra hajaz, Cosmo felszereltsége prémium jelleget kölcsönöz a külsőnek és belsőnek egyaránt. A hűtőmaszk itt is hangsúlyosabbá vált, mint annakelőtte, jellegzetes krómdíszítések pedig a kocsiszekrény szinte minden szegletében fellelhetőek. A csomagtér valóban öblös, közepes családokkal garantált a kellemessé varázsolható utazás, férőhely és kényelem tekintetében sincs hiány. Az anyaghasználat magasabb kategóriákat idéz, az ülések komfortosak, az első székek oldal- és hosszirányban is megfelelően tartanak, felszereltségfüggően a comb- és gerinctámaszok áldásos jelenléte legfőképp hosszúra nyújtott autópályás környezetben érezhető. A műszerfal átlátható, a középkonzol pedig tökéletes kezelhetőséget tesz lehetővé. A navigációs rendszer az Opel Astra Sports Tourer esetében sem volt kifogásolható, a lokalizált szoftverrel tökéletesen célba irányította egyszemélyes stábunkat.

Üzemanyagfogyasztás tekintetében kiváló értékek születtek: autópályatempónál 2200-as percenkénti fordulatszámot rögzítettünk, az átlagfogyasztás kereken 5 liter/100 kilométer lett, míg 90 kilométer/óránál mindössze 3.4 (!) literes átlagot regisztráltunk. Itt már némi városi környezet is társult az autózáshoz, Pécsre beérve 50 kilométer/órás átlaggal, több ízben lámpától-lámpáig indulással, megállással 5.2 literes átlagot mutatott a kijelző.

Nagyjából fél órás autózás után megérkeztünk a pécsi Zsolnay Negyedbe, itt egy masszív idegenvezetés következett – szinte mindent megtudtunk az ide kapcsolódó tradíciókról, a Zsolnay család életéről és munkásságáról, a porcelán meghatározó szerepéről idehaza és nemzetközi szinteken. Az esősre fordult időjárás viszont nem tudta áthúzni a szervezők számításait, sikerült minden további nélkül végigvezetni a csapatot a helyszínen kialakított múzeum néhol szabadtéri területein, részein.

Tartalmas ebéd elfogyasztása után következett a prezentáció, melyet Dános András, az Opel Southeast Europe PR igazgatója, illetve Koncz Gábor, az Opel Southeast Europe ügyvezető igazgatója vezényelt le. Természetesen az előadás középpontjában az új fejlesztésű, szentgotthárdi gyártású motorok álltak, de azért szó esett a piaci helyzetről is: míg Magyarországon globálisan 25 százalékkal nőttek az újautó-eladások, addig az Opel 50 százalékra növelte eladásait, ami remek eredmény. Így a teljes piaci részesedés 11.35 százalékra emelkedett, ez 2.25 százalék pluszt jelent a tavalyihoz képest, egy összpiaci második hellyel megfejelve. Koncz Gábor emlékeztetett: személyautó eladásokban negyedik éve van folyamatosan első helyen az Opel, 12.2 százalék piacrészesedéssel jelenleg, 2.35 százalék plusszal a tavalyi értékkel összehasonlítva. Továbbá kiderült az is, hogy a magánvásárlók közt is az első helyen áll az Opel, itt az eladások 35 százalékát jelenti; a re-export aránya pedig 12.5 százalék.

Ahogyan azt éles bevetésen is megtapasztalhattuk, az új fejlesztésű szentgotthárdi Opel motorokra egységesen jellemző az alacsony CO2 kibocsájtás, illetve a redukált fogyasztás, mégis nagyobb teljesítménnyel. Ez pedig igencsak fontos tényező, főként, ha a flottavásárlók igényeit nézzük, hiszen a csökkentett fogyasztás 450 ezer kilométeres futásciklus esetén akár 18 millió forint megtakarítást (!) is eredményezhet. Így már előre látható, hogy az új motorok, s az ezekhez köthető üzemeltetési költségek tovább emelik az Opel versenyképességét a flottapiacon.

Dános András kitért arra, hogy mennyire fontos az új 200 lóerős turbótöltött benzinmotor jelenléte, hiszen – az előbbiekhez hasonlóan – itt is az alacsony üzemeltetési költségek mellett igen masszív teljesítményt kapunk, minimális felárral a 170 lóerős SIDI turbóshoz képest. Ez tehát az új generációs közepes méretű benzinmotor család, kategóriájában a legalacsonyabb zaj- és vibrációszinttel (ez ténylegesen így is van, hiszen a Zafira-t 200 lóerős 1.6 literes SIDI Turbo agregáttal tettük próbára) rendelkezik, az előző 1.6 literes 180 lóerős verzióhoz képest kifinomultabb, erősebb, nyomatékosabb, s nem utolsó sorban gazdaságosabb lett. Példának az Opel Astra GTC került terítékre: a korábbi 1.6-os 180 lóerőshöz képest a végsebesség 10 kilométer/órával, 220 kilométer/óráról 230 kilométer/órára nőtt (5 százalék plusz), 0-ról 100 kilométer/órára 4 tizeddel jobb a gyorsulási érték (8.3 helyett 7.9 – 5 százalék mínusz), a vegyes fogyasztás 7.2 liter/100 kilométer volt az elődnél, most 6.6 liter/100 kilométerre redukálódott (9 százalék mínusz). Mindezek tekintetében a CO2 kibocsátás is csökkent, 168 gramm/kilométerről 154 gramm/kilométerre (9 százalék mínusz). A 300 Newtonméteres maximális forgatónyomaték pedig kategóriájában egyedülálló.

Az Ecotec direkt befecskendezéses turbómotor maximális nyomatéka már 1700-as percenkénti fordulatszámtól rendelkezésre áll, 50 Newtonméterrel több állandó nyomatékot kapunk. Az Overboost funkció pedig egyfajta túltöltésként plusz 70 Newtonmétert állít csatasorba, így a gyorsítások ténylegesen célravezetőbbek, mint eddig.

Szót ejtettünk már a cikk első részében az 1.6 literes CDTI gázolajosról is, 136 lóerővel. Így most ezt a variánst nem taglaljuk megint részletesen, elég az hozzá, hogy az általunk mért fogyasztási értékek – környezettől függően – szinte teljesen megegyeznek a gyárilag előírttakkal, sőt, több ízben alá is mennek azoknak. Rövidesen megérkezik a szintén 1.6 literes, 110 lóerős Ecoflex CDTI motor is, ennek várható átlagfogyasztása egy Astra esetén 3.7 liter/100 kilométer, míg károsanyag-kibocsátása 97 gramm/kilométer lesz.

A prezentáció végeztével következett a délutáni szabadfoglalkozás. Több választási lehetőségünk is adódott, a közeli méltán híres és tradicionális borvidékek pincéit, egyéb nevezetességeit irányozhattuk be úticélnak, nem utolsósorban fotók készítése szempontjából is.

Választásunk most egy 200 lóerős, 1.6 SIDI Turbo motorral szerelt Zafira Tourer-re esett. Mivel a napimagazin.hu számára ténylegesen fontos szempont az is, hogy családcentrikus cikkekkel, tanácsokkal láthassuk el olvasóinkat, ezért úgy gondoltuk, hogy a kisebb Meriva után ideális lehet kielemezni a nagyobb szállítási kapacitással rendelkező nagyobb testvért. Korábban már jelent meg portálunkon részletes autóteszt az Opel Zafira (szintén szentgotthárdi) 1.6 literes CDTI gázolajossal szerelt alternatívájáról, nagyon szerettük, s ideálisnak tartottuk – tartjuk mai napig is – nagyobb lélegzetvételű túrák kivitelezéséhez. Nos, vélhetően a 200 lóerős benzinessel sem vall szégyent a Zafira, annak ellenére, hogy a nyomatékcsúcs hasonló (320 Newtonméter a CDTI, 300 Newtonméter a SIDI Turbo esetében), így a dinamizmus még a viszonylag nehéz kaszni ellenére is garantált. Dízeleket megszégyenítően már igen alacsony fordulatszámnál rendelkezésre áll az erőtartalék, a 300 Newtonméternyi forgatónyomaték pedig 1650 percenkénti fordulatszámnál előcsalható, s egészen 3500-ig rendelkezésre áll. A társított hatgangos manuális váltó finomra hangolt, jó áttételezést tesz a hajtáslánchoz, visszaváltásoknál csekély „gondolkodás” tapasztalható, a tényleges erőháttér rendelkezésre áll. Mindeközben a motor hangja sem vált üvöltésbe, s alá is támasztjuk rögtön a prezentáción elhangzottakat nyomatékosság, rugalmasság és zajszint tekintetében is.

A Zafira Tourer felépítéséből adódóan viszont nem szabad sportos és kezes irányíthatóságra számítani, bár a futómű és a felfüggesztés remek a karakterisztikához, a magas kocsiszekrény már szélsőségesebben veszi az erőteljes kanyarokat, hirtelen fékezéseket. Nyilván persze nem ez a fő profil – hamarosan megmérettetjük a Zafira 1.6-os benzinesét, hogyan is viselkedik gyakorlatban mondjuk 6-7 fő szállítása esetén. Fogyasztás terén nagyjából az elvásárok szerint teljesített az Opel Zafira Tourer, atópályán, 130 kilométer/óránál közel 3000-es percenkénti fordulatszámnál 7.4 litert mértünk 100 kilométerre átlagolva. Országúti környezetben, 90 kilométer/órás sebességgel 2000-es percenkénti fordulatszámon 5.1 litert mutatott a kijelző, városi jelleggel viszont könnyedén 9 liter fölé is varázsolható a fogyasztás átlaga.

Következő állomásunk Palkonya volt, a pincesorra kanyarodtunk le a főútról, remek fotózási helyszínt sejtve. Így is történt, várakozásainknak megfelelően kitűnő szóló képeket tudtunk készíteni a Zafira-ról, piros színe pedig különösképp kiemelte az autó tényleges karakterisztikáját, letisztult, a modellfrissítésből adódó vonalvezetéseit.

Röpke pillanatok alatt szállt tova a menetpróba napja, mire észbekaptunk, volt nagyjából 1 óránk a koraesti szállodai check-in időpontjáig. Mivel közel volt Siklós (tervezett, választható útvonalként is szerepelt az itinerben), gyorsan átautóztunk még a dombok között oda is, bár a szakaszosan permetező esőzés miatt végül fotókat készíteni már nem tudtunk sajnos.

Remek programsorozattal zárult a szentgotthárdi motorokkal bemutatkozó Opelek első napjának programja: Villányban kötöttünk ki, méghozzá a Gere Attila borász pincészetéhez tartozó panzióhoz vezetett az utolsó checkpoint iránya; itt a lepakolás, és az autók, kulcsok, forgalmik leadása után máris kezdetét vette a borkóstoló – egyfajta bemelegítésként az azt követő borvacsorához. Remek spumante borok megízlelése után transzferrel átlátogattunk a közeli Sauska Borászatba, ahol borászati túra keretein belül megismerkedhettünk a hatalmas silókat felvonultató borospincével, a hozzá tartozó címkézővel- és palackozóval egyetemben. A Sauska saját éttermében fogyaszthattuk el a kiváló, több menüsoros borvacsorát is, a hozzájuk mellékelt borkülönlegességekkel. Röviden összefoglalva: nagyszerű és tökéletes zárása volt a történéseknek.

Másnap reggel korán becéloztuk Budapestet, egy délelőtti program végett – sajnos így már kihasználatlanul hagyva a lehetőséget, miszerint kedvünkre barangolhattunk volna a környéken, annak megszámlálhatatlan nevezetességét felkutatva. No de majd máskor, így is egész biztos, hogy maradandó élmény volt ez a színes programokkal tarkított menetpróba – s kifejezetten örömmel tölti el a delikvenst, hogy részese lehet, lehetett annak a tulajdonképpen történelmi pillanatsorozatnak, amikor is a teljes mértékben magyar vonatkozású Opel motorokat az elsők közt próbálhatta, hasonlíthatta össze a többivel. Hajrá, Szentgotthárd, hajrá Opel!

Még több fotó: Napimagazin Facebook oldal

A cikkhez tartozó fényképeket Canon EOS 5D Mark II fényképezővel készítettük.
Együttműködő partnereink: Acer Hungary, Sony, MSIKingston Technology, EpsonLivekodok.com, Canon, Camera Kft., Nike

Bemutatkozik a Schwarzkopf Essence Ultime és Blonde Ultime termékcsalád

Új hajápoló és hajfesték termékek jelentek meg a boltok polcain, melyek a Schwarzkopf és Claudia Schiffer együttműködésének eredményeként jöttek létre. Ennek köszönhetően most olyan gyönyörű hajkoronával rendelkezhetünk, mint maga a szupermodell, sőt még ugyanazon hajszínt is megvásárolhatjuk.

[TESZT][PC] Diablo III: Reaper of Souls – pokoli színtér és újraértelmezett játékélmény

Lassan idestova két éve lesz, hogy a Diablo saga sorban harmadik epizódja napvilágot látott. Nem kevesebb, mint 12 év kellett ahhoz, hogy a Blizzard méltán népszerű hack’n’slash tematikára építkező, RPG elemeket felvonultató adventure-je újfajta megközelítésben szögezze újra a monitorok elé játékosok millióit világszerte.

diablo_3_reaper_of_souls_napimagazin_016

Hála az égnek, az első expanzióra nem kellett sokat várakoznunk, mindössze 2 évet, de higgyük el, megérte. Diablo III: Reaper of Souls teszt következik.

Nyilvánvalóan azok, akik nem vásárolják, vagy vásárolták meg az új kiegészítőt, azoknak is számtalan újdonságot tartalmaz maga az alapjáték is, hiszen a 2.0.1-es patch rengeteg újítást és változtatást hozott. Legfőképp az aukciósház eltörlését említenénk, ezzel a fejlesztők kiküszöbölték az aránytalanul magas számban előforduló armor és fegyver túlerőt, ugyanis kőkemény (eredeti pénznemben fizetett) összegekért erős és a játék határait feszegető felszerelést vásárolhattak azok, akik megtehették azt, hogy kisebb vagyont költsenek online. Ez tulajdonképpen játszhatatlanná is alakíthatta volna a játékot, hiszen a tehetősebbek előnyhöz jutása mindenképp negatívan hatott volna a közösségre; ezért ez az opció végleg megszűnt. Párhuzamosan emelkedett a dropráta, több a legendary item, ráadásul a kereskedőknél a korábbihoz képest jóval magasabb árakon lehet értékesíteni az összelootolt tartalmat.

Smart drop névre hallgat az a rendszer, mely a lootnál figyeli, hogy a dobott tárgyak, eszközök kasztspecifikusak legyenek, tehát például ha barbariannal játszunk, alapvetően a loot a kaszt által hordozható és használható statekkel felvértezett tartalmat ad. A 2.0.1-es patch összes új tárgya, fegyvere, vértje az új szisztéma szerint lett kialakítva. A tárgyak minden kasztra egyéni hatásokat fejtenek ki, plusz bónuszokat és extra képességeket, tulajdonságokat is generálnak, no és persze a socketek is ugyanúgy rendelkezésre állnak, mint a korábban is.

Három fő elemen van a hangsúly a kasztok képességeit vizsgálva. A Damage mutató alaphangon a játszott karakter pillanatnyi, másodperc alapú sebzését mutatja (DPS, damage per second), ezt fegyverünk minősége, tulajdonságpontjaink száma, illetve a critical sebzésünk találati száma határozza meg. A Toughness közvetlen kapcsolatban áll az armorunk minőségével, és azt jelzi vissza, mennyire vagyunk agilisak, ellenállóak a játék során elszenvedett támadásokkal szemben. HP pontjaink számából, az armor összértékéből, illetve a dodge rátából (ütések elöli kitérésből) számolja ki a rendszer. A Healing attribútum életerőnk visszatermelésének mikéntjét mutatja, kizárólag akkor, amikor harcon kívül vagyunk, nem éri semmiféle sérülés a karaktert. Nagyban befolyásolják a visszatöltődést a fegyvereken és páncélzaton található extra stat-ek is.

Átdolgozásra került a Paragon rendszer is, az XP pontszerzés és azok átdolgozása is jelentősen megújult. A Paragon levelek átértelmezésre kerültek, lépcsőnként új skillek és tulajdonságok érkeznek, viszont ha új karaktert indítunk, az is megkapja a korábbi karaktereinkkel megszerzett szinteket.

Átalakították a nehézségi szinteket, jelen esetben akár hardcore fokozaton is vígan eljátszadozhatunk: minden az épp játszott karakterhez kerül kialakításra, tehát egy gyengébb gearrel felszerelt kaszt is megtalálja számításait erőteljesebb környezetben, így többek közt már level 1-től adott az esély arra, hogy nívós felszerelést találjunk a lootolások során. A nehézségi szintet játék közben bármikor tudjuk váltogatni, viszont ez korlátozott – visszafelé bármennyiszer, felfelé viszont korlátozottan. Ilyenkor sincs gond, ugyanis egy masszív logout után visszatérve ismét kapcsolhatunk keményebb módozatba. A Life Steal rendszert is átalakították a Blizzardnál a 2.0.1-es foltban, ugyanis agresszívabban fogyhat le életerőnk, mint azelőtt, főként level 60 felett.

Megszüntették a Nephalem Valort is, helyébe a Pool of Reflection jött. Ezek kutak értelemszerűen, innen meríthetünk 20 százalékot a tapasztalati pontok gyűjtéséhez, ez az XP csík feléig áll rendelkezésre buffként, s az esetleges kooperatív módban társunk, társaink is automatikusan megkapják. Kilépés után is megmarad, login után a cooldown intervalluma nem változik, viszont halál esetén instant nullázódik.

Jelentős átértelmezésen esett át a Diablo III szociális rendszere is, nagyobb hangsúlyt helyeztek a guildek működésére, illetve a multiplayerre. Online játékhoz nem szükséges publikussá tennünk magunkat, elegendő, ha a friend listen szerepelnek azok, akikkel csapatban szeretnénk kalandozni. Megéri, hiszen 2 főnél plusz 10 százalék, 3 főnél plusz 20 százalék – s így tovább – a bónusz, így több arany, varázstárgy esik a lootolásoknál. Tehát minél nagyobb a csapat, annál több az esélye annak, hogy legendary itemek tulajdonosai leszünk, ráadásként a vagyonunk is jobban növekedik.

Nézzük a Diablo III: Reaper of Souls kiegészítő újdonságait! Érkezik új játszható kaszt, méghozzá a Crusader, azaz kereszteslovag személyében. Ez tulajdonképp egy paladin, sokban hasonlít a Diablo II-ben játszhatóhoz, ám mégis eltér attól. A Crusader alapvetően tankolásra lett kifejlesztve, ennek ékes bizonyítéka a hatalmas pajzs, mely használata révén igen szívós ellenfél, boss fightoknál – főként partyban – kiváló a jelenléte.

Aspektusából adódóan vonzza az ellent, az aggro felvétele ebből kifolyólag nála a legmagasabb, az ellenfeleket feltartja, illetve számos spellje a tömegek szétzúzására van kialakítva. Fő ismérve a Wrath (düh) generálása – ennek mennyisége a jobb oldali gömbben látható folyamatosan), minél összetettebb a legyőzendő ellen, annál több termelődik belőle, s a regen sebessége is növekszik. Tehát alacsony wrath szinten elszenvedett ütések hamar meghozzák gyümölcsüket, akár 20 százalékról is visszaállhat 80-90 százalékra a ráta. A Crusader tud 1- és 2 kezes fegyvereket használni, ideális párosítás az 1 kezes-pajzs kombó, viszont 15 százalékos mozgásredukció ellenében hordhatunk 2 kezes fegyvert is a pajzsunk mellé. Ha igazán optimális hatékonyságú keresztes lovagot akarunk csatasorba állítani, mindenképp használjunk láncos mace-t és pajzsot, ezek tekintetében a legjobb a viselkedés tapasztalataink, s persze a játék guideja szerint is.

Négy fejezetben harcolhattunk a pokol szüleményei ellen a Diablo III-ban, most azonban kibővült a storyline is, megérkezett az Act V. A vélemények megoszlanak a hosszát illetően, tény, hogy lehetne combosabb, de az is biztos, hogy az alapjáték fejezeteinek körülbelül másfélszerese ténylegesen. Ugyanis a Reaper of Souls leveljei méretesebbek, mint a Diablo III-ban, effektíve több kaland, felderítetlen helyszín és event vár ránk a játékmenet során. Spoiler mentesen a kiegészítő története tulajdonképpen ugyanott folytatódik, ahol a Diablo III-nál abbamaradt: Tyrael és Horadrim biztonságos helyre rejtik a Black Soulstone-t, viszont megérkezik Malthael, aki a Halál Angyalaként ölt testet, és magával viszi a lélekkövet. Úgy gondolja, az emberiség csak úgy lelhet boldogságra, ha a halált választja, ezért eltökélt szándéka, hogy megsemmítse a populációt – itt jövünk képbe: feladtunk szerint meg kell állítanunk a tévútra tért angyalt, mielőtt beteljesíti ígéretét. Több várost, helyszínt, konkrétan dungeont kell bejárnunk, hogy az act végére érhessünk, a helyszínek szépen kidolgozottak, a hangulat minden esetben maximálisra járatott és jól eltalált.

Hasonlóan a World of Warcraft-hez, a Reaper of Souls-ban is bevezetésre került az enchanter jelenléte. A karakter az első Act V fővárosban csapódik mellénk, feladata szerint képes megbűvölni minden olyan tárgyat, amelyet a harcok során megszerzünk, végleges, vissza nem változtatható külsővel ellátva. Az új kiegészítő (és patch) rengeteg eddig nem látott tárgyat sorakoztat fel, több tulajdonsággal, a legendary itemek akár 6 féle bónuszt is adhatnak. Az enchant opció tökéletesen alkalmas arra, hogy a használt armor vagy fegyver csak azokat a tulajdonságokat hordozza, amelyekre kaszttól függően szükségünk van, így a számunkra nem kellő stateket átformálhatjuk olyanokká, amik révén erősödhet a karakterünk. Tehát barbarian használatánál nyilvánvaló, hogy szükségtelen intelligence-t erőltetnünk, ha van mód és lehetőség, átkonvertálhatjuk például strength statté. Azért a random-jelleg is megvan, a bűvölésnél kérdőjelesek a tárgyak, erre kattintva 3 lehetőség kerül felkínálásra (cserére), ezek közül választhatjuk a megfelelőt. Mint említettük, az átalakítás végleges, a Replace Property-re kattintva menti el a játék az újjávarázsolt tárgyat. Ha pedig elégedetlenek vagyunk fegyverünk vagy páncélzatunk kinézetével, a Transmogrify opcióval lecserélhetjük azt, egy másik, nálunk lévő tárgyéra.

A Diablo III: Reaper of Souls-ban a level cap is növekedett, 70-es szintig tápolhatjuk a játszott karaktert. Amennyiben sikerül legalább egyszer jobb létre szenderíteni Malthaelt, máris megnyílik az Adventure mód, melyben szabadon kószálhatunk az összes fejezet közt, fő- és mellékküldetéseket, eventeket hajthatunk végre, plusz content, plusz jutalmak.

Érdemes fejleszteni a blacksmith és jewelcrafting foglalkozásokat is (level 10-ről 12-re nőtt a kiegészítőben), ugyanis a 70-es szintet közelítő helyszínek már igencsak nehezek, akár normal fokozaton is; s ha elmarad esetlegesen a legendaryk fellelése, úgy jó szolgálatot tehet, ha saját receptjeinkre hagyatkozva gyártjuk le az armort, kiegészítő kellékeket, vagy fegyvereket.

Hozzávetőlegesen 6 óra alatt kijátszható az új Diablo III kiegészítő, a Reaper of Souls. Ez persze nagyban függ attól, ki mennyire aprólékosan vezeti végig karakterét a történeten, de mindenképp kitolható ez az intervallum akár 10-12 órára is. Ajánlott kipróbálni a Crusader kasztot is, így a sztori legelején kezdünk – legalább némi emlékfrissítést is kapunk, főként, ha még anno, 2012-ben játszottuk utoljára a játékot.

Grafikai megoldások terén jól látható a megújulás, a textúrák részletesebbek, színteltebbek és kontrasztosabbak lettek. Konkrétan ez nem a Reaper of Souls, hanem a 2.0x patch érdeme, ami azért nagyszerű, mert így az egész játék komplex tálalása új formát kapott, s nem csak az új, Act V bővelkedik vizuális újdonságokban. A bevezető- illetve átvezető videók ismételten zseniálisak, ezt megszokhattuk a Blizzard játékaitól, a hanghatások szintén moziélményt idéznek, míg a történet elbeszélése is megfelelő mértékben lineáris, dramaturgiailag rendezett, elvarrt szálakkal, a kisebb részletekre is ügyelve.

Méltó folytatást kapott tehát a Diablo III, mely ugyan néhol felvonultat kliséket (apokalipszis újabb alternatívája a sok ezer közül), de mégis minőségi produktum. Azt javasoljuk tehát, hogy aki játszott a Diablo III-mal, és szerette, az feltétlenül szerezze be Reaper of Souls-t, aki pedig most kezdené az ismerkedést a pokol bugyrait felvonultató földi környezettel, az vágjon bele az alapokba, majd utána döntsön a továbbiakról. Ne feledjük, hogy az ingyenesen próbálható Diablo III Starter Edition jelentősen korlátozott, az Act I-et játszhatjuk végig csak, a multiplayer szintén visszafogottan működik csak a publikus partyra koncentrálva.